Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-16 / 160. szám

4 EJíKLMMi YARÜJSS'ZÁÜ Szeged, 1918. julius 16. Elmélkedések a cigány­sztrájkról. Ha egyéb nem, talán az úri gavalléria is feljogosít bennünket arra, hogy a népzené­szek, másnéven: cigányok munkabeszünteté­séről írjunk. Az uri gavalléria többel tartozik a szegedi cigányoknak, mint amennyit akár szerényen, akár feltűnően a kopott vendéglői tányérra tett, mikor odanyújtotta azt elénk a búsképű cigányfiú. Többel tartozik, mert egyenkint és összesen úgyszólván a -teljes éle­tüket, fáradságukkal és művészetükkel lefog­laltuk, váratlanul jött alkalom és előre ter­vezett mulatságok idején. Ők mindenestől a mieink voltak. A nappali pihenés után felfris­sülve, vidám kedéllyel és mosolygó ábrázat­tal követeltük őket magunknak, Jelkükkel, szerszámaikkal együtt, g amit a nyújtott .él­vezetekért adtunk, az még mindig tartozást ha­gyott fenn részünkről, velük szemben. Igazolja ezt az is, hogy az életük mindig nyomorúságos volt, sokszor nélkülözéssel te­le. Mi talán tudtuk ezt, de azért ott ültünk, ka egyébkor nem, szombat este, a vendéglő fe­hér teritős asztalánál és hallgattuk az édesbús magyar nótákat, melyek ugy hatottak olykor reánk, mint a dajkamesék. (Elandalítottak bennünket, szomorúvá tették a lelkünket egy­egy édes vagy fájó emléket visszasíró nótával, majd meg felpezsdítették a vérünket és csa­pongóvá varázsolták a kedélyünket. Szép, fe­kete éjszakák mi mindenről tudnátok részel­ni, ha volna visszhangotok, ott, ahol a ci­gányok is jelen voltak. Ezeket nem lehet egy­könnyen elfelejteni. Nem is szabad. És most, amikor ők, ebben a borzalmas zivatarban, egyedül, magukrahagyatottan állnak, s a sor­sukon egy jottányit sem tódnak javítani — védelmükre kell állnunk s ha anyagilag nem tudunk" rajtuk ségitehi, erkölcsi tőkénkből! kell részükre juttatnunk. A szegedi cigányok — értve azokat, a kik a mult héten bérmozga lomból pihentet­ték a- vonójukat — más szempontból is megér­demlik a támogatást. Nem egy, hanem több esetben szereztek ők becsületet a magyar ze­nének. És nemcsak az országban, hanem egész Európában. Elég IJrbán Lajosnak párisi és londoni vendégszereplésére utalnunk, amelyei­ket mindenütt az első dij, a nagy ezüst ko­szorú dicsőitett meg. De másfelé, az ország­ban is becsületet, hírnevet szereztek ők a sze­gedi cigánymuzsikának. A. léleknek sok szép virágát, a szívnek sok nemes érzését kellett föláldozni, amig ők mindezeket Szeged hírné­véinek emelésére össze tudták varázsolni. Menjünk tovább. A magyar dal megte­remtői. NyizSnyai, Pósa, Pap Zoltán, Bankó Pista és több helyi népdaliköltő vájjon olyan termékenyek lettek volna-e, gazdagították volna-e a magyar népdalköltészetet, a magyar léleknek dalban való szépséges megnyilatkoz­tatását, ha nem adták volna vissza éppen a szegedi cigányok a költők gazdag érzéseit az ö művészi játékaikkal. Én azt hiszem, nem. És azt is fel merem tételezni, hogy a magyar népdalt nem a gombamódra termett ujabb fri­A 8-ik hadikölcsön eredeti teltételeken je­gyezhető a hivatalos aláíró helyen: bank- és váltó­üzletében Széchenyi-tér, a Városházzal szemben. voj kuplék fogjak kiszorítani, hanem az, hogy a müélvező és műértő közönség úgyszólván kiüti érthetetlen követelésével a cigány kezé­ből a nyirettyüt a magyar dal játékánál. S ha ők nm lesznek elég erősek, ha cigánylel­kiik nem lesz rajongója a magyarnak, mint aminő eddig volt, akkor a magyar* népdal, a magyar zene el fog senyvedni, mint az öntö­zetlen virág, KÖZGAZDASÁG oooo Uj gyár Szegttdes. (Saját tudósít ónktól) 'Héttőn uj gyár kezdte meg üzemét a Magyar Kender és Lenipar részvénytársaságnak a háború alatt szépen fejlesztett ujszegedi telepén. A rész­vénytársaság ugyanis a hadügyminiszter megbízásából typha kikészítő gyárat épített. A typha egy gyékényfajta, amelyet az uj gyárban fanállá, majd szövetté dolgoznak fel. A gyár ünnepélyes üzembehelyezésére még szombaton Szegedre érkezett egy bizottság, amelynek élén állt a kereskedelmi miniszter megbízottja, dr. Maly Ferenc miniszteri ta­nácsos, a textilügyek kormánybiztosa, tagjai pedig Deutsch Oszkár százados, a hadügy­miniszter megbízottja, dr. Kfitier és dr. Lé­núrt, a textilgyárosok országos egyesületé­nek titkárai. Riechweisz iparfelügyelő a ke­reskedelmi minisztériumban, Szél és Mihelfy főmérnökök és mások voltak. A részvénytár­saság budapesti n igazgatóságának végrehajtó bizottsága is Szegedre érkezettet gyár ünne­pélyes üzembehelyezése alkalmiból. Az uj gyárat Szász Ernő igazgató mu­tatta be, aki osztatlan elismerést aratott an­'nak tökéletes berendezésével.. Különös* örö­mükre szolgált a megjelenteknek, hogy a szegedi gyár az első e nemű gyár Európá­ban. Az uj vállalat egyelőre 150 embert fog­lalkoztat. Felvirágoztatásához a városnak is kétségtelen érdekei fiizdőnek, aminthogy örömmel kell üdvözölni a bizonyára gondos megalapozást. Szász igazgató érdemét a régi gyártelep íejlesztéseért és az uj megalapitá­<saért a legteljesebb elismeréssel kell honorálni. Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósi­tónk: Az ünnepi magánforgalom is a szilárd­ság jegyében folyt le. A spekuláció különösen a Magyar és Osztrák Hitelt és a Rimamurá­nyit favorizálta, amely az árnivó erős fel­lendülésével járt. Magyar Hitel 1323—35, Osztrák Hitel 906—902, Agrárbank 1070— 1077, Fabank 957—53, Forgalmi Bank 630— 635, Hazai Bank 610 *20, Jelzáloghitelbank 572—74. Kereskedelmi Bank 5880—900, Le­számitolóbank 814—20, Magyar Bank 957— 960, Beocsinj 1090—95, Salgótarjáni 1190­1176, Urikány 856—58, Rimamurányi 1134— 1143, Schlick 490—92. Államvasút 1016—22, Közúti 817—13. Ujabb rendelet a lánckereskedelemről. A lánckereskedelem, megakadályozása céljá­ból a kormány a kötelező számlázást rendeli el | Ez azt jelenti hogy minden kereskedő tartozik | a vevőjének számlát adni —• súlyos büntetés ' terhe alatt — és a számlában pontosan tarto­zik kitüntetni, hogy az egyes árakat, kinek és milyen áron adta. el. A rendelkezésnek az a célja, hogy az áru forgalmát ellenőrizhessék és a lánekereskedők beiktatását megakadá­lyozzák, vagy legalább is megnehezítsék. A rendelet azt is előírja, hogy a kereskedők tar­toznak a kirakatba kitett árucikkeken azok­nak a.z árát feltüntetni, hogy ezzel az üzletben lévő eladásra kerülő cikkek árát is ellanőriz­he^ssék. Az erről szóló rendelet a közelebbi napokban jelenik meg. •u-i Kedden Spstzer bácsi nagy énekes és táncos revü 5 képben és Viola Giza, Árnyai, Sugár, Konii Tessza, Kassai Kiéri, Váradi Juci, Szép Rózsi és Karló Nusi Uj tagok uj magánszámokkal! Kávéházi italok. :: Cigányzene. :: Bufett. lesnek előre uálttialók a Pető-féle tőzsdében. Előadás kedvezőtlen időben a'Tiszában. IsftSif wm' Wíimm m $ s i Gyászbaborultan mély fájdalommal tudatjuk, hogy kimondhatat­lanul szeretett drága jó édes anyánk, nagyanyánk, dédanyánk ÜIÉ111II Született Fried Josefa 78 éves korában elhunyt. Kedden, 1918. julius hó 16-án délután 5 órakor a Deák Fe­renc-utca 28. számú gyászházból temetjük. Felejthetetlen drága halottunk nyugodj békében Gyermekei: Körösi Albertné, Varga Mihály, özv. Weisz Antalné, Wimmer Béláné. Vejei: Körösi Albert, Wimmer Béla. Menye: Varga Mihályné. Sógornője: Őzv. Fried Miksáné. Valamint számtalan unokái és dédunokái. é

Next

/
Oldalképek
Tartalom