Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-28 / 171. szám

rrn^ ItfflttiHfaáBYÍAiBDBSBSa i^H^i 1518. Juííue tfözgazdásáffí krónika. statuált bizottságra óriási felelősségű feladatok hárultak, voltaképen egész birtokpolitikánk sorsa a kezébe tétetett le s hoev épen ezért szükségessé válik ennek a bizottságnak a megfelelő rekonstrukciója is. A megelégedés egv nemével állapithatom most meg, hogv ez a gondolat magának a bizottságnak a kebelében is felmerült. Hirek szólnak róla, hogv a bizottság tagjai is átérzik feladatuk rendkívüli sutvát s nemzeti, gazdasári. szociális szempontokból való egészen kivételes ielentőségét. Látják és tudják, hogy a korlátozás országossá tételével voltaképen a földosztás mérhetetlenül felelősségteljes feladata futott osztályrészükül Csak az adhat el földet, s csak az juthat földhöz az országban, akinek ők ezt engedélyezik. Ilven hatalmas eddigelé még nem adott törvényekkel sem semmiféle intézménynek, de hatóságnak sem Magyarországon. Épen ezért most a bizottság — mint a hirek mondják — azt szorgalmazza a földművelésügyi ministernél. hogy nvuitson he a birtokforgalom korlátozásáról törvényjavaslatot a képviselőház elé, hogv azután egv részleteiben is ketlőképpn megvitatott s akceptált törvénv alapján mint törvénvbe iktatott szervezet folvtassa a bizottság nehéz s nagv munkáiét, nem pedig egv a kormánv kivételes hatalmán felépülő egyszerű rendelet alapján. — Építkezési központ. — Törvény a birtokforgalom korlátozásáról. — iparosok és kereskedők segélyezése. — Irta: Bizony László. „ Budapest, 1918. fulius 27. J hez való kötésével erre a korábban rendeletileg Sok mindenféle előkészület történt már az építkezések megindítása érdekében, az építkezések mindazonáltal még mind a mai napig nem indultak meg. A kormány legutóbb tudvalevően rendeleti uton statulált egv lakásépítési tanácsot. Ez a tanács megalakulása óta állandóan tanácskozik. Egv nyilatkozat szerint reggeltől csekélv megszakítással késő estig folynak a tanácskozások. De hogy ez irgalmatlanul hosszura nyúló tanácskozások során mit sütöttek ki, mit nem, arról fogalma sincs a közvéleménynek. A tanácskozások ugyanis bizalmas jellegűek. Ellenben bizonyos körülményekből mégis következtethetünk arra, hogv miről tanácskoznak a Tanácsban, Eléggé autentikusnak látszó hirek szerint t. i. a kormánv arra készül, hogy lefoglalja az összes építkezési anyagokat és felállítja az Építkezési Központot. Ez a központ diszponálna azután minden anyag fölött és dirigálná az építkezéseket, amelyek csakis a központ engedelmével lennének foganatosíthatók. Hátha reggeltől estig való tanácskozásokban a Tanács ezt sütötte ki, akkor bátran megköszönhetjük a Tanács tanácsait azzal, hogy ezekből bizony nem kérünk többé. Ha a Tanács az építkezés problémájának megoldása szolgálatában nem tud egyébbel szolgálni, mint hogv egy ujabb köznontot varrjon az ország nvakára, akkor ez a Tanács vitathatatlan tanúbizonyságát szolgáltatta tehetetlenségének. S nem árt, ha a kormányt idejekorán tájékoztatják a közvélemény s a szakkörök arról, hogv mily rossz útra terelődnék az építkezés vajúdó, siralmas ügye, ha ezen a téren is a központosítás szerencsétlen eszközéhez nyúlnak. A központos gazdálkodásból, a központos bürokráciából, a központok rettenetes adminisztrációjából már épen elég volt. Az építkezés ügyét a köznonti adminisztráció a leglehetetlenebb