Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-20 / 142. szám

4 jm/ma&yar/qbszag Szeged, 1918. junius 20. Tisza István és Fényes László.) TÍSza: Harminc éve állok szemben ilyen artfkulálatlan hangokkal... Fényes László: Leszögezzük ezt a kijelentést! Elnök rendreutasítja Fényest. Tisza: Én képviselő urat az esküdtszék előtt szögeztem le. A képviselő úrral soha-, sem állok szóba. Fényes László: Hogy szóba áll-e, vagy sem, nem érdekel. A nép beküldött ide, nekem igazam volt, igazam van. Tisza ezután ujabb szemelvényeket olvas fel Károlyi beszédeiből. Kijelenti, hogy pellengére kell állítani Károlyi németellenes törekvéseit. A mai katonai helyzet metlett az antantnak egyetlen reménysége, ha ilyen beszédeket hall, amelyek kiszínezve kerülnek odaát feltálalásra. Polónyi Géza: Ez népámitás! Az óriási fcajban az elnök folytonos csengetése és szenvedélyes közbeszólások közepette folytatja Tisza beszédét. (Miért késik a béke.) Azt mondja, hogy a francia kormány életét hosszabbítják meg az itt elhangzó beszédek és emiatt késik a béke. Ezek a törekvések kishitüséget keltenek az emberben, ezek a kirohanások a német szövetséges ellen kompromitálják a népet. — A háborút meg kell szüntetni, de békét óhajtásokkal megvalósítani nem lehet. (Már messze tulmentünk a szükség határán. A békét a kishitűség szitásával meghozni nem lehet. A békét a katonák hozzák meg és a nép, amely tür és szenved. — Ismételem, ez nem belpolitikai kérdés, hanem hazafiasság kérdése és hazafiasari gondolkodó ember csak ezt kiálthatja az urak felé: Quo usque tandem? (Viharos taps és éljenzés a munkapárton.) Elnök öt percre szünetet rendel el. (Wekerle a Károlyi-párt elten.) Szünet után Wekerle miniszterelnök szófalt fel. Azok után a szisztematikus felszólalások után, amelyek Németország ellen a legutóbi napokban elhangzottak, engedje meg a Ház, hogy ezekkel foglalkozzam. Nem akarok kitérni azokra az izgatásokra, melyek kel Tisza István részletesen foglalkozott és melyek talán a demagógia szempontjának kiviilhagyásával még gyökeres revizióra szorulnak. (Nagy derültség a munkapárton. Gróf Tisza István is nevet.) — Én csak annyit mondhatok, hogy Magyarország az egyetlen állam, amelyben ilyen izgatások minden megtorlás nélkül hangozhatnak el. — Megszoritó intézkedéseket nem igen Óhajtok tenni, de mikor a szövetségesek ellen szisztematikusan elhangzó támadások annyira elfajulnak, mint a legutóbbi napokban, amennyire lehetséges, törvényadta mó. don kétféleképen akarok eljárni. Először intézkedni, hogy törvénybe ütköző izgatások megtorlás nélkül ne maradhassanak. (Helyes lés a munkapárton.) Másodszor preventív intézkedéseket fogok tenni, hogy ilyen gyűlések íeloszlattassanak. Ezután Batthyány és Sándor Pál tegnapi beszédeivel foglalkozik. A két beszéd a Németországgal való szövetség jkimélyitéséről szól. A mélyítés uj kifejezés. Szerinte minden külföldi országgal megkötendő kereskedelmi egyezséget tárgyalás előz meg, a mely nem más, mint ezen viszony szorosabbra való fűzése. Németországgal való szövetségi viszonyunkat hosszabb időre akarjuk létrehozni a védelmi szempontok és gazdasági érdekek figyelembevételével, ugy, hogy ez a kölcsönös védelem erőteljesebb legyen. Természetesen ez az együttműködés a békefeltételek megállapításánál is érvényesülni fog. (A rekvtrálásról.) Batthyány parlamenti bizottság kiküldését célzó indítványát feleslegesnek tartja. Fait accompli elé állítani a törvényhatóságot nem lehet. A nemzet szabad elhatározása a szövetség mélyítésében fenmarad. Megemliti, hogy a rekvirálásöknál a katonaság a törvényhatóságok vezetőinek kérése folytán vett részt. A jövőben kerülni fogják ezt és lehetőleg a rekvirálásokat is. Ausztriának gabonanemüt most nem adhatunk, csupán száraz főzelékféléket megfelelő mennyiségben. Kéri az indemnitás elfogadását. Károlyi Mihály személyes kérdésben szólal fel. Foglalkozik Tisza támadásával. Kéri, hogy olvassák beszédének eredeti szövegét, nyomban meglátják, milyen tévesen közölték a lapok, ö beszédében Clémenceaut támadta és a német szövetség kimélyitéséről ma is az a véleménye, hogy azt Magyarország szempontjából veszedelmesnek tartja. Kijelenti bizonyos levélügyben, ihogy a biróság előtt fogja a rágalmakat tisztázni. Tisza ujabb felszólalása után Kun Béla beszél. A Károlyi-párt a legélesebb harcot fogja indítani a Wekerle-kormány reakciós politikája ellen.* (Andrássy válasza.) Ezután délután 2 órakor félbeszakították az ülést, délután 4 órakor Kun Béla folytatja beszédét. Foglalkozott a kormány választójogi elvfeladásával, sürgette a tisztviselőkérdés megoldását. Preszly Elemér után Andrássy Gyula szólalt fel és az egész ülést végigbeszélte. Részletesen foglalkozott Tisza mai beszédével, amelyben az ő személyét támadta. Azt mondotta Tisza, hogy az Andrássy-csoport áll a béke útjában. Dehogy. Az Andrássycsoport csak Tisza teljhatalmának áll az útjában. Hogy a parlamentben élesebb harcok folynak, mint kellene, annak kizárólag Tisza és pártja az oka. Tisza agresszív modora minden objektív bírálatot lehetetlenné tesz. Mindig az volt a vezérelve, hogy a háború miatt a belbékét nem szabad megbontani. A békét csak ugy lehet megoldani, ha a kormány az éhező tömegektől veszi az impulzust. Ha azonban a tömegeket nem tudja megbékíteni, akkor nincs béke. A jelenlegi parlament nem akarja megcsinálni az igazi választójogot, amelyet a nép óhajt. Áttérve az izgatás kérdésére, kijelenti, hogy az izgatást elitéli, de sajnálja, hogy ma Wekerle, nyilván Tisza uszítására, mindenféle gyűlés feloszlatásával fenyegetőzik: Nem szeretné, ha azt látná, hogy a velünk való szövetséget csak ilyen eszközökkel lehet elérni. Pártolja a német szövetség kimélyitését, mert a franciákkal, oroszokkal, vagy szerbekkel nem lehetne azt helyettesíteni. Megállapítja, ogy épen Párisból indulnak ki az ellenünk irányuló támadások. A németekkel egymásra vagyunk utalva. Áttérve a délszláv kérdésre, kijelenti, hogy a délszláv állam alakítását semmiesetre se engedné meg, azonban a horvátok nemzeti érzését megerősíteni akarja. Az indemnitást megszavazza. Teíeszky személyes kérdésben való felszólalása után 8 órakor áttértek az interpellációkra. (Az interpellációk.) Hindy Zoltán a harctéren levő egyetemi' hallgatók szabadságolását követeli. Zichy János kultuszminiszter kijelenti, hogy kész » kezdeményezést megragadva 3 hónapi tanfolyamot rendezni az egyetemi hallgatók számára, amelyeket egész szemeszter gyanánt számitanának be nekik. A választ tudomásul vették. Bernát Béla a bormonopolium ügyében terjeszti elő interpellációját. Wekerle kijelenti, hogy a kormány a bormonopolium ügyével sohasem foglalkozott. Csak arról van szó, hogy a kormány szabályozni kivánja a bor kivitelét. Papp Zoltán a lakáskérdés ügyében interpellál. Szterényi válaszában kifejti, hogy a kormány minden intézkedést megtett már. Elsősorbana magánlakásokba* levő állami hivatalokat, a központokat fogják kitelepíteni ideiglenes épületekbe. Az állam 10.000 lakás építését is elvállalta és központi épitészügyi irodát fognak felállítani. A választ tudomásul vették. A többi interpelláló elállt az interpelláció előterjesztésétől, mire az ülés negyed lí órakor véget ért. Korzó Mozi R.-T. "ifiS": "sazgató: TELEFON 11-85. j VASS sAndor< 11-85. ••• Junius 20-án Csütörtökön A magyar filmgyártás szenzációja REPRÍZ vígjáték 4 felvonásban. Előadások 5 7 és 9 órakor. Rendes helyárak. Kedvező idő esetén a 9 órás előadás a nyári helyiségben lesz megtartva. iiÉMiiMt SZEGEDEN az 1918|9 tanévre a beiratások megkezdődtek. Felvétetnek három éves felső női kereskedelmi, leánygimnázium, polg. leányisk. stb. középiskolai növendékek. BMüef m M. IpsptösSsa, Paliip-olia 30.