Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-23 / 166. szám

4 DÉLMACxYAROfiíSZÁH Szeged, 1918. julius 23. Balfour urnák Svájcra való utalását senki sem fogja komolyan venni, aki józanul gon­dolkozik. Svájc szabad köztársaság, amely­nek semlegességéről egészen más felfogás volt, éppúgy, mint van ma is. Tudják, hogy szabadságának az angoí vagy más gyámság­tól való sikeres megóvása mellett semmit sem kell tartania Németországtól. Nagygyűlés a vasárnapi munkaszünetért. (Sajtit iudósnónktól.) Ismeretes báró Szterényi József kereskedelemügyi miniszter ama bejelentése, hogy legközelebb törvény­javaslatot terjeszt a képviselőház elé a va­sárnapi munkaszünetről és a magánalkalma­zottak kötelező biztosításáról. E nagy fontos­ságú ügyben országszerte állást foglalnak a magánalkalmazottak. Vasárnap a Magántiszt­viselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Szö­vetségének szegcdi csoportja hivott egybe nagygyűlést. Nem a vezetőségen mult, hogy a gyűlés látogatottsága (minimális volt és hogv ennek következtében az elfogadott ha­tározati javaslatnak nincs az a sulva, amelyet megérdemelne. A gyűlést Hoch Mór nyitotta meg dél­előtt 11 órakor és üdvözölvén a megjelente­ket átadta a szót.az előadónak, amely t'szí­ségre, miután dr. Rózsa Andor nem jelent meg, Sclmabel Mór titkár ugrott be. El­mondta, hogv immár 30 éve folyik a harc a vasárnapi munkaszünet becsületes 'betartásá­ért. Ez a harc 1888-ban kezdődött és e'vi eredménye az 1891. évi XIII. t.-c., amelyet Baross Gábor, a vasminiszter alkotott. Alko­tása azonban, sajnos, eredeti tisztességes formájában nem sokáig élte tul alkotóját, mert az utána következő kereskedelmi miniszte­rek mindig a tőke érdekében szorították meg ezen törvénv intencióit. A legvisiszásabb a helyzet az irodákban, ahol a gerinctelen, föl­kit álkozó magántisztviselők maguk azok. a­kik a vasárnapi'munkaszünetet kijátszák. Rá­mutat a vidék rovására hozott rendeletre, a mely szerint Budapest 1912 óta élvezi a tel­jes vasrnapi munkaszünetet, mig a vidéken 10 óráig nyitva vannak az üzletek. Hála a szegedi főnöki kar szociális fölfogásának. Szegeden 1917. évi október 1-je óta vasár­nap zárva vannak az üzletek és ez sem a társadalomra, sem a főnöki karra nem káros. Csupán kát cég van Szegeden, a Fodor- és Bimfeld-cég, amelyek nem tartják be adott szavukat, de ezekkel a szegedi főnöki kar nem azonosítja magát és nem tekinti őket komoly kereskedőknek. A kereskedelmi miniszter most fogja rendezni ezt a kérdést, amelyet tulajdonképen igy egy szakaszos törvénnyel1 lehet megcsinálni. Törvénybe kell iktatni a kivételeket nem ismerő 36 órás vasárnapi munkaszünetet, súlyosabb büntetéseikkel mint eddig voltak és az ellenőrzésre a hatóságo­kat kell utasítani. Sah n a bel titkár után Goldsehmiedt Sári, a kiváló szakíró és agitátor tartott hatásos beszédet. Az ipar fejlődését ismertette vissza­menőleg a 18. századig. Majd igy folytatta: A háború a gondolatokat és érzéseket átfor­máló hatásával megváltoztatta a magánalkal­mazotti kar gondolkozását is. A háborús drá­gaság. a pénz értékének csökkenése, a foko­zott és megerőltetett munka az alkalmazot­tak százezreit szervezkedésre kényszerít ette. Tiltakozik az ellen, hogv a magas fogyasztási adók képében benyújtott háborús számlát a munkájukból élő társadalmi 'osztályok fizes­sék meg. A háború számláját egyenlítsék ki azok, akik a háborúból hasznot Ihuznak: a nagy vagyonok és nagy jövedelmek urai. a kik eddig a 48 előtti adórendszer alapján olyan csekély terheket viseltek, hogv volta­képen nem is adóztak. A magánalkalimazotti kar életstandardja fokról-fokra sülved. A ma­gánalkalmazottnak nem áll módjában, hogy a drágaságot munkabérének növelésével el­lensúlyozza. A védekezés azért is nagyon nehéz, inert a drágaságot elsősorban a ma­gyar parlament okozza azzal, Ihogy az agrá­riusok érdekeit elégíti ki elsősorban, akik még mindig azon simák, hogy olcsó a kenyér. És iha siralmas a helyzetük a férfi alkalma­zottaknak, egyenesen tűrhetetlenek a nöal­kalmazottak viszonyai. A hideg statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy ma az asszo­nyok legnagyobb részéneik a családon kivül kel! a megélhetésért küzdeni, mert ma az asszonyok tartják el azokat a családokat, a melyeknek férfitagjai a harctéren vannak, a háború után pedig a rokkantak hozzátartozói­ra fog a családföntartás gondja nehezedni. A nő szellemi inferioritására és fiziológiai gyengeségére való hivatkozással még ott is, ahol teljesen egyifouma munka elvégzéséről van szó. kétféle mértékkel mérik a nők és férfiak munkabérét. De ha a fiziológiai gyön­geségünkre való hivatkozással rövidebb mun­kaidőt, több szabadságot követelünk, a mun­káltatók a tegnap konzervativizmusából! a legszélsőbb radikalizmusba csapnak át és .mi' igen értékes előadásokat hallgathatunk a fér­fiak és nők egyenjogúsításáról. A tetszéssel fogadott értékes beszéd után határozati javaslatot fogadtak el, amely sze­rint a vasárnapi munkaszünetről szóló jelen­legi törvény nem felel meg a magánalkalma­zottak érdekeinek. Ép ezért a nagygyűlés ha­tározatilag kimondja, hogy átiratot intéz a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz és a vasárnapi munkaszüneti törvénynek kiüsizö­bön álló rendezése alkalmából1 a következő­ket követeli: 1. A kivételeket nem ismerő, fölfüggesztő rendeletekkel meg nem szorítható, az egész ország területére egyaránt kiterjedő szombat este 7 órától hétfő reggel 7 óráig tartó teljes 36 órás vasárnapi munkaszünet a nyílt árusí­tási üzleteknél, valamint szombat este 6 órá­tól hétfő reggel 8 óráig terjedő teljes 38 órás vasárnapi munkaszünetet aí magánirodák ré­szére. 2. Az ezen törvénv ellen vétők a leg­szigorúbb birsággal büntettessenek. 3. A nagy gyűlés követeli, Ihogv a vasárnapi munka­szünet haladéktalanul az egész vonalon meg­valósittassék. annál is inkább, mert ez nem­csak alkalmazotti érdek, hanem a háborús viszonyokból folyó szükségesség. A Hangya a paprikában. A 'háború kitűnő talaj a szövetkezeti esz­me fejiliesztéséne. Magyarországon1 régebblan neaai igém volt meg a szövetkezésre való háj­Iáim és a legtöbb áiüyan alakulat időejlőtrt el­pusztult. Méig az óriási tőkével az egész or­szágra Ikiterjlaszikedő Hiaiigya-szövatkezet ás csak a falvakbam tudta fielwenmi a ki® szar töccsatl szemben a versenyt. A háború alatt azonban annyira megizmosodott, hogy min­denfelé a városökfbaín is állatott fiókot. Szege­den lkét Hangya-fiák van és most ezek, illlleftő­Oeg a vezetőférfiak felhasználásával a paprifka monopojizálásárra törekszik. A jelszó: a köz­vetítő kéreshedelem kikapcsolásával a terme­lés hasznát a termelőnek, a kikészítés hasz­nát a kikószitőnek biztosítani. A oél: a pap­riikaforgalmat a Hangya üzlliötíkiöróbe vonni és azt Ulehetőieg urailni. EbbőH a célból vasárnap megaíakáitottálk a Szegedi Paprika Termelő ós K'iikészitő (Szövetkezeteit. Az alaknBó köz­gyűlésen Gallér Kristóf pápai kamarás is­mertette a szövetkezet célját, majd (megválasz­tották Nagel Manó nyng. ezredest ©liuökindk, akinek iel]|c>lte)nje®ztésSrie iperszíe igazgatóságot ós felügyel!ő bizottságot is választottak. Most. azmtán megkezdődik a taggyüjtés. (Ezzel szemben vasárnap délelőtt a keres­kedelmi és iparkamara nagytermében a pap­riikatermélők,, Mjtógzitők és molnárok egye­sülted:© tartott gylTést Pálffy Dániel elnökletbe álaitt, aki rámutatott a Hangya ama török vé­sőre, hogy kiszorítsa a legitim paprikafeldol­gozókat ós kereskedőket hosszu és küzdelmes munka árán telfoglailt POZlei óikból. IAZ elnö­kön kivül több felszólalásban erősen kikeltek a. Hangya élten. Az uj alakulásnak nemcsak létalapja hiányzik — mondotta az egyik fel­szóMó, — hanem beleütközik a fennálló ren­deletbe is, amelynek az volt éppen a célja, hogy a termelő ne líeíheissen egyszersmind ke­reskedő és megfordítva. H'a a, mai rendnek vannak hiányosságai, ugy azok pótlására kelíl törekedni;, de azt minden (eszközzel meg kelt akádáHlyozni, hogy egy idegen érdekcsoport magának szerezze meg a termelés, kikészítés ós kereskedelem jövedelmét,, amelyen ma ezer­nyi dolgos család osztozik. A legkevesebb pa­nasza a termelőknek lehet, ákiknek a Hadi­teirmény a legmesszebbmenő kedvezményeket nyújtotta. Az értekezleten részt vett a Haditermény budaipesti paprikaosztályának kiküldötte is és biztositotta az érdekelt ekeit, hogy jogos kí­vánságaik kileflégitésk, panaszaik orvoslást 1 telnek. SPORT 0000 Magyar Atlétikai Klub—SzAK 2:1 (0:1.) iAz utászzászlóalj özvegy- és árvaalapja javára nagyszabású futballimérkőzést rende­zett a SzAK vasárnap. Ellenfele a fővárosi elsőosztályu, jóhirü Mac első csapata volt és, hozzátehetjük, nagyszerijen; 'megállotta he­lyét. A SzAK csapatösszeállitása hosszu idők óta ez alkalommal végre sikerült. Vőnekit helyes volt a kapuban szerepeltetni, kitűnő kapuvéd, csak kár. Ihogv sokszor a közönség­nek játszik. Magánál tartja, ahelyett, Ihogy rögtön kirúgná, a labdát és igv felesleges tá­madást provokálva bajt csinál. Egv gól is igy keletkezett. A két hátvéd elsőrangúan működött. Kovács és Hegfi kiváló erősségei a csapatnak. A halfsorban örömmel láttuk ismét a lelkes csapatkapitányt, Horváthot, jók voltak partnerei is. Kovács II. és Vezér II. A csatársorban bevált ZaWcsa. az első alka­lommal szerepelt balszélső, aki sokkal jobb már is elődjénél. Mint mindig, most is kitűnt agilitásával, lelkes játékával Vezér L, a ki­váló certercsatár, kinek méltó partnerei vol­tak*Csáki és Martonosi és megfelelt a jobb­szélső helyén Lapu is. Legközelebbi alkalom­mal szívesen látnánk a csapatban Ruzicsit és Kesslerí. Igen helyes a SziAK vezetőségének az álláspontja, hoev igyekszik első csapatá­ban minden arra való tehetséges játékost szerepeltetni, hogv csapatának megfelelő tar­taléka: legyenek. De ezen a cimen ne szere­peltessen olyanokat a csapatban, akik nem odavalók. Az a játékos azonban, akit meg­iisztelnek. ha az első csapatba bejut, lelke­sedjen, dolgozzon szívvel, lélekkel egyesülete színeiért. Vasárnap ezt láttuk a csapattól és szívesen ismerjük el, hogy odaadóan dolgo­zott mindegyik ember a piros-fekete színekért. A mérkőzés a nagy zivatar miatt elkésve vette kezdetét. A SzAK igen erősen támad rögtön a kezdetnél, dacára, hogv a játékosok a cs iszós talajon eleinte bizonytalanul mo­zognak. A Mac a támadást erőteljesen viszo­nozza, igen freekes. hullámzó játék íeiíödik ki, mindkét védelem résen van és eiiháritja fi veszedelmet. A 20-ik percben Csáki szökteti Vezért, aki előtör és négv lövéssel megszerzi a SzAK vezető gó'jár, melyet a Mac csak a a második félidő közepén Vőneki hibájából tud kiegyenlíteni. Sokáig Vezér I. távozása közben 10 einnenel játszik a SzAK, mely körülményt a mindig erősebb tempót diktáló Mac ügyesen kihasznál és ujabb gólt ét e'. •A SzAK szép támadással sokszor veszélyez­teti még a Mac jói védett kapuját, söt egy gó'.: is ér el. amelyet a közönség nagy bosz­szankodásárn a bíró lesállás miatt nem ad meg. A mérkőzést ismét Horváth szövetségi; bíró vezette Mi t.em tartozunk azok közé. kik Horváth bíráskodását folyton kifogásol­ják. mi szívesen látjuk öt néha. De a 'egha­tározottafcban elüéijuk folytonos szerepelteté­sét, annyival inkább, mert ismét azokat iga­zolta. akik határozatlanságáért és egyéb hibáiért állandóan kárhoztatják. Klubtag csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom