Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-29 / 146. szám

ibiaoiftkii&sgaei feízegeH, IM. Junius 59. • Nagy iparvállalat-alapitás 5^geden. Uj részvénytársaság három orilSió korona alaptőkévé!. — Nagyszabású ipartelepeket készül Szegeden létesíteni az Angol-Osztrák-Bank. Néhány nappal ezelőtt egész csendben, minden nagyhangú beharangozás nélkül Szeged város ipari életét mélyen érintő, nagyarányú ipari vállalkozás alapjai rakattak le. Egy, úgyszólván kimerithetetlen pénzforrással rendelkező érdekcsoport — az Angol-Osztrák Bank a Pesti Viktória-malommal karöltve — megalakította, egyelőre hárommillió korona alaptőkével, a Szegedi Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaságot, amelynek célja -mint a vállalat cime is mutatja — Szegeden a mezőgazdasági ipar körébe Mrtozó ipartelepek és gyári vállalatok létesítése. E vállalat már megalakult, cége az itteni kereskedelmi cégjegyzékbe már be is vezettetett. E szerint a részvénytársaság igazgatóságának tagjai: Bacher Emil. a Viktória malom vezérigazgatója (elnök), Ko\mer Qusz, táv, az Angol-Osztrák Bank igazgatója (alelnök), dr. Planer Miksa, Winterberg Qyula, Uajáu Zoltán, dr. Guttmann Emil, Palócz Bódog, Kelemen Lajos, Schuk István, Fárrai Dezső. A felügyelő-bizottság tagjai: dr. fíerczelly Harry, Neu Ernő bankár, Kerény Adolf, dr. Pap Róbert és Szántó Zsigmond. E részvénytársaság (Szegeden tervezett ipari tevékenységének első ^ lépése gyanánt mraammmumumambasmamiiiisamkwtaaa^ Wekerle az olajz offenziva eseményeiről. — A képviselőház ülése. — megvásárolta a volt Bokor—Mayer-féle gőzmalmot, amelynek bővítési és átalakítási munkálatai már folyamatba tétettek, hogy a rnalom őrlőképessége lényegesen megnagyobbittassék. Illetékes helyről ugy értesülünk, hogy a vállalatnak nagyarányú tervei kerülnek részint már a közeli jövőben, részben a háború befejezése után a megvalósítás stádiumába, a mennyiben a vállalat a városi hatóságnál meg fogja találni azt a jóindulatu támogatást, amely az ily nagystílű, messze jövőbe kiható ipari vállalkozásnak feltétlenül szükséges előfeltétele. Tekintettel azokra a közismert óriási előnyökre, amelyeket egy város gazdasági életében ily nagyszabású ipartelepek létesítése jelent, de különös tekintettel arra a közvetlen hatásra, amelyet ezen létesítendő, mezőgazáasági termékeket feldolgozó ipartelepek működése magára a mezőgazdaságra a környékbeli földbirtokok intenzív müvelése formájában gyakorolni fog, reméljük, hogy városunk hatósága meg fogja találni azokat a módokat, amelyek e tervek megvalósítását elősegítik és ezen létesítendő gyári vállalatokat a városok nagy versenyében Szegednek biztosítják. (Budapesti tudósitórík telefonjelentése.) A képviselőház pénteki „ülését Szász Károly elnök nyitotta meg, aki bejelentette, hogy királyi kézirat érkezett, amelyet fel is olvastak. A királvi kézirat eróf Hadik-Barkóczy Endrét felmenti a főrendiház elnöki állásától és helyébe báró Wlassics Gyulát nevezi ki. Az elnöki előterjesztések során az elnök bejelenti, hogv Pálfy József, Gözsy Tibor és Illés József mandátumát feltételesen igazolták. (A miniszterelnök az olasz offenzíváról.) Napirend előtt Wekerle Sándor miniszterelnök szólalt fel. — Legutolsó olasz offenzivánk, a Piave mentén történt előnyomulásunk és visszavonulásunk kapcsán oly hirek keltek szárnyra, — mondotta — hogv szükségesnek tartom a tényállás helyes megállapítása _ végett egész őszintén nyilatkozni a nyilvánosság előtt. (Helyeslés.) Információimat közvetlenül a hadvezetőségtöl szereztem. Először is megállapíthatom, hogy mi teljes őszinteséggel, minden szépítés nélkül tettük közzé jelentéseinket. Bizonyítékul felhozom, hogy ellenfeleink közléseit mindig közzétettük, minden korlátozás nélkül. Veszteségeink ellenőrzésére az olasz hivatalos jelentések szolgálnak. A Piavenál tudvalevően előretörtünk, de embereink kímélése végett onnan visszavonultunk. Ezen visszavonulás alkalmával összesen 12.000 emberünk esett ay. ellenség fogságába. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Az egész operáció alatt! Zlinszky István: Mennyi volt a veszteség? (Mozgás a baloldalon.) Wekerle Sándor: Megállapítható, hogy az ellenség összesen 12.000 emberünket ejtette foglyul, viszont az olaszoknak 50.000 embere került a mi fogságunkba. Egv offenziva és visszavonulás mellett ez valami óriási számnak nem nevezhető. Sokkal szomorúbb az a veszteség, amely halottakban, sebesültekben és betegekben ért bennünket. A sebesültek között aránytalanul nagv számban vannak képviselve a betegek. Veszteségünk megközelíti a százezer embert. (Mozgás.) Fényes László: Rettenetes! Lovászy Márton: Es mind magyar! Wekerle Sándor: Ebben a számban benne vannak a könnyű és nehéz sebesültek, továbbá azok. akik betegség cimén tértek viszsza. Azért számolok be számadatokkal, hogv teljesen őszinte képet adjak a történtekről, szemben azokkal a hírekkel, amelyeket