Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-07 / 131. szám

4 I>ÉLMAGYARORJSZÁG Szeged, 1918. junius 7. Lansing államtitkár harcias beszéde. NEWYORK, jum'us 6. (Reuter-jelentés.) Lantiig államtitkár egy beszédében a következő kijelentést tette: — Mindenkit óva Intek a német béke* Tüzérségi harcok a tiroli és Piave arcvonalon. BUDAPEST, junius 6. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A tiroli és a Piavearcvonalon tüzérségi harcok. A VEZÉRKAR FÖNÖKE Döntő offenzívát várnak az olaszok Bécs, junius 6. A Telegrafen Kompagnie jelenti Bernből: Az olasz fronton levő haditudósítók jelentik, hogy az ellenség folyton ujabb és ujabb csapattesteket von össze a fronton. A franciaországi nagy csata rövidesen egészen a Piaveig fog lehúzódni. — Ausztria-Magyarország mindent előteremthető katonáját az olasz frontra veti. A küszöbön álló olaszországi offenziva minden valószínűség szerint döntő lesz. ajánlattól, amelyről különböző uton keringenek hiresztelések. Miután már a történelem legnagyobb küzdelmébe bocsátkoztunk, dőreség volna visszafordulni. | Az antant csapatok offenzívára készülnek, Lugano, junius 6. A Secolo jelenti: Az antantcsapatok átcsoportosítása befejeződött. A jelek szerint az antantcsapatok nagy szabású offenzívája küSzöbön áll A francia kormány elrendelte Nanteuil és Meaux kiürítését. Genf, junius 6. Párisi jelentések szerint a kormány elrendelte Nanteuil és Meaux kiürítését. Amióta a német messzehordó ágyuk ismét megkezdték működésüket, naponkint pöntosan negyven gránát éri a francia fővárost A messzehordó ágyuk múltkori működése idején csak napi tiz lövés érte Parist. Esti német hivatalos jelentés. BERLIN. A Wolff-ügynökség jelenti titkán este: A harctéren Chateau-Thierrytól északra és az Ardrenál helyi küzdelmek. LEGÚJABB. STOCKHOLM: A bolseviki kormány ázikratáviratot intézett aiz összes szovjetekhez, amelyben olyan utasítást ad, hogy a szovjetek akciójukban a kapitalisztikus rend szerrel való kompromisszumot tartsák irány adóul. Ezzel a bolseviki kormány beismerte, bogy eddigi rendszere hajótörést szenvedett. Francia és angol vezérkari jelentések ujabb német támadásokról, Genf, junius 6. A francia vezérkar jelenti junius 5-én: A helyi jellegű támadások tegnap az éj folyamán tovább tartottak. A Cbarleponti erdő északi szélén francia gépfegyverek két német támadást meghiúsítottak. — Autreche és Dommiers, valamint az Ourcq mel'ett további német támadási kísérletek meghiúsultak. Az Ourcqtól északra rohamkocsikkal támogatott gyalogsági vállalkozással1 a franciák megjavították vonalaikat. Kz Ourcqtól délre levő erdő szé'én a németek heves támadást intéztek Chezy és az ettől délkeletre levő állások ellen. Csapataink meg tartották az összes vonalakat és az ellenségnek komoly veszteségeket okoztak, A tüzérségi tevékenység az Aisnetöl északra s Reims vidékén igen élénk volt. Stockholm, junius 6. A junius 5-én kiadott angol vezérkari jelentés igv hangzik: Csapataink a mult éjszaka Lens vidékén és a La Bassé csatornától délre végrehajtott eredményes portyázásokban néhány foglyot ejtettek. Az ellenség által kora reggel Morlincourttól délnyugatra nehéz tüzelés után megkísérelt portyázást visszavertünk és foglyokat ejtettünk. Az ellenséges tüzérség az éj folyamán a Lys és Caarfou (?) íolyóktól északra, valamint Merris szakaszán és az ypern—oominensi csatornánál élénk' tevékenységet fejtett ki. Minisztertanács. Budapestről telefonálja tudósítónk: Csütörtökön délután 5 órakor Wekerle Sándor miniszterelnök elnökléséyel minisztertanács volt, amelyen valamennyi miniszter részt vett. A tanácskozás 9 óráig tartott. Folyó ügyeket tárgyaltak. A pártközi élelmezési bizottság ülése. Budapestről telefonálja tudósitónk: A képviselőház pártközi élelmezési bizottsága csütörtökön délelőtt 12 órakor Windíschgraetz Lajos és gróf Serényi Béla elnöklésével ülést tartott, amelyen herceg Windíschgraetz bemutatta az uj termésrendelet tervezetét. A bizottság elsősorban a fejkvóta kérdését vette tárgyalás alá. Báró Ohillány Imre, Darányi Ignác, Bethlen István szólaltak fel. Annak a kívánságnak adtak kifejezést, hogy a kormány ezt a kérdést a lehető legliberálisabban kezelje. Főleg az őstermelők ellátására hívták fel a figyelmet és kérték, hogy ezeknek az osztályoknak élelmezési igényeit teljesen elégítsék ki. Ezután a konvenció, illetőleg az aratórész kérdésénél Falussy Árpád szólalt fel és kérte, hogy a konvenciót és az aratórészt ne foglalják le, mert az ilyen rendelkezések veszélyeztetnék az aratás sikerét. Több kisebb kérdés megvitatása után az ülés negyed háromkor véget ért. Ujabb ellenséges földmüvek és árkok a németek birtokában. - Az offenziva eddigi eredménye 55.000 fogoly, köztük 1500 tiszt, 650 ágyú, 2000 gépfegyver. — BERLIN, junius 6. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Váltakozó erősségű tüzérségi tevékenység. Felderítő ütközetekből több ízben foglyokat szállítottunk be. A német trónörökös hadevoportfa: Az arcvonalon a helyzet változatlan. Fontoisetöí nyugatra, az Aisnetól északra és a Saviéres területen helyi harci cselekmények kel ellenséges földművek és árkok birtokába jutottunk. A tüzérségi harc sokszor élénk volt. Chateau-Thíerry a franciák tartós romboló tüze alatt állott. A német trónörökös hadseregének május huszonhetedike óta szerzett zsákmánya az eddigi megállapítás szerint több mint ötvenötezer fogoly, köztük 1500-nál több tiszt, több mint hatszázötven ágyú és sokkal több mint kétezer géppuska. A legutóbbi két nap alatt negyvenhat repülőgépet és két kötött léggömböt főttünk le. A Riohthofen vadászraj tegnap tizenöt repülőgépet lött le. Berthold kapitány és Wenkhof hadnagy harmincegyedik, Löwenhardt hadnagy huszonhetedik, Udet hadnagy huszonhatodik és Kirstein hadnagy huszonegyedik és huszonkettedik légi győzelmét aratta. LUDENDORFF, első főszáJUsmMter A német hullám elől hátrálni kellelt a franciáknak. — Clemenceau Franciaország veszedelmes helyzetéről. — Genf, junius 6. A francia távíró Clemenceau beszédének szószerinti szövegét ismeretlen okból elkésve továbbította és csak ma érkezett ide. A beszéd szövegéből kitűnik, ho<w a francia miniszterelnök teljes képét adta a vereség nagyságának és beismerte azt a súlyos helyzetet, amelyben Franciaország van. — Amikor hivatalomat átvettem. — mondotta — tudatában voltam annak, hogy a háború legkritikusabb pillanatának terhét kell válllalnom. Már az első napon megmondtam, íiosrv súlyos, nehéz és kegyetlen órákat keli átélnünk. Ezek a kegyetlen órák most elkövetkeztek reánk. A kérdés az, képesek vagyunk-e elviselni? Oroszország elpártolt tőlünk, vezetői abban a balga hitben ringatták magukat, hogy elegendő a demokratikus békét akarni és a német császár azt már el is fogadja*. Ök öntudatlanul, de kiszolgáltatták hazájukat az ellenség inváziójának, minket pedig oda juttattak, hogv milliónyi szabaddá vált német katona jöjjön ellenünk. Hozzájárult ehhez még, hogy katonai állományunk az évek során egyre gyengült, vonalainkat egyre gyérebb sorok tartották a szövejségesekkel' együtt, akik óriási veszteségeket szenvedtek. fis most megérkeztek a német hadosztályok a maguk teljes hadilétszámával! Van-e valaki, aki ne tudná, hogy e hömpölygő óriási hullám elől hátrálnunk kell? Ez a hátrálás bekövetkezett, még pedig óriási és veszedelmes mértékben. Mi azonban változatlanul bizunk katonáinkban. Csapátaink nopokon át harcoltak, három-néev napig nem aludtak, de itt kitartottak. (Itt történt az, hogy a kamara tagjai hódolatuk jeléüi felemelkedtek ülőhelyeikről.) — Azt nem mondhatom, hogy sehol sem történtek hibák. Az én íeladatom a hibát felfedni és megbüntetni azokat, akik felelősek. Ebben támogat engem az a két nagy katona, akit Fochngk és Pétainnek hivnak. Kötelességem ezzel szemben azonban az is. hogy megvédelmezzem azokat, akik 'kötelességüket teljesitették, minden támadással szemben. Clemenceau igv fejezte be beszédét: — Általában megállapíthatom, bogy a hadsereg teljesítette kötelességét. Én a kamara elé fogom terjeszteni az összes okmányokat, mert én a kamarával együtt óhajtok dolgozni. Én semmit sem teszek a kamara nélkül és távoznék erről a helyről azon a napon, amelyen a kamara azt hinné, hogy nem teljesítettem kötelességemet. Nagyon sokan életükkel fizették meg ezt a visszavonulást, az ellenségnek sok területet kellett átengednünk, jóval többet, mint gondoltuk, vagy akartuk. De ne veszítsük el' bizalmunkat. (M. T. I.)