Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-21 / 143. szám

4 etósmágyjyaoeszág Szeged, 1918. junius 21 (Nincsenek hóditó céljaink.) Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy Magyarország soha támadó hadjáratra kedvet nem érzett. Az utolsó támadó hadjárat akkor volt, amikor Mátyás király Sabac visszafoglalásáért viselt háborút, Hiszen miért is támadtunk volna, miért viseltünk volna támadó hadjáratot? Hiszen látjuk, elfoglaltunk orosz földet, nem kell belőle, elfoglaltunk román földet, azzal is jóllaktunk, úgyszintén nem vágyunk Szerbiára sem, hanem igenis vágyunk arra, hogv legyenek becsületes, békés szomszédaink. Azt mondják talán, hogy Istenben boldogult Ferencz József királyunk akarta a háborút, ö róla meg fogja irni a krónika, hogy a világ legbékésebb érzületű uralkodója voit és hogv ő épenséggel nem vágyott háborúra. De igenis bátran mondhatom. hogy ellenségeink csak arra vártak, csak azt lesték. hogy o lehunyja szemeit, hogy ránk rontsanak. Ezt tudja mindenki. Az antantsajtó azt kürtölte világgá, hogy a háborút mi idéztük elő és azt mi akartuk. Az antantsajtó efcy nagy hazug hadjáratot indítóit ellenünk, hogy ugy állítson bennünket oda. mint a háború uszitóit. Qróf Károlyi Mihály, mikor hazajött, első dolga volt, hogy a háborúért bennünket tegyen felelőssé, hogy bennünket uszítóknak mondjon. Ha volt Magvarországon józan eszű magvar ember, aki nem a békét akarta volna látni, azt én szerettem volna látni. Hányszor történt meg, 'hogy gróf Tisza István a képviselőházban békés nyilatkozatot tett, de becsületes nyilatkozatot, egyenesei és nem mesterkedőt. Az első hivatalos békenyilatkozatot 1916. decemberében tette, amelyről mindenki tudja, hogy őszinte volt. — Mi mindig a németekkel együtt dolgoztunk, a németekkel együtt hatoltunk Szerbiába. a németekkel együtt törtük át Gorii, cét, a németek voltak igaz hü társaink. Én megmondhatnám önöknek, szabolcsi ember vagyok, hogv mit éreztek ott az emberek a németek jjövetelkor. Mikor a falvakban csak néhány