Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-20 / 164. szám

Szeded. 190SL ju'íius 20. DJSLMLAU Y AftOMfc&At) Szegedi mezőgazdák szövetkezése. — Sertéshizlaló és árubeszerző szövetkezet; a mezőgazdaságokat érdeklő leszerelési anyagok kiosztása. — A sovány sertések elrekvirálását kimon­dó rendelet, valamint az újonnan kiadott ser­téshizlalási rendelet igen súlyosan érintette a gazdaságokat. A 'Szegedi -Gazdasági Egye>­.jGfUjwt kezdeményezésére Szegeden mult Jiéft ban — mint annak idején megírtuk — az alföldi ós dél magyarországi gazdasági egye­sületek közös iilést tartottak, amelyen részle­tesen megvitatták a sertés hizlalás ügyét s elhatározták, hogy küldöttségileg keresik fel a földmivelésügyi miniáztoriumot azon kérés­sel, hogy tegye lehetővé a kisgazdaságoknak a sertéshizlaiáat. Mert a sovány sertések te­nyésztése a mai viszonyok között haszonnál aiem jár s a gazda o&ak a hizlalásnál találja meg számítását. Ha azután a gazdának nem engedik meg az eladásra való 'hizlalást, ha­nem sovány sertéseit el rekvirálva azok hiz­fáLásájt .jnagyvánOtaOkozőkra- fizzák* Jakkon' Á> jövőben a kisgazdaságok osak annyi sertést tenyésztenék, amennyi saját szükséglettíkre szükséges és igy a nagyvállalkozóknak nem lesz mit hizlal-niok. A gazdasági egyesület kiküldötteit, Bor kor Pál helyettes polgármestert és dr. Gerle Imrét junius 24-én fogadta gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszter. Az előterjesztett kérelemre a miniszter kedvező választ adott. Kijelentette, hogy amennyiben a vármegyei és városi hivatalos gazdasági egyesületek a körzetükbe eső gazdáikat sertéshizJaló szövet­kezetekbe tömörítik, a szövetkezet tagjainak megengedi, hogy sertéseiket saját gazdasá­gukban hizlalhassák. A miniszter kijelentése folytán a Szegedi Gazdasági Egyesület megalakította Szeged és vidékére a gazdák eertéshizlaló szövetke­zetét, amely alakulást 'alább részletezve is­mertetjük. A megalakult szövetkezet vezető­ségét a földmi velésügyi miniszter julius 11-én táviratilag felrendelte Budapestre a hizlalás részleteinek megállapítása végett. Ezek szerint a szövetkezet hizlalásé fel­tételei a következők: A setrósrendelet szerint minden gazda egy sertést hizlalhat magának minden külön engedelem nélkül. Ha gazdar tóga szükséglete föíbb sertés hizlalását igéi­nyeli, erre esetenkint a polgármester adhat engedélyt. A sertéshizlaló szövetkezethez tar­tozó gazda a gazdaságában saját szükségletén felül levő, vagy általa vásárolt sovány ser­téseket szintén meghizlalhatja, saját gazda­ságában. Ha a gazdának magának terem a hizlalásra elég kukoricája és árpája, akkor a szövetkezet által a sertésforgalmi irodának bejelentett sertések után a rekvirálás meg­hagy a gazdának terméséből eertésenkint 5 mázsa kukoricát és illetve a gazda kívánsága szerint egy-egy hizóra az árpából is 2 má­zsát, Amelyik gazdának van ugyan hizlalni való sertése, de nincs elegendő kukoricája, ennek a szövetkezet bocaájtja rendelkezésére a szükséges kukoricamennyiséget maximális áron. E célra a föld-mi velésügyi kormány fog a szövetkezet rendelkezésére adni megfe­lelő mennyiségű kukorieát A . saját szükségletén felül hizlalt sertése­ket a szövetkezet a hizlalása befejezése után Szegeden a Hus- és Vátórpónztárnak, mint az Országos Sertésforgalmi Iroda szegedi ki­rendeltségének tartozik átadni s az átadás­kor a hizlaló gazda nyomban megkapja a sertés maximális árát élősúly ezerint. Ezek szerint a eertéshizlaló szövetkezet­ből a gazdáknak az a hasznuk, hogy sovány kerteseiket sajá(t gazdaságukban meghizlall hatván, az ebből származó haszon a gazdáé lesz, nem a nagyvállalkozóé s ezenkívül a hiz­lalási trágya is a gazdaságban marad. Fon­tos az is, hogy a gazda a szövetkezet utján öiaximátis áron jut a kukoricához, ami a mai viszonyok között lényeges előny. A Szegedi Gazdasági Egyesület még kü­lön kérelmezte a f öldmi velésügyi kormányt, I hogy engedtessék meg a szövetkezetnek, hogy I necsak az Országos Sertésforgalmi Irodának, hanem a szegedi ellátatlanoknak is hizlalhas­sanak sertést, a. szegedi kisgazdaságokban. Ezzel nagyban mentesítenék a közellátást a az ellátatlanok is könnyebben ós olcsóbban jutnának hozzá évi szükségletükhöz. A föld­művelésügyi kormány e kérelem jóindulata elintézését Ígérte meg s az erre vonatkozó részletes tárgyalások jövő héten lesznek. A sertéshizlalásom kivül szövetkezetet alakítottak a szegedi gazdák a nélkülözhe­tetlen gazdasági cikkek beszerzése céljából. A közkiosztásnál petróleumból, eukorból, szap­pantól stb, stb. a mezőgazdák lényegesen, ke­vesebbet kapnak, mint a városi lakosok, sőt hozzá sem tudnak jutni, mert a. tanyán lakó mezőgazda a város által előszeretettel meg­honosított és kiosztásnak nevezett közáesor­gásban nem vehet részt, mert a jószágot és gazdaságot napokra nem lehet elhagyni Ezen­kivüíl majd minden foglalkozási ágnak van külön beszerzési szövetkezete, mely a közki­osztásokom felül támogatja tagjait a lehető J beszcoraésekkctl. (Most a (szegcdi mezőgazdák ! is alakítottak ily beszerzési szövetkezetet s | kérték a földmiveLésiigyi minisztert, hogy e I szövetkezetet támogassa. Gróf Serényi Béla e gazdaszövetkezet lehető támogatását meg­ígérte. Végül a gazdasági egyesületeknek Szege­den junius ő-én megtartott közös ülésén az alföldi és dél magy aror.szági gazdasági egye­sületek által1 dr. Cicát ricis iLafps elnöklete alatt megalakított küldöttség az átmehet gaz­dasági ügyeknek a gazdák érdekében való megszervezésére hivta fel a fökLmivelésügyi minisztert. A föl dm i velós ü gyi miniszter a küldöttséget külön kihallgatáson fogadta. A kórelem előterjesztése után Serényi Béla mi­niszter kijelentette, hogy a lőszeréiért ügyé­ben a mezőgazdaságok érdekéről minden vo­nalún gondoskodott. A leszereléskor szigo­rúan el fogják különíteni azokat a leszerelé­si anyagokat, amelyekre a mezőgazdaságok­nak szükségük van. lEzeket a föl dm i vetési kormány által alakított leszerelésügyi rész­vénytársaság fogja átvenni « a vármegyei és városi gazdasági egyesületek, illetve az ezek által alkotott leszorelésügyi szövetkezetek ut­ján fogja az egyes gazdaságokba eljuttatni. A földmivelésügyi kormány által adott irányelvek értelmében a szegedi gazdasági egyesület ugy a sertéshizlalást és árubeszer­zést, mint a leszerelés ügyeinek elintézését Szeged és vidékére egy közös szövetkezet ala­kításával oldotta meg. Az egyesület kezdemé­nyezésére junius 80-án ablkait meg Szeged a „Szegedi Gazdák SertéshizJaló, Árubeszer­ző és Átmenetgazdasági Szövetkezete". Aa Jtlakuld közgyűlésig a iszegedl mezőgazdák közül ezernél többen léptek be a szövetkezet­be s a szövetkezet tagjai napról-napra roha­mosan szaporodnak. Az alakuló közgyűlés a szövetkezet elnökéül dr. Gerle Imrét, igazga­tósági tagjaiul: Bokor Pált, Borbola Istvánt, Dobó Istvánt, (Magyar Pétert, ördög Illést, ördög Vincét, dr. Temesváry Gézát éa Vetró Sándort, a felügyelő-bizottság tagjaiul Kál­máin Bélát, Katona Vinoét, Pataky Jánost, Rózsa Bélát ós Szél Jánost választott* meg. VILLANYMOTOR 100 wohlt 2 fázisú 4J perijodisu I drb. 2 lóerős és 1 drö. I •/10 lóerős Gauz­féle gvártmánv égész uj állapotban eladó Cim: OTTOVAY KÁROLY vaakereakedés, Szeged. Helybeli elsőrangú részvénytársasági keres. Németül tudók előnyben része­sülnek. Ajánlatok „Postafiók 80" sz. alatt kéretnek a fi postá'a HIREK 000 — Szarmay a királyáéi Badaputrdl je­lentik: Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter, kit a király hosszabb magánkihall­gatáson fogadott, pénteken reggel visszaér­kezett Budápestre. — Áthelyezés. Csiszár Károly őrsagyot a szegedi honvédhadosztálybirótóg tárgyalásv<$­zetőjét, hasonló minőségben Kassára helyez­ték át. Osiszér már el is foglalta uj hivatalát — Kitüntetések. Nyiri János, Nagy József, Urhán Péter, Török Bálint, (Nagy Lapos, Kál­mán Imre, Szóesi Pál, iMikucz György, Maj­thinger ÍMiihály, Gémes Illés, Duikn Miklós, Péter György, Fodor János és '.Rózsi Márton népfelkelőket az 5. honvéd gyalogezredben az ellenség előtt tanúsított, vitéz magatartásuk el­ismeréseül a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. — Fogadjuk szeretetadományokkal az olasz frontról visszatérő hőseinket. Az olasz front legutóbbi súlyos harcaiban, mint alakulat, a 138. gyalogezred is résztvett. Ennek a gyalogezrednek a kötelékébe tartoz­tak a 46., 33. és 101. gyalogezred vitéz fiai, akik közül többen, visszatérnek most a nehéz küzdelmek színteréről pihenésre. Mozgalom indult meg, amelynek élén dr. Kelemen Béla főispán áll, hogy a három vármegyének, Cson­grád, Békés és Arad vármegyéknek hőseit szeretetadomány okkal fogadjuk. Miérettünk küzdöttek ők, szenvedtek nélkülözéseket, száll­ták szembe a Piave ellenséges árjával. Most, hogy kimerülten visszatérnek közénk, tegyük számukra minél kellemesebbé a pihenést éa igyekezzünk pótolni, amikben a hosszú nélkü­lözések napjaiban hiányt szenvedtek. A szere­totadományokat, ennivalót, cigarettát stb. Szeged város területén Gróf Dezső. Alsótá­nyán Sas Lajos, Felsőtanyán Bokor Antal gyűjti. Az áldozatkész társadalom, együttérez a hősökkel, siessen a hazaérkezők segítségére. — A 30 és feles mozsarak Szegeden. Julins 21-én, 22-én és 23-án a hadvezetőség a városháza előtt több 30 ós fele* mozsarat állit ki. A mozsarakat egy koronás belépőjeggyel lehet megtekinteni. A (Széohenyi-téren ez alka­lomból katonazene is lesz. A pénzintézetek és biztosító intézetek a helyszínén jegyzéseket eszközölnek. A belépődijakból befolyt összeget a hadiözvegyek és árvák alapja javára fordít­ják. A tisztarák ujabb megállapítása. A hivatalos lap pénteki száma a fogyasztó kö­zönség, különösen a szegényebb néposztály részére nem sok örömet hoz. Két rendelet je­lent meg ugyanis egyszerre. Az első a köz­fogyasztásra szánt buza és rozsliszt előáfiitá­eának és forgalomba hozatalának szabályozá­sáról, a másik a búzaliszt és rozsliszt, vala­mint a búzakor pa, rozskorpa és árpakorpáért követelhető legmagasabb árak tmógá|lapitá­sáról szól. A rendelet az 1918. évi termésű gabonából előállított lisztért a magyar szent korona országainak egész területére a leg­magasabb árakat a következőkben állapítja meg: A búzából előállított finom tésztaliszt­nék az dfia 296 ikorona 50 fillér, a főzöliszté 80 korona, a búzából készült kenyérliszté 50 korona, a rozsliszté 87 korona 30 fillér méter­mázsánként. A lisztért kicsinyben, vagy rész­letkereákedésben követellhető legmagasabb árat a törvényhatóság első tisztviselője fogja megállapítani. Ezt az árat azonban a közélel­mezési miniszter a szükséghez képest meg­változtathatja. Aki a (rendelet hatálya alá eső cikkért a rendelet szerint követelhető leg­magasabb árnál magasabb árat, vagy bármi­Íven mellékszolgáltatást követel, vagy igér, kihágást követ el s a büntetése hat hónapig terjedhető eízáráe és 2D00 koronáig terjedhető pénzbüntetés. A rendelet azonnal hatályba lép. - Rp ok »adá« " r s fel miibó h szonnal Aradról jelentik: Purgly [Emil esanádmegyei nagybirtokos a mult évben megvásárolta báró

Next

/
Oldalképek
Tartalom