helyzetbe sodorná Ha nekem Kiskunmajsán volna valami építkezésem, akkor a központnál kellene instanciáznom, hogy engedélyezzék az építkezést s a hozzávaló anvagot. Meddig tartana. amig ez a központ csak az engedélyezésig is eljutna? S hogy bírálná meg akár ebben az esetben, akár száz más esetben, hogv az épitkezé indokolt-e, vagy sem ? ha már az engedélyt nagynehezen megkantam, mikor jutnánk hozzá az anyaghoz ? Mert az bizonyos, hogy a központos adminisztráció mellett a téglát nem a szomszédos téglagyárból, hanem Ugocsából utalná ki a központ. Nyilvánvaló, hogy az építkezés ügyét a tervezett Építkezési Központ nem hogv "dűlőre vinné, ellenkezőleg: maga alá temetné s lenne Építkezési Központ, de nem lenne építkezés. A szakkörök rég megmondták már, hogy mi az orvossága az építkezésnek: a szén. Mert ha a téglagyárak kapnak szenet, akkor gyártanak annyi téglát, hogy ki se tudjuk meríteni a készleteket. Nem a meglevő keveset kell lefoglalni s ennek a rövidlátó célnak az érdekében egy kétségbeejtő adminisztrációval megterhelni az országot, hanem oda kell törekedni, hogy a termelést lehetővé tegyük. Ez az építkezés problémájának kulcsa. A minap irtam arról a rendeletről, amely a birtokforgalom korlátozását az egész országra kiterjesztette. Leszögeztem, hogy e korlátozás sok tekintetben igen üdvös hatást igér, de azt is megállapíthatni véltem, hogy a korlátozás országossá tételébe, illetve a birtokvásárnak országosan a Birtokforgalmi Bizottság engedélyéA bizottságnak ezt a törekvését kétségkívül általános helyesléssel és szimpátiával fogja fogadni mindenki. A birtokforgalom korlátozása valóban oly mélyen belenyúl a magánjogokba, cselekvési szabadságunkba, olv mélyen érinti legfontosabb nemzeti, szociális és gazdasági érdekeinket, hogv kell, hogy ezt előbb az ország követei behatóan s minden szempontból alaposan megvitassák s a bizottság feladatait alapos gondossággal megjelölve legjobb tudásukkal állapítsák meg azt az utat. amelyen ennek az apparátusnak a birtokpolitika terén haladnia kell. Mert, hogy a maga óriási jogkörével az a bizottság az. melv a magyar birtokpolitikát csinálja, az kétségtelen. A minap a kereskedelemügyi minister elnöklete alatt értekezletre gvültek egvbe az ország kereskedelmi és iparkamaráinak titkárai. Az értekezleten napirendre került a háborúból visszatérő — s illetve a háború folvtán károsult kereskedők és iparosok segélyezésének kérdése is. A miniszter előadta e részben, hogy az állam a Pénzintézeti Közoont utián 80 millió koronát fog rendelkezésére bocsátani a kiskereskedőknek és kismarosoknak kölcsön gyanánt. A Pénzintézeti Központ az ország összes pénzintézetei utián folyósítja majd a 80 milliót, Az igénviogosultságot az e célra alakítandó bizottságok foglyák megállapítani, a bizottságokat pedig a kamarák és a különböző közigazgatási valamint ioarhatóságok megbízottjaiból alakitiák. A kisiparosokat ezenfelül a Technológiai Iparmuzeum utián el fogiák látni. Ezt az akciót kétségkívül megelégedéssel fogadja közvéleményünk. Remélem, hogy a terv kivitelében is oly helyes lesz, mint az elgondolásban. 634 nyaraló bécsi gyerek Rgeden, (Saját tudósítónktól.) Hatszázharminc négy kedves, lesoványodott apróság, a háború kicsi rnártiriai, amilyen, még sok ezer mairadt odahaza •Ausztriában, érkezett szombaton 'déle'őtt Szegedre. Az állomás perronja szokatlanul "élénk volt ebből az alkalomból már reggeli kilenc órakor. Féltízre volt jelezve a gyermekek különvonatának beérkezése. de egv órát késett a vonat, mivel Dorozsmán. ahol mintegy 100 gyermek kiszállt, soká tartott, mig az apróságok elbúcsúztak pajtásaiktól. 1 A gyermekek fogadtatására megjelentek az állomáson: Fiilönv Airtttiur altábornagy, faradi Vörös Tibor vezérőrnagy, dr. Kelemen Béla főispán. Bokor Pál helyettes-polgármester. dr. Szalav József főkapitány, dr. Pálfv József országgyűlési képviselő ' és dr. Gaál Endre tanácsnok. Ott voltak az összes jótékony és nőegyestiletek képviselői, dr. Turcsányj Imre kir. tanácsos, aki nemcsak a szegedi, de az egész- kerületi gyermeknyaraltatási akció lelké, nemcsak maga dolgozott fáradhatatlanul, hanem kirendelte a gyermekmenhely személyzetét is. akik az adminisztráció nehéz munkáját végezték. Pr. Wolf Ferenc és dr. Andrássy Ferenc szintén megjelentek az állomáson, érdeklődve a gyermekek egészségi állapota iránt, a mely azonban teljesen kielégitő volt. Lassan, szinte lépésben gördült be a különvonat az ái'ojnásra. A honvédzenekar a himnuszt játszotta, amig a gyermekek kiSzálltak, Összesen 634-en érkeztek, túlnyomó részük 7—11 éves, de akadt közöttük 14 éves is, akire nagyon ráfér az üdülés. Kissé fáradtak. azonban az álmatlanság és búcsúzás könnyeinek nyomaival, ami összevegyült azzal a gyümölcsízzel, amit hajnalban Budapesten reggelire kaptak. Kis hátizsákot, nagv táskát cipel valamennyi: nem nagyot, csak a legszükségesebb ruhaneművel. Élelmiszert egv- sem Ihozott természetesen magával, csupán egv darab kenyeret, de ezt megették, (alighogy elhagyták Bécset. Bécsi gyerek valamennyi, ' sőt rirrid ugyanabból a kerületből való: a tizedikből. Szüleik túlnyomórészt iparosok és munkások : illető',eg a legtöbbnek az apja! .hadbavonult. Ruházatuk szegényes*, de nem rongyos és tiszta, lábbelije •mindeniknek' van. Értelmes, okos és elértik gyermekek. akik na^v érdeklődéssel szemléltek az állomás előtti fogatok széo lovait. A legjobb hatást természetesen a teritett asztalok tették rájuk. Mielőtt azonban ülhettek volna, még vénig kellett hallgatniok Bokor Pál helyettes polgármester üdvözlő beszédét, amelyet dr. Tnrcsáriyi Tmre tolmácsolt németül KAmly kirélv éltetésével fejezte be szavait, akinek köszönhetik, hogy Magyarországra ' jöttek nyaralni. Háromszoros éljenzéssel tarkított Hodh volt az apró vendégek válasZa. akiknek .nevében Stmuss főorvos, a vonat vezetője válaszolt. } ,0m Vm — Amint a magyar határt átléptük. — mondotta — Olvan szives vendégszeretet nyilvánult meg 'irányunkban, 'amely semimiesetre sem marad hatástalan sem reánk, sem azokra, akiknek gyermekeit idehoztuk. A magyarok számíthatnak az osztrák szülök hálájára és azt hiszem, hogy jóságos megértésre talál Ausztriában Is. Miután még sebtében lefényképezték 'a társaságot, asztalhoz ültek a gyermekek és mohó étvággyal fogyasztották a részükre, ngorka nélkül készített gulyást és a sült tésztákat, amik mind nagyon ízlettek. Amig Kollár Rudolf, FBN-fiM Hajdú József, fényező és mázoló-mester. SZEGED (uj Csongrádi-palota)- iparművészeti rajzoló. Műhely: Horváth Míhálig-utca :v: Mintaraktár és rajziroda : Takaréktár-utca. Készítünk saját terveink szerint fehér zománcozott háló-, leányka-szoba, konyha- és előszoba-berendezéseket elsőrendű kivitelben, mindennemű vas- és bútorok festését és zománcozását szolid árakon elvállalunk. Telefon szám 237.