felelőtlenül terjesztettek. Olyan hirek is keringtek, hogy túlnyomóan magyarokból állottak a küzdő csapatok. Ezzel szemben a tény az, hogy a csapatokban 33 magyar ezred és 37 oszrák ezred volt, tehát 43 százalékban magyarokból és 47 százalékban osztrákokból állott a sereg. Laehne Hugó: Az osztrák ezredekben mennyi volt a magyar? Wekerle Sándor: Az olaszok vesztesége 150.000 ember, tehát messze meghaladja a mi veszteségünket. Felmerült az a kérdés, hogv municióhiánv okozta a visszavonulást. Egy hang: És az élelmezés? Wekerle Sándor: Erről is beszélek. Munícióval s-oha nem volt ugv ellátva a hadseregünk, mint junius közepén. A Piavén vert egyik híd elszakadt, magával rántotta a majáik kettőt, aminek az leit a következménye, hogy nem lehetett annyi muníciót és élelmiszert szállítani a csapatok után, amennyire szükség íeití volna. , Az az állítás, mintha éhhalál pusztított volna a katonák között, nem igaz. A valóság az, hogy egyetlen egy ember sem pusztult el éhezés miatt. Kijelentem, hogy csak a viszszavonult fedező csapatok maradtak a Piave tuisó partján. Egy hang (a baloldalon): Hid nélkül! Wekerle Sándor miniszterelnök: A viszszavonuláskor természetesen vertek hidat és csak azok kerültek olasz fogságba, akik a visszavonulást fedezték. A visszavonulás különben rendszeresen, minden feltűnés nélkül történt, ugv hogv az olaszok észre sem vették és még másnapig hevesen támadták azokat az állásokat, amelyekből csapatainkat visszavontuk. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Tüzérségünk vissza is verte a támadást. Wekerle Sándor miniszterelnök: Bármily szomorúak is az adatok, de a valóság az. hogy az olaszok jelentékenyebb veszteséget szenvedtek és megakadályoztuk őket abban, hogy jelentékeny erőket küldhessenek nyugatra. Ez nem tekinthető vereségnek, mert az ellenségnek nagyobb veszteséget okoztunk, mint amennyit mi szenvedtünk. Nincs okunk arra, hogv bizalmunkat elveszítsük, meg lehetünk nyugodva. Vereség nem ért bennünket és ha nem is arattunk nagyobb győzelmet, nagy eredményt értünk el. Bizalommal lehetünk tehát haderőnk jövő működése iránt. Ennyit a szomorú igazság érdekében. Fényes László: Parlamenti vizsgálatot követelünk! (A napirend.) Ezután áttért a képviselőház a választójogi törvényjavaslat tárgyalására. hegedűs Lóránt: .Hálájának ad kifejezést Wekerlével szembén a megegyezés érdekében kifejtett munkásságáért. Elismeri, hogy Andrássy nagy tehetségével a nemzet megnyugvását keresi, de a megnyugvásnak hajmeresztő módját találta fel. Mmüen beszédében, cikkében ezt kérdi a nemzettől: Ugy-e, még nem vagv megnyugodva? A mostani munkásmozgalmakban is a választójog jatsza a főszerepet, ellenben nagy szerepet játszott a tavalyi augusztus: élelmiszer-rendelet. Bár a paktumnak a szocialistákra vonatkozó részét végrehajtották, mégse vannak megelégedve a javaslattal. Konstatálja, hogy a baloldpl álláspontja a választások kérdésében megváltozott. Eddig azt hangoztatták,_Hogv a háborúban választani lehetetlen, most* ellenben szükségesnek tartiák háborúban -^választást. Ami politikai erkölcstelenség volt Tisza uralma alatt, az marad Wekerle, Andrássy uralma alatt is. Mindenkinek, igv a munkásságnak is üreg kell adni a jogot, hogv bejuthassanak a parlamentbe. Meggyőződése, hogy a választójog első kautáléja a közigazgatás államosítása lesz. A hadsereg csak mint a magvar állam szerve építhető ki. A javaslatot megszavazza. (Személyes kérdésben.) Laehne Hugó személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogv az egyik mult iilésen, amikor Madarassy-Beok Gyula egyik közbeszólásra azt felelte hazudik, mint mindig, azt jogosan tehette, mert Madarassv vállalata szalámit, sajtot és más egyebeket szállított. Ezt nem cáfolta meg. Aki pedig ezt megteszi, nincs joga ugv beszélni, ahogvyMadarassy tette. Madarassv egész élete hazugság. (Elnök rendreutasítja.) Laehne folytatja: Madarassy a háború előtt egy francia tökével összehozott intézet élére állott, most pedig német imperialista célokat szolgál. Polónyi Géza személves kérdésben rágalomnak mondja, hogv Batthyány 1916-ban kijelentette, hogv a választójogot semmi körülmények között sem szavaz© meg. (Apponyi beszéde.) Apponyi Albert polemizál Hegedüsse!. Szerinte a megnyugvás bizonyos feltételek mellett könnyen elérhető. A választójogi javaslatra vonatkozóan az előadó kijelentette, hogy az nem védi meg kellően a nemzeti érdekeket. Erre nézve a miniszterölnöktöl íelvzilágositást vár. Beszél a négv és hat elemi közötti különbségről. Nincs magvar. aki ne akarná a választójogosultságot a magyarul irni-olvasni tudáshoz kötni, de ezen feltételsok embert kizár a választói jogosultságból. Arra kell törekedni, hogv lehetőleg mindenki megtanuljon magyarul irni-olvasni. Ezen elvet ugy kell megvalósítani, hogy senkin sérelem ne essék. Az értelmi vezetést azzal érjük el, ha az intelligencia méltóvá tetszi magát a tömegek