Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-09 / 133. szám

teütíésd, 1918. 9. délmag yarorszag Kfr|e a Város Szcjcá tfnyftfrc a ftláfáz|ataiis taeilezáfsa Indítvány a közgyűléshez. — (Saját tudósítónktól.) Ismeretes az a — Sajnos — nehezen lendülő mozgalom, amely már jóideje indult meg azzal a céllal, hogy a földgáz-kérdést Szegeden is aktuálissá tegye. A megyében ugyanis több "helyen akadtak földgázra, ebből, de egyéb körülmé­nyekből is — most már szakértők is — azt a nézetet vallják, hogv érdemes lenne Sze­ged környékén is megindítani a kutatást a földgáz után. Ezt a célt szolgálja a követke­ző indítvány, amelyet dr. Kószó István, Somtyódi István és Wimmer Fülöp nyújtot­tak be a városhoz; —- Miután városunkban és környékén tapasztalt jelenségek és az ezekre alapított szakértői vélemények valószínűvé teszik, hogy általában a nagv magyar alföldön és közvetlenül Szegeden és környékén is föld­gáz van. hol ártézikut-furások közben je­lentékeny mennyiségben többször földgáz je­lentkezett (Szentes, Hódmezővásárhely, Aí­győ); miután Szeged és környéke tüzelő- és fűtőanyagban szűkölködik, ugy gazdasági és ipari termelés tekintetéből mérhetetlen fon­tosságú volna, ha a mai fa- és szénárak mel­lett földgázzal füthetnénk és világithatnánk és földgáz adná ipartelepeinknek a hajtóerőt; miután az 1911. évi VI. törv. cikk a föld­gázkutatás, és kibányászás jogát az állam részére tartotta fenn: arra kéri törvérjyhatóságunk a pénzügy­miniszter urat. hogy Szeged városára és köz­vetlen környékére a földgázkutatást kiter­jeszteni és azt soronkiviil és mielőbb foga­nat osittatni szíveskedjék, Szeged város törvényhatósága tudatá­ban kulturális, közgazdasági és szociális fel­adataínak, a várható közgazdasági haszon viszonzásakép nem zárkózik e! attól, hogv a kutatás költségeihez megállapítandó mérték­ben hozzájáruljon. Az indítványt természetesen a juniusi közgyűlésen tárgyalják. Ez az ügy nagyon fontos. A célnak megfelelőbb lett volna tehát, ha a kutatás mielőbbi megkezdése érdekében rendkivüli intézkedéseket is javaslatba hoz­tak volna az indítványozók. bbbrcbiíbaaebhnefisimsebssksiaawessesanesís Szegedi apró panaszok. — A gőzfürdő, a konflisok és az utcai legelők. — A szegedi gőzfürdő fölött, bár már a szén­hiány régem megenyhült, még mindig a szo­morú emlékezés köde borong. ,Niem akar a -ha­talmas kémény pöfékelni, pedig a szegedi közönség fürödni szeretne. Fürdeni, mert is­mét hetek teltek el, amióta a köztisztaság köz­épületeinek! kapui bezáródtak. A! hatóság) egy kissé elszámította magát, amikor azt remélte, hogy majd megenyhül1 a lég és mire virul a határ, megnyílnak a jó kis tiszai fürdők, a strand és lez Szegeden köztisztaság olyan, amilyen egész télen neon volt A fürdőket fel­vonták a Tisza partjára és jött a május végi kontinentális levegőlehiilés, sok helyen déir és a szegedi nyári fürdők üresen dideregnek a Tisza hűs hullámaitól. A strand mellett szorgalmas kezek kapál­gatják az iszapos parti földekbe vetett ibur­ganyabokrokat és kacér kis nők, válás daliák nem csatangolnak fürdőkosztüuiökibeui a par­tokon. Kevés a napfény, hideg a viz, nincsen kedvük az emberelőnek se vesegyulladást, so náthát szerezni. Ellenben szívesen vágyakozná­nak tisztálkodni a gőzfürdőben. Nem leheL Akárhogyan szeretnének, mam lehet. Az em­berek, akik nem tudják, hogy a szegedi gőz­fürdő csak diszül áll Szegeden és nem hasz­nálatra, bosszankodva fordulnak vissza a dí­szes kapu előtt és kétségbeesve tűnődik afö­lött, hogy hol is lehet hát Szegeden anegfür­deni. Talán a város hatósága ismét kitalál­hatna valamely leleményes ötletet, hogy a vá­rosi gőzfürdőt ismét üzembe helyezné. Segí­tünk: szerezzenek he 8—10 vagon szénét, vagy ha rossz a kazánszerkezet, hozassák már vég­re rendbe. Nagyon hálás lenne a közönség. Elvégre nyár akar lenni, meleg van és nem­csak a torony alatt izzadnak meg a nagy munkában. i . ! í • • i A szegedi helyi közlekedésnek vannak előnyei, de vannak /elszomorító hátrányai is. A (bérkocsik valóban nem a közlekedés elő­nyeit szolgálják. A rozoga határok előtt, kü­lönösen éjjel, de nappal is komisz hadÜkoszton tartott, sántalábu, kimustrált lovak ügetnek, amelyek közel egy óra alatt teszik meg az utat a Mars-tértől az alsóvárosi templomig. A szegény párák botorkálva lépkednek, mivel nemi csak sánták, hanem vakok is. Nem is egy, hanem mindkét szemükre, amelyek előtt ott disztelemkeduék a jótékony szerneJlcnzök. A bordáik! megolvashatok, a csípőik csontja majd kiszúrja a bőrüket. És egy ilyen diszfo­gat kiskorú kocsisa éppen olyan ügyesen itud „vágni", akár a nagykorúak, esetleg elaggott kocsisok. A makszimális viteldijak a bérkocsi­sok előtt szinte ismeretlen fogalmak. Ellen­ben a fölényeskedő gorombaság állandóan ké­szenlétben áll náluk. Ezzel vissza tudnak fizet­ni, aprópénzzel azonban nem. A kikerekített koronákban fizetett viteldíjból vissza nem ad­nak, azt borravalóul zsebrevágják. A gorom­baságot az utas vágja zsebre. Ez is élvezet Szegeden. t A sertésközpont tudvalevően a 40 kilo­grammon felüli sertéseket elrekviráltatta az országban. .Szegeden maradt — hála Istennek — egy pár sovány sertés, amely végeredmé­nyéhen enyhíteni, segíteni lenne hivatva a város zsirhiányán, szükségletén. (Szomorú, kis­emberek minden reménységüket és elvont fillé­reiket a sovány kis malackák gyomrába töm­nék, ihogy jól meg.nőjjön, bizzon és ott, ahol lehet, drága, a makszimális áron 500 száza­lékkal felül is Összevásárol gatják a korpát, dercét, ha hozzájuthatnak. No, de mindennek van határa. Az üzleti kalkulációnak is és ak­kor, amikor egy malacra csak 10 kilogram korpát juttat a város, ha juttat, mégis csak legolcsóbb és legkiadósabb a jószágot legel­tetni. Tiz kilokram korpából tudvalévően nem lehet malacot nevelni. Az utcák, a külváro­siak valóságos közlegelők és az árakpartokon tenyésznek is szépen a kacsáik, libák és legel­nek a bárányok, malacok. .Ez szép és egészen az ország második városának külső képéhez méltó dolog. Újszegeden is ugy van ez, azzal a különbségkel, hogy ott szélesebbek a legelők és igy a város azokat bérbeadta, elárverezte. Igy történhetett meg aztán az az épületes eset, hogy a napokban az újszeged rendőrök Össze­fogdosták a legelő bárányokat, malacokat, a legeltető gyerekeikkel együtt és bevitték őket a rendőrségre. A csorda azonban vigan legek lész a fübórleteikeu kifelé is, befelé is. Szóval Uiszegeden se tejfel a malaetartás. Azonban rendőri erély ott is van. És ez is valami. A malacok és a tulajdonosaik érdekében azon­ban mégis csak kelleme tenni valamit, inert h.a a jószág se nem legelhet, «e takarmányt, korpát nem kaphat, mégis csak felforrtál. És az talán mégse közérdek, hogy minden jószág elhulljon. Beszélgessünk. A fahOnvéd: A török szultán legfiata­labb éveiben se látott ilyen csöndes választási, előkészületeket, mint amilyen itt tapasztal­ható. Én: Meg kell várni a mégy órai vonatot. Ami késik, nem múlik. rA fahonvéd: Ez is igaz, de az Is. hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Már pedig a mai ebéd. vagy vacsora elmara­dását nem pótolhatja a holnapi. (Semmi ital, semmi étel. hát a Bakonyban vagyunk? Én: Megmondta már a Masa sógor, hogv sose volt jó a nagy .sietség. Mindennek be ketl várni a sorát és a türelem italt is, meg ételt is terem. 'A fahonvéd: Mi magyarok már csak ugy moindiu>k: Add uram isten, dp mindjárt. A plakátok a szemet hizlalhatják, de azoktól! nem lesz teli a gyomor. Én: (Sok dolog van a világon, Horátio, amitől megférni a gyomra az embernek. rA fahonvéd: Hát igen. Én bizony mon­dom, hogy a közéleti tényezők sokszor nvv játszák meg magukat, hogy ezeknek a játé­koknak nem kellemes a látása, a szemlélése. De azt mondja meg már jó ndam, hogy hát ki lesz a követ? Én: A Masa sógor teóriája szerint az lesz, akinek a legtöbb szavazatja lészön. A fahonvéd: Vagv akit megválasztanak. Akire ma azt mondiuk, hogy követünk, nem bizonyos, hogy követünk is. Én: Sok a követ, de nem mind követni való. A fahonvéd: Sok a feleség is. de némelyik­ből még a harmadrész se a mienk, nemhogy a fele volna. Én: A legszebb mértani alakulat a há­romszög. A fahonvéd: A' mi falunkban azt tart­ják. hogy közös lónak túrós a háta. A meg­osztott csóknak nincs értéke, mint a pesti ha­tosnak. Én: iEgyik poétánk azt irta, hogy nem csók az, ami tiltva nincs. "A fahonvéd: Ádám apónk idejében is di­vat volt már a tiltott gyümölcs. Most nem ti­los, de noha van, még sincsen Én: A makszimálás miatt nem hozza be a tanya és ami .mégis bekerül, azt lepel bo­rítja és titokban kerül elárusitásra. A fahonvéd: Titokban történik már min­den, csak a csalás nyilvános. Én: Mór kimicsodás. Van olyan csalás is, amiről mindenki tud, csak az nem, akit csal­nak. A fahonvéd,: Jó szerencse, legalább nem fáj az illetőknek. Én: De az sokaknak fái. hogy beszünik r hazárdjáték. Némelyek miből fognak ezentúl megélni? A fahonvéd: Van olyan is. aki a ráfize­tésből él meg, sőt olyan is kerül, aki a tisztes iker esetéből. *És ha valakinek nagyon kivánja ÉS21 és CEMENT állandóan raktáron kitűnő minőségben és versenyen KivüH áron. • • • • VÉRTES MIKSA cég, Szeged, PallavScini-utca 5. sz. Raktár: Tlszapélyaudvar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom