Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-06 / 130. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Foch tábornok szerint a német offenziva befejezés előtt áll. 1 — Clemenceau bizakodó nyilatkozata. — PÁRIS, junius 5. Clemenceau a főváros tanácsa előtt beszédet mondott. Kijelentette, hogy semmi ok sincs csüggedésre és arra, hogy reménytelenül nézzenek a jövőbe. — Franciaország sorsa most már másodízben és az alkalommal véglegesen a Marne mel­lett fog eldőlni. Foch tábornok ázon meg­győződésének adott kifejezést, hogy a ftá­meíek • offenzívája ezúttal befejezés előtt áll. Clemenceau megtagadta a fölvilágosítást a hadi­helyzetről. — A kamara bizalmat szavazott $ kormánynak. — Páris, junius 5. A félhivatalos Havas­ügynökség a /kamara tegnapi üléséről a kő-, vetkezőket 'közli: Zsúfolt ház és karzatok mellett ült össze a kamara. Mindjárt az ülés elején szólásra emelkedett Clemenceau mi­niszterelnök és kijelentette, hogy a katonai helyzetről benyújtott interpellációkra nem válaszolhat, ő a hadügyi bizottság előtt már nyilatkozott, többet pedig nyilt ülésen nem mondhat. Ellenezte azt az indítványt is, hogy a kamara titkos ülést tartson. Cachin a szo­cialisták nevében felvilágosítást kért a mi­niszterelnöktől. Hangsúlyozta, hogy őt sem­miféle ellenséges érzület a kormány irányá­ban nem vezérli, ő csak a haza javát kívánja szolgálni. Clemenceau igy válaszolt: Lehetetlen dolog, hogv a csata hatodik napján a kato­nai helyzetről nyilatkozatokat tegyek. A fe­lelősség megállapítása iránt a vizsgálat már folyamatban van. Azonban nem fogom elkö­vetni azt a gyávaságot, hogy eljárjak olyan hadvezérek ellen, akik érdemeket szereztek a haza körül. A miniszterelnök ezután rámu­tatott arra, hogy Oroszország elpártolt és ez tette lehetővé a németeknek, hogy kétszáz hadosztályt sorakoztassanak fel nyugaton a szövetségesek ellem — A pillanat — mondotta Clemenceau — rettenetes, de katonáink vitézsége és hősies­sége méltó a pillanathoz. Egv francia katona öt német ellen harcolt! A képviselők felálla­tlak és hódolatukat nyiltvánitják ezzel a had­sereg iránt. A miniszterelnök ezután elisme­réssel adózott a hadvezéreknek, különösen Fochnak & Péíainnek. Kijelentette, hogy Foch tábornok birja a- szövetségesek bizalmát. A versaiilesi haditanács egyébként elhatározta, hogy nyilvános megtiszteltetésben fogja őt részesíteni. (Helyeslés.) Clemenceau igv fe­jezte be beszédét: — Ha kötelességemet nem eljesitettem, akkor kergessenek el e helyről. Ha azonban bizalmukat birom, engedjék meg, hogy be­fejezzem halottaink müvét. A kamara ovációkban részesítette a mi­niszterelnököt. Több képviselő követelte, hogy indítsanak azonnal vitát a katonai hely­zetről benyújtott interpellációkról, Clemen­ceau azonban minden, határidő ellen szót emelt és végül felvetette á bizalmi kérdést. A kamara a kormánv kívánságának megfe­lelően 377 szavazattal 110 ellenében elhatá­rozta, hogv az interpellációk feletti vitát bi­zonytalan időre elhalasztja. (M. T. I.) A francia vezérkar jelentése a német támadások visszaveréséről Genf, junius 5. A francia vezérkar jelenti kedden délután: Az Oise és az Aisne'között a németek a francia csapatok hatalmas el­lenállásától feltartóztatva semmiféle előre­haladást nem értek eh Az Aisne és az Ourcq között a csata este és éjszaka nagv elkese­redéssel folyt tovább. Este hét óraikor táma­dások indultaik' meg a Fernant—Saconin­szakasz, Missv au Bois és Troesries ellen is. Fernant makacs védelem után az ellenség ke­zére jutott. Mosloyt a franciák ellentámadás­sal visszavették, Neuilly la Poteria heves harcok után, amelyekben a helyiség többször cserélt gazdát, végül a németek kezén ma­radt. Német erőket, amelyek a neuiliy erdő­be akartak nyomulni, am.erikai csapatok.tar­tóztattak fel, akik azután a németeket fé­nyes ellentámadással vissza is vetették. To­vább déire a németek semmiféle előbaladást nem értek el. A Marne-fronton egy ellensé­ges zászlóalj, amely a folyó balpartjóra ment volt át, Jauígonnenáf francia és ameri­kai csapatokkal került szembe, amelyek a németeket e'lentámadássa! a másik partra vetették vissza. A németek súlyos vesztesé­geket szenvedtek. A rögtönzött ludat elpusz­títottuk és száz foglyot ejtettünk. Német félhivatalos jelentés a harcokról. anely a Kemmel környékén fokozott erővél folyt. Számos ellenséges járóőrt visszautasí­tottunk és foglyokat szállítottunk be. Az el­lenség telepei ós bányái a német nehéz tüzér­ség tüzelése alatt voltaik. Arrastól délkeletre véres veszteség érte az ellenséget földeitőinek előretörő kísérletei folyamán. Beaumont kör­nyéké)! végrehajtott váMefkozásunikbon két angol tisztet és sok katonát ejtettünk fog­ságba. A messzehordó ágyú puszlilásai Parisban. Genf, junius 5. A párisi Journal jelentése szerint az egyik messzéhordó ágyú tegnap­előtt egy nyolc épületből álló házcsoportot talált el. lEgyetlen gránát huszonnégy lakót ölt meg ebben a házcsoportban. A legújabb hajóelsüiyesztések Berlin, junius 5. A Wolff-ügvnökség je­lenti; Hivatalosan jelentik: Búvárba jóink az Anglia körüli zárt területen ismét elsülyesz­tettek 12.000 bruttotonna hajóteret. Az el­sülyesztett gőzösek Lőzt veit két középnagy­ságú fölfegyverzett gőzös, egiykük angol. A tengerészeti vezérkar főnöke. Az angol alsóház nem helyesli, hogy Űrnapján nem bombázták a német városokat. Berlin, junius 5. (A Wolff-ügynökség je­lenti:) Flandriában a már jelentett ellensé­ges támadás a Meterntől Merris környákéig elhúzódó egész arcvonal ellen iányul. Az el­lenséget véres veszteségével visszavertük, csupán a Mierristől délnyugatra sikerüli %gy ikisebb áokrészben megfészkel ődnie. Az5 Yser csatornájától Mierris /környékéig egész na­pon át tartott az erős tüzérsági tüzelés, a Rotterdam, junius 5. A Times jelenti, liogy a kormánynak azzal az eljárásával, hogy a kölni érsek kérésére Űrnapján nem intóíztsk támadásokat, némett városod ellen, az alsóház elégedetlen volt. Macdonald és Mac Neil kifogásolta ezt az engedékenységet, Caragan százados emlékeztet arra, hogy né­met repülők pünkösd első napján is megtá­madták Londont. Bonar Law válaszában Szeged, 3918. junius 6. ezeket mondta: Az angol kormánynak joga lett volna megtagadni a kérés teljesitését, mert az arcátlan volt. (Mindazonáltal nem. lehet oktalanságnak mondani, ha még sem. tagadtuk meg. Azt hiszik, hogy a bolondok gyülekezete vagyunk? Herbert Sámuelme£| válaszolva, azt mondta még Bonar Law, hogy a németektől nem kértek hasonló kíméletet, mert ez olyan színben tünt válna fel' mintha csereviszonyba akarnának lépni a németek­kel. Végül közölte a miniszter, hogy nem tud róla, hogy a Vatikán Parisnak nagypénte­ken törtérit bombázása miatt lépéseket tett volna a német ikormánynal. (iM. T. I.) A németek cfönsíésf akarnak. • Berlin, junius 5. Mint Parisból jelentik, általános ott az a felfogás, hogy a német elő­nyomulás pillanatnyi meglassulása csak át­meneti és hogy az ellenség nyugati irány­ban meg fog'ja ujitani az erőteljes támadá­sokat. Uj offenzívát várnak Flandriában és Artoisban, mert a németek célja az, liogy a szövetségesek összes tartalékait magukra vonják. Tisza a titkos szavazás ellen. — A választójogi bízotts g ülése. — (Budapesti tudósítónk telefonjelmtése.) A választójogi bizottság szrdán délután Földes László elnöklésével folytatta a ta­nácskozást. A függőben maradt 54. és a kö­vetkező szakaszokat tárgyalták. Csizmazia előadó szerint a kormány az évenkinti elő­írás helyébe az 5 évenkinti kényszerű val­lomást akarja, amely minden évben pótol­tatnék. Ezen az alapon készült az 54. §. Tisza örömmel fogdja el az 5 évenkinti ösz­szeirást. Szeretné, ha az összeírást nem a jegyző végeizné, hanem az összeíró küldött­ség egy-egy tagja. Ezután a szakaszt egé­szen a 100-on felüli §-ig a 100. szakasz ki­vételével, amely a fuvardíjra vonatkozik, elfogadták. A 108. §. után tárgyalták a 109. §-t, amelyet Návay Lajos, Tisza és Wekerle kiegészítésével elfogadtak. A 123. §-nál Tisza bejelenti, hog^ a 142. §-nál javasolni fogja a törvényes záróra kihagyását. A sza­kaszt elfogadták. A 131. §-nál Tisza kijelenti, hogy a ma­gyar viszonyok között a titkos szavazásnaK nem barátja; sajnálja, hogy az 1913. tör- ­vénybe egyáltalában becsúszott. A titkos szavazás nálunk nem azt jelenti, mint más flegmatikus temperamentumu nemzeteknél, hogy a korteskedés jóformán elmarad, ha­-rnoiiot u 3{euj[ozb mniuiaxd uasauaASa urait telen embereknek, akik ünnepélyes fogadal­muk megszegésével másra szavaztak, mint akik rríllett Ígéretet tettek. Javasolja, vagy maradjanak az 1913-iki törvény mellett, a mely a titkos szavazást a törvényhatósági városokr korlátozza, vagy pedig a kérdést a választókerületekről szóló törvényben old­ják meg. Bakonyi Samu ellenzi a megszorí­tást. Wekerle kijelenti, hogy az egyes po­litikai áramlatok részéről a terror oly hagy mértékben lép fel, hogy a titkos választás a független elemek biztosítéka. Nincs ész- • revétele az ellen, hogy a kérdést arra az időre halasszák, amikor a kerületi beeosz­tásra vonatkozó törvény a bizottság elé ke­rül. Elvileg ragaszkodik az eredeti javaslat­hoz. ' Rakovszki Iván, ílalíer István felszóla­lása után az elnök a vitát csütörtökön dél­előtt tiz órára halasztja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom