Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-04 / 150. szám

DÉIM AGY A ROESZAG Szeged, 1918. julius 4. Wekerle a királyi családról elterjedt hazug hirekrőS. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk teleionjeleiítése.) A képviselőház szerdán ülést tartott Szász Károly elnöklésével. A választójogi törvényjavaslat általános vitáját folytatták, majd áttértek az interpellációkra. Az első felszólaló Schuler Rezső (szász) volt. A magyarság jövőjét nem látja olyan sötétnek a választójog kiterjesztése melleit, mint ahogyan festik. Ott, ahol az állam és a nemzetiség érdekei szemben állanak, el kell Ismerni az állam prioritását. A szászok nem csak az állami élet értékes tagjai, hanem a társadalmi munkából is ki akarják venni részüket. Nem lelkesedik a választóreform széles kiterjesztéseért, cs&k az óvatos haladás híve, a nőknek azonban még igv is megadja a választójogot. A javaslatot általánosságban elfogadja. Bakonyi Samu: Elfogódottan szemléli Wekerle miniszterelnök szerepét. A miniszterelnök, amikor a politikai szintérre lépett, a demokrácia mellé állott. Az ő nevéhez fűződik a magyar törvényhozás egyik legdemokratikusabb alkotása, a választójog kérdésében azonban a demokrácia ügyét háttérbe szorította, A munkapártiak azért ellenzik a választójog komolv reformját, ihogv a mostani helyzetet biztosítsák és az u.i Házba is ők jöjjenek vissza. A függetlenségi párt a véderőharcokban is azt követelte, hogv előbb alkossuk meg a választójog reformját. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogv mig a népesség 30 százalékkal szaporodott, addig a választók száma csak 0.18 százalékkal. — Polemizál Tiszának ama kijelentésével, hogy az eredeti javaslat nem számolt a hazai viszonyokkal és csak nemzetközi divatos jelszavakat akart biztositani. Ezzel szemben megállapítja, hogv a magvar nemzeti állam kiépítésének az utja az általános választói jogon keresztül vezet. Bakonyi Samu délután folytatta beszédét. A javaslatot még általánosságban sem fogadja el. A vitát 5 órakor megszakították. Szrumay Sándor honvédelmi miniszter válaszolt Esterházy Mihály egy régebbi interpellációjára a cséplőgépek felhasználása tárgyában. Tudomásul vették. (Az interpellációk.) Ezután áttértek az interpellációkra. Szilágyi Lajos a közigazgatási alkalmazottak felmentése ügyében interpellált. Az állapotok tűrhetetlenek. Az itthon maradottak képtelenek elvégezni a munkájukat. A közigazgatás könnyen csődbe juthat. Amig a harctéréi; a hadihelyzet jól áll, addig idehaza elbukik a hadviselés érdeke. Szimriay Sándor honvédelmi miniszter: Máris tárgyalásokat folytat a közigazgatási erők felmentése ügyében. Elismeri, elsőrendű hadiérdek, hogy a közigazgatás menetét biztosítsuk. Azon lesz, hogy a felmentéseket keresztülvigye. Tudomásul vették. (A hadifogságból hazaiért katonák ügye.) Ezután Szilágyi Lajos a hadifogságból visszatért katonák anyagi sérelmei miatt interpellált. Elmondja, hogy azok a tisztek és katonák, akik március elseje előtt jutottak haza, egész fizetésüket megkapták a pótdijakkal együtt, jriig akik március elseje után jöttek haza, azoktól levonják azokat az öszszegeket, amelyeket fogságukban kiutaltak nekik. A tisztek között a legnagyobb az elkeseredés. Rámutat, hogy azoknak helyzete, akik március elseje előtt diplomáciai uton kicserélésük révén kényelmes vonaton érkeztek haza, azoknak megadták a teljes illetményeiket, mig akik sok veszélyek között szökve tértek haza, rongyosan, éhesen és adósságokat csinálva, a miniszteri rendelet azokat megrövidíti. A hadifogságban a vitézségi érmek után járó dijakat sem fizették. Elmondja, hogy tavaly a Piavén -a 92. ezredet minden tüzérségi és felderítő szolgálati előkészítés nélkül kergették át és az egész ezredből 2 tiszt és 16 ember maradt. Amikor ily módon tömegesen esnek fogságba katonáink, nem lehet velük ugy elbánni, mint a hadvezetőség teszi. Kéri a sérelmek megszüntetését, Szurmay válaszolva kijelenti, a kormány a tisztikar helyzetét mindig szem előtt tartotta. Rámutat arra, hogy a hágai megegyezés értelmében a hadifoglyoknak milyen illetmények járnak. Oroszország nem tartotta magát ézen egyezményhez. Tiltakozik éi ellen; hogy ő a tisztekkel szemben bármilyen igazságtalanságot elkövetett volna. Március elseje előtt egyesek megszöktek, az elfogatás veszedelmének téve ki magukat. Ezeket teljes fizetéssel kárpótolják. Úgyszintén a megcsonkitott csererokkantakat is kifizették. Ismerteti a hadifogságból visszatérő tiszteknek járó illetményeket. Szilágyi viszonválasza után a Ház a választ tudomásul veszi. (A városok gabona- és zsifeüátdáa.) Preszly Elemér a városoknak gabonával és zsirral való ellátása ügyében interpellál. Windischgmeiz közélelmezési miniszter kijelenti, hogy junius 15-e óta az ellátatlanok ellátását a közélelmezési miniszter szabályozza. Rendeletet fog kiadni arról, hogy a százezernél nagyobb lakosságú városok külön egységes beszerzési csoportokat alkossanak. A julius 15-e utáni lisztellátást lehetetlen egyes törvényhatóságokra, városokra bizni. A julius 15-e utáni ellátást a korai cséplésre alapították. Julius 15-étől augusztus végéig az összes ellátandó lakosság a közélelmezési hivatal részéről fog ellátást nyerni. A jövő évben hizlalási rendeletet fog kiadni, amely megadja a községeknek és városoknak a lehetőséget, bogy saját rezsijükben hizlalhassanak. Kijelenti, hogy az Ausztriának szállított élelmiszerek Magyarország érdekeit nem érintették. Korai burgonyát csak ígértünk Ausztriának, de nem adhattunk. A választ tudomásul vették. (A fejkvóta.) Sztrianyovszky Sándor a szarvasmarha és takarmány dolgában interpellál. A takarmányforgalmi központ ugy hajtotta végre a rekvirálásokat, hogy a mezőgazdák saját gazdasági szükségletére szolgáló takarmányt is elrekvirálta. Kénytelenek voltak drágábban visszavásárolni a takarmányt. A katonák részére rekvirált állatok egy részét Budapestre és Bécsbe szállították a lakosságnak. Ezt is kifogásolja. Ugyancsak interpellál a mezőgazdák és a mezőgazdasági munkások fejkvótájának felemelése érdekében. Windischgraetz kijelenti, hogy olcsó dicsőség volna a fejkvóta felemelését megígérni, de a műit tapasztalatai a legnagyobb elővigyázatra intenek. A termés lefoglalásával az egész készlet a kormány kezére jut, mégis a fejkvótát nem emelheti. Mindenekelőtt szükséges, hogy az egész ország ellátásának folytonosságát az egész évre biztosítsuk. A választ tudomásul vették. Béla Henrik a hadiállapotból visszatérő egyetemi ifjúság kiképzéséről interpellál. Zichy kultuszminiszter megnyugtató válasza után Csermák Ernő az állatrekvirálás tárgyában interpellál. Serényi Béla válaszában a magyar gazdák érdékeinek megvédését igéri. Fényes László interpellációja és Wekerle válasza után Tisza István interpellált a vidéki lakosság élelmiszerrel való ellátása dolgában. Rámutatott arra, hogy az ország számos vidékén a lakosság nem kapta meg a leszállított fejkvótának megfelelő mennyiséget sem. Az aratási rendelethez kiegészítő rendeletet sürget. WindischgÁaetz válaszában kijelenti, hogy a lakosság nagyjában és egészében el van látva, ha ugyan nem is mindenütt tiszta kenyérmagvakkal. Ami az alacsony fejkvótát illeti, leginkább Erdélyben, ez sajnos, főképen a készletek megcsökkenésének a következménye. Ilyén helyzet a mult években is előfordult. Biztosítja a Házat, hogy mindent meg fog tenni, hogy a lakosságot ezen súlyos időkben, amelyek most iönenk, átsegítse. A miniszter válaszát tudomásul vették. {A királyi családról elterjedt hazug hirek.) Huszár Károlyra királyi családról elterjedt hazug híresztelésekről interpellál. Kéri a kormányt, mit szándékozik togni a hírek kitalálói és terjesztői ellen. Mekerle Sándor miniszterelnök: Általános megbotránkozást keltenek azok a már jó ideje keringő hirek, amelyek felséges királyunknak igénytelenség, egyszerűség és odaadó munkásság tekintetében valóban mindnyájunk előtt bámulandó példaként tündöklő magánélete ellenére mindenféle rágalommal törekszenek e magánélet tisztaságát elhomályosítani. E valótlan híresztelésekben csak ujabb jelenségét látom annak a kétségtelenül az antant körében felmerülő kísérletnek, hogy ilyen hirekkel zavarokat és bizalmatlanságot idézzenek elő. Mindezek a híresztelések nemcsak hazugak és valótlanok. hanem tartalmuknál fogva már önmagukban lehetetlenségek és képtelenségek. Mindazonáltal kötelességemnek tartottam minden irányban intézkedni az iránt, hogy a hirek terjesztői lehetőleg kipuhatoltassanak és eljárásuk megfelelő mértékben megtoroltassék. Felhívtam az összes 'főispánokat, mindent kövessenek el, hogy e hirek valótlansága köztudomássá váljék és a közönség megnyugtattassék. A hírlapirodalom terén külön intézkedések azért nem voltak szükségesek, mert összes hírlapjaink örvendetesen önmaguktól közreműködnek, hogy a közönség borzalommal forduljon el a bűnös híresztelésektől és ez által közrehatnak arra, hogy megerősödve ujuljon meg és verjen mélyebb gyökereket az a hódoló tisztelet és szeretet, a mely változatlanul él bennünk felséges királyunk és királynénk iránt. (Általános élénk helyeslés és taps. Felkiáltások: Éljen a király és királyné!) A Ház a választ tudomásul veszi és az ülés féítizenkettq^or véget' ért. I