Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-23 / 166. szám

Szeged, 1918. julius 23. DELMAG YAEOKSZAÜ 3 Több mint 700.000 koronát jegyeztek egy napon a mozsárágyuná!. A városiháza előtt, elkerített, zöldlombokkal és zászlókkal díszített téren szépszámú közönség várta vasárnap délelőtt már tiz órakor a propaganda mozsárágyú megérkeztét, A keri tés egyik oldaláíi a Magvar Országos Biztosító Intézet R.-t. hadibiztositó osztálya által felállított sátor alatt a szegedi takarékpénztárak megbízottjai foglaltak helyet, a másik oldalon a biztosító társaságok ütöttek sátort, várakozva az ágyupropaganda hatása alatt hadikölcsörijegt^ző vagv hadibiztositást kötő sokadalomra. A sátrakat a Hadsegélyző Hivatal égisze alatt működő Hadibiztositó társaság művészi reklámplakátjai és az intézetek feliratos táblái tarkitják, nehogy eltévedjen az áldozni kész szegedi polgár. 'Féltizenegykor súlyos dübörgés, pöfögés és tülkölés hallatszott az Ártézi-kut tájáról és nemsokára feltűnt egy. majd még egv hatalmas katonai autó, amelyek közül az egyik egy, a másik két kocsit vonszolt maga után. Az ágytolkocsik voltak, betakarva ponyvákkal és rajtuk izzadó tüzér-katonák. Az autók a nyitva hagyott résen az elkerített 'helyre gördültek, a tüzérek leugráltak a kocsikról, és máris felhangzott egv vezényszó, amelynek nyomán egyszerre valiamennyi tüzér dolgozni kezdett. Mindenekelőtt lekapcsolták az autókról az ágyukocsikat és azt. amelyiken a tulajdoníképeni ágyú volt. nyomban munkába vették. Négy emelőgéppel kissé felemelték, kihúzták alóla a kocsit, hogy erősebb alapon álljon, csavarokat forgattak, tisztogattak, szereltek. Ezután odagörditették a másik kocsit, mire kiderült, hogy a közönség egy része tévedésben volt, amikor azt hitte, högy két ágyú érkezett, mert az a másik, amit szintén ágyúnak néztek, az ágyúcső burkolata volt, amelybe beletolták az ágyú csövét. Éneikül ugyanis gyenge lenne a cső és nem bírná ki a 30 és feles lövedék rettenetes nyomását. Az ágyú felállítását egy tűzmester vezényelte, egy osztrák gépész és ha a vezényszavakat németül ropogtatta is, túlnyomórészt magyar tüzérekkel magyarul beszélgetett. Mintegy 50 perc alatt készültek el a munkával. Nem nagyon siettek, szépen, komótosan folyt a munka. Nem kellett ellentámadástól félni, sem attól, hogv az ellenség megszökik előlük. Akikre ők célozni jötték: a ihadikölcsönjegyzők. várnak még néhány percet, ha már eddig vártaik, — gondolhatták a tüzérek. Féltizenikettőkor megérkezett a szegedi honvédzenekar és! Fichtner Sándor karnagy vezetése alatt elkezdett játszani. A zene hangjaira hamarosan olyan tömegesen érkeztek a kíváncsiak, hogv az elkerített hely szűknek bizonyult. A két oldalt felállított pénztárak szorgosan adogatták az egykoronás belépőjegyeket. A zenekar nyitánya után dr. Kormányos Benő százados a helyőrség részéről kivezényelt propaganda-tiszt, egy emelvényre állva ihadikölosönjegyzésre buzdította a jelenlevőket, akik közül az ismert vagyonosokat névszerint is felszólította, hogy siessenek a bank- vagv a biztosító sátrak egyikébe és jegyezzenek. Amikor Kormányos belefáradt a beszédbe, ismét a katonazenekar vette át a szót, majd ismét Kormányos és ez igv ment váltakozva. Tizenikét órakor megjelentek a mozsárágyúnál Fiilöpp Arthur altábornagy, kerületi parancsnok segédtisztjével, dr. Kelemen Béla főispán és dr. Pálfy József országgyűlési képviselő. Az ágyú megszemlélése után érdeklődtek a bankok és biztosító társaságok forgalma iránt, ahol akkor kezdett némi élénkség mutatkozni. Ezután kezdődött az első gyakorlat az ágyúval. Egv tüzértizedes volt az előadó, aki elmondotta, hogv az ágvu 191 l-es modell szerint 1912-ben készült és sorrend szerint 6. ilyen Kaliberű ágyúja a monarchiának. A háború elején Szerbiában működött, majd a németeket támogatta Belgiumban. Később az Isonzóra kerüit, ahol a sok használattól megrokkant. Kiégett a csöve, de azért korántsem kerül a lomtárba. Országos propagandakörütja befejezése után a gyárba viszik, ahol uj csővel szerelik fel. Reméljük, ibgy a helyreállított 3d és felest már nem használják ebben a háborúban. Ezután gyakorlatok bemutatása következett, majd csoportokban körülállják az öreg ágyút és szakszerű viták indulnak meg a tüzérségi harcászat fölött. Harcteret járt katonák magyarázgatják a civileknek meg az asszonynépnek, hogy micsoda rettenetes a dörrenése, hát még a hatása egv igazi lövésnek. — Nem is ér ez igv semmit. — véli egy tanyai menyecske — lünének vele igazábui. — Ei is szaladna maga attul lelkem -— feleli egv katona. — El ám. ha tunna .még szabni — toldja meg egy másik. Az ágyú kisérő személyzetétől megtudjuk, hogy egy könnyebb lövedék sulva 280 kiló és ilyeneket gyalogság ellen használnak, erődök ellen olyan lövedékeket használnak, amelyek sulva 390 kiló. Megtudtuk azt is, hogv az autók, amelyek a 30 és felest az állomástól bevontatták, egyenként 80—80 lóerejűek; egy teljes 30 és feles üteg két mozsárból. 15 automobilból áll és 170 ember a teljes személyzeti létszáma, 10 tiszttel. Szállításukhoz 45 vagon szükséges. Ennek a nagy apparátusnak egy részét most a hadikölcsön és hadijótékonyság szolgálatába állították. Az eredmény, ugv látszik, megüti a várakozás mértékét. Az első nap eredménye a bankok kirendeltségeinél1 741 ezer korona volt, ami természetesen emelkedett hétfő estig. A hadibiztositás terén körülbelül 100 ezer korona az eredmény. Az ágyubemutatás körül dr. Péchy Gyiula őrnagy, a hadsegélyző iroda megbízottja, Schlesinger Pál főhadnagy, Alth János százados állomástiszt és dr. Aigner Károly hadnagy buzgólkodtak. •VBHtssiEínaiiiasswKa. Balfour válasza HeHlIngnsk. Belgiumnak kézizálog gyanánt való kezelése a legborzalmasabb sértés. Londön. julius 22. A Reuter-ügynökség jelenti: A belga függetlenség évfordulója alkalmából Londonban tartott népgyűlésen Balfour beszédet mondott, amelyben többek között a következőket mondotta: — 'Németország sok (hamis számvetést tett ebben a háborubaa Ténylegesen sohasem végzett erkölcsi számadást, mely ne lőtt volna tul a célon. A büntettet, amelynek Belgium áldozata lett, soha sem fogjuk elfelejteni. Ha elérkezik az idő. amikor Európának a tanácskozó asztalnál kell megfontolnia, hogy hogyan védekezzenek uj gyalázatos tettek megismétlése ellen, a melyek Németországot terhelik, akkor egyetlen európai' sem felejtheti el, hogv a német igéret nem kötelező szerződés. — Abban az időben, amikor Belgiumot a német hadsereg megtámadta, Svájc, szintén kis és szabad ország, tudtul adta, hogy fel van fegyverkezve semlegességének minden támadással szemben való megvédelmezésére. Ugyan ki kételkedhetik abban, hogy ha a német (hadvezetőségnek jobban illett volna terveibe az., hogv Franciaországot Blgium helyett Svájcon keresztül támadja meg, hogv nem Belgium lett volna-e az, amely a német kormánytól szerencsekivánatokat kapott volna és Svájc lett volna az, amelyet a német csizma sarkai összetapostak volna? — A legnagyobb sértést azonban Belgium ellen a kancellár követte el legutóbbi beszédében. Azt mondotta ebben a világnak, hogy Németországnak nem szándéka 'Belgiumot örökre megtartani, hanem az a terve, hogv Belgiumot kézizálogul használja fel. Mit jelent valójában a kézizálog ebben az értelemben, ahogy a kancellár értelmezi? Kijelenti nyíltan, hogv meghódította és a meghódítás után irgalmatlanul bánt el veié, minden anyagi javától és minden erkölcsi kártérítéstől megfosztotta a szabadsága ellen intézett támadással és 'kész lemondani róla, feltéve, hogy bárminő más ország területét kapja, amelyen a németek különös képességeiket kifejthetik. — A kézizálogról és Belgiumnak bármi néven való kicseréléséről szól. ugv ez csak azt jelentheti, hogy kész véget vetni a belgiumi visszás közigazgatásnak és Belgium elnyomatásának azzal a feltétellel, hogy Németországnak engedélyt adnak bárminő más európai területen visszás közigazgatásra. vagv az illető terület elnyomására. — Ezt jelenti Belgiumnak kézizálog gyanánt való kezelése, ezt és semmi mást és nekem ugv tűnik fel, hogv a sok erőszakos tett közül, melyet Belgium kénytelen volt elszenvedni, számos talán borzalmasabb volt. de annyira sértő bizonyára egyik sem. Balfour beszéde német megvilágításban. Berlin, julius 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Norddeutsche AUgemeine Zeitung Balfour beszédére a következő megjegyzéseket teszi: Balfour fejtegetéseiből világosan felismerhető, hogy mennyire fél a miniszter attól a kijózanító hatástól, amelyet a német birodalmi kancellárnak Belgiumról tett nyilatkozata az angol közvéleményre gyakorol. — Ugyancsak vonakodik a fcézizálog fogalmának a német birodalmi kancellár által való interpretálását visszaadni. Ehelyett önkényesen maga állit fel kézizálog-teóriát, amely természetesen kifejezett angol jelleggel hir. Írország, Egyiptom. Görögország, sőt a nemrégiben még Nagy-Britanniával szövetséges Oroszország, éppúgy mint az angol tengert despotizmus által (meggyötört semleges államok bizonyságot tesznek arról, hogy Anglia mily brutálisan teszi tul magát idegen jogokon. ha azt hiszi, hogv ezzel a maga érdekeit szolgálja. Belgium — mondotta a kancellár — nem lehet ismét ellenségeink felvonulási területe, nemcsak katonai, ihanam gazdasági értelemben sem. Erkölcsi értelemben hangsúlyozhatjuk azzal szemben, amit Balfour mondott, hogy Belgium nem lehet ujabb felvonulási terület Németország, a béke és a jog ellen. Belgiumnak speciálisan kézizálögnak kell lenni arra, hogy Anglia megoldja azt a hurkot, amelybe Belgiumot már a háború előtt fondorlatosan belesodorta. Különben önmagától értetődik, hogy Észak-Franciaország megszállott területeit is a kezünkben levő kézizálognak tekintjük a tőlünk elragadott gyarmatokért, a német világkereskedelmi viszonyok elpusztításáért és mindazokért a károkért, amelyeket ellenségeink a nemzetközi jog ellenére nekünk okoztak, Balfour a megszállott Észak-Franciaországnak kézizálog gyanánt való felhasználása eiien bizonyára nem hozhat föl meggyőző jogi aggályokat, ha mi azonban ebből a célból Észak-Franciaországot megszállva tartjuk, természetesen Belgiumot is bele kell foglalnunk. mert ezen a területen keresztül vezetnek összeköttetéseink francia ellenfelünk meg szállott területeire.