Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-04 / 150. szám

DÉIM AGY A ROESZAG Szeged, 1918. julius 4. Wekerle a királyi családról elterjedt hazug hirekrőS. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk teleionjeleiítése.) A képviselőház szerdán ülést tartott Szász Károly elnöklésével. A választójogi törvény­javaslat általános vitáját folytatták, majd áttértek az interpellációkra. Az első felszólaló Schuler Rezső (szász) volt. A magyarság jövőjét nem látja olyan sötétnek a választójog kiterjesztése melleit, mint ahogyan festik. Ott, ahol az állam és a nemzetiség érdekei szemben állanak, el kell Ismerni az állam prioritását. A szászok nem csak az állami élet értékes tagjai, hanem a társadalmi munkából is ki akarják venni ré­szüket. Nem lelkesedik a választóreform szé­les kiterjesztéseért, cs&k az óvatos haladás híve, a nőknek azonban még igv is megadja a választójogot. A javaslatot általánosságban elfogadja. Bakonyi Samu: Elfogódottan szemléli Wekerle miniszterelnök szerepét. A minisz­terelnök, amikor a politikai szintérre lépett, a demokrácia mellé állott. Az ő nevéhez fű­ződik a magyar törvényhozás egyik leg­demokratikusabb alkotása, a választójog kér­désében azonban a demokrácia ügyét hát­térbe szorította, A munkapártiak azért ellen­zik a választójog komolv reformját, ihogv a mostani helyzetet biztosítsák és az u.i Házba is ők jöjjenek vissza. A függetlenségi párt a véderőharcokban is azt követelte, hogv előbb alkossuk meg a választójog reformját. Sta­tisztikai adatokkal bizonyítja, hogv mig a népesség 30 százalékkal szaporodott, addig a választók száma csak 0.18 százalékkal. — Polemizál Tiszának ama kijelentésével, hogy az eredeti javaslat nem számolt a hazai vi­szonyokkal és csak nemzetközi divatos jel­szavakat akart biztositani. Ezzel szemben megállapítja, hogv a magvar nemzeti állam kiépítésének az utja az általános választói jogon keresztül vezet. Bakonyi Samu délután folytatta beszé­dét. A javaslatot még általánosságban sem fogadja el. A vitát 5 órakor megszakították. Szrumay Sándor honvédelmi miniszter válaszolt Esterházy Mihály egy régebbi in­terpellációjára a cséplőgépek felhasználása tárgyában. Tudomásul vették. (Az interpellációk.) Ezután áttértek az interpellációkra. Szi­lágyi Lajos a közigazgatási alkalmazottak felmentése ügyében interpellált. Az állapotok tűrhetetlenek. Az itthon maradottak képte­lenek elvégezni a munkájukat. A közigazga­tás könnyen csődbe juthat. Amig a harc­téréi; a hadihelyzet jól áll, addig idehaza el­bukik a hadviselés érdeke. Szimriay Sándor honvédelmi miniszter: Máris tárgyalásokat folytat a közigazgatási erők felmentése ügyében. Elismeri, elsőrendű hadiérdek, hogy a közigazgatás menetét biz­tosítsuk. Azon lesz, hogy a felmentéseket keresztülvigye. Tudomásul vették. (A hadifogságból haza­iért katonák ügye.) Ezután Szilágyi Lajos a hadifogságból visszatért katonák anyagi sérelmei miatt interpellált. Elmondja, hogy azok a tisztek és katonák, akik március elseje előtt jutottak haza, egész fizetésüket megkapták a pót­dijakkal együtt, jriig akik március elseje után jöttek haza, azoktól levonják azokat az ösz­szegeket, amelyeket fogságukban kiutaltak nekik. A tisztek között a legnagyobb az el­keseredés. Rámutat, hogy azoknak helyzete, akik március elseje előtt diplomáciai uton kicserélésük révén kényelmes vonaton érkez­tek haza, azoknak megadták a teljes illet­ményeiket, mig akik sok veszélyek között szökve tértek haza, rongyosan, éhesen és adósságokat csinálva, a miniszteri rendelet azokat megrövidíti. A hadifogságban a vitéz­ségi érmek után járó dijakat sem fizették. Elmondja, hogy tavaly a Piavén -a 92. ezredet minden tüzérségi és felderítő szol­gálati előkészítés nélkül kergették át és az egész ezredből 2 tiszt és 16 ember maradt. Amikor ily módon tömegesen esnek fogságba katonáink, nem lehet velük ugy elbánni, mint a hadvezetőség teszi. Kéri a sérelmek meg­szüntetését, Szurmay válaszolva kijelenti, a kormány a tisztikar helyzetét mindig szem előtt tartotta. Rámutat arra, hogy a hágai megegyezés értelmében a hadifoglyoknak milyen illetmények járnak. Oroszország nem tartotta magát ézen egyezményhez. Tiltako­zik éi ellen; hogy ő a tisztekkel szemben bármilyen igazságtalanságot elkövetett vol­na. Március elseje előtt egyesek megszöktek, az elfogatás veszedelmének téve ki magukat. Ezeket teljes fizetéssel kárpótolják. Úgy­szintén a megcsonkitott csererokkantakat is kifizették. Ismerteti a hadifogságból vissza­térő tiszteknek járó illetményeket. Szilágyi viszonválasza után a Ház a választ tudomá­sul veszi. (A városok gabona- és zsifeüátdáa.) Preszly Elemér a városoknak gaboná­val és zsirral való ellátása ügyében interpel­lál. Windischgmeiz közélelmezési miniszter kijelenti, hogy junius 15-e óta az ellátatla­nok ellátását a közélelmezési miniszter sza­bályozza. Rendeletet fog kiadni arról, hogy a százezernél nagyobb lakosságú városok külön egységes beszerzési csoportokat alkos­sanak. A julius 15-e utáni lisztellátást lehe­tetlen egyes törvényhatóságokra, városokra bizni. A julius 15-e utáni ellátást a korai cséplésre alapították. Julius 15-étől augusz­tus végéig az összes ellátandó lakosság a közélelmezési hivatal részéről fog ellátást nyerni. A jövő évben hizlalási rendeletet fog kiadni, amely megadja a községeknek és vá­rosoknak a lehetőséget, bogy saját rezsijük­ben hizlalhassanak. Kijelenti, hogy az Ausz­triának szállított élelmiszerek Magyarország érdekeit nem érintették. Korai burgonyát csak ígértünk Ausztriának, de nem adhattunk. A választ tudomásul vették. (A fejkvóta.) Sztrianyovszky Sándor a szarvasmarha és takarmány dolgában interpellál. A takar­mányforgalmi központ ugy hajtotta végre a rekvirálásokat, hogy a mezőgazdák saját gazdasági szükségletére szolgáló takarmányt is elrekvirálta. Kénytelenek voltak drágábban visszavásárolni a takarmányt. A katonák ré­szére rekvirált állatok egy részét Budapest­re és Bécsbe szállították a lakosságnak. Ezt is kifogásolja. Ugyancsak interpellál a mező­gazdák és a mezőgazdasági munkások fej­kvótájának felemelése érdekében. Windisch­graetz kijelenti, hogy olcsó dicsőség volna a fejkvóta felemelését megígérni, de a műit tapasztalatai a legnagyobb elővigyázatra intenek. A termés lefoglalásával az egész készlet a kormány kezére jut, mégis a fej­kvótát nem emelheti. Mindenekelőtt szük­séges, hogy az egész ország ellátásának foly­tonosságát az egész évre biztosítsuk. A vá­laszt tudomásul vették. Béla Henrik a hadiállapotból visszatérő egyetemi ifjúság kiképzéséről interpellál. Zichy kultuszminiszter megnyugtató válasza után Csermák Ernő az állatrekvirálás tár­gyában interpellál. Serényi Béla válaszában a magyar gazdák érdékeinek megvédését igéri. Fényes László interpellációja és We­kerle válasza után Tisza István interpellált a vidéki lakosság élelmiszerrel való ellátása dolgában. Rámutatott arra, hogy az ország számos vidékén a lakosság nem kapta meg a leszállított fejkvótának megfelelő mennyi­séget sem. Az aratási rendelethez kiegészítő rendeletet sürget. WindischgÁaetz válaszá­ban kijelenti, hogy a lakosság nagyjában és egészében el van látva, ha ugyan nem is min­denütt tiszta kenyérmagvakkal. Ami az ala­csony fejkvótát illeti, leginkább Erdélyben, ez sajnos, főképen a készletek megcsökkené­sének a következménye. Ilyén helyzet a mult években is előfordult. Biztosítja a Házat, hogy mindent meg fog tenni, hogy a lakos­ságot ezen súlyos időkben, amelyek most iönenk, átsegítse. A miniszter válaszát tudo­másul vették. {A királyi családról elterjedt hazug hirek.) Huszár Károlyra királyi családról elter­jedt hazug híresztelésekről interpellál. Kéri a kormányt, mit szándékozik togni a hírek kitalálói és terjesztői ellen. Mekerle Sándor miniszterelnök: Általá­nos megbotránkozást keltenek azok a már jó ideje keringő hirek, amelyek felséges ki­rályunknak igénytelenség, egyszerűség és odaadó munkásság tekintetében valóban mindnyájunk előtt bámulandó példaként tün­döklő magánélete ellenére mindenféle rága­lommal törekszenek e magánélet tisztaságát elhomályosítani. E valótlan híresztelésekben csak ujabb jelenségét látom annak a kétségtelenül az antant körében felmerülő kísérletnek, hogy ilyen hirekkel zavarokat és bizal­matlanságot idézzenek elő. Mindezek a híresztelések nemcsak hazugak és valót­lanok. hanem tartalmuknál fogva már önmagukban lehetetlenségek és képtelen­ségek. Mindazonáltal kötelességemnek tar­tottam minden irányban intézkedni az iránt, hogy a hirek terjesztői lehetőleg kipuhatoltassanak és eljárásuk megfele­lő mértékben megtoroltassék. Felhívtam az összes 'főispánokat, mindent kövesse­nek el, hogy e hirek valótlansága köz­tudomássá váljék és a közönség meg­nyugtattassék. A hírlapirodalom terén külön intézkedések azért nem voltak szükségesek, mert összes hírlapjaink ör­vendetesen önmaguktól közreműködnek, hogy a közönség borzalommal forduljon el a bűnös híresztelésektől és ez által közrehatnak arra, hogy megerősödve ujuljon meg és verjen mélyebb gyökere­ket az a hódoló tisztelet és szeretet, a mely változatlanul él bennünk felséges királyunk és királynénk iránt. (Általános élénk helyeslés és taps. Felkiáltások: Éljen a király és királyné!) A Ház a választ tudomásul veszi és az ülés féítizenkettq^or véget' ért. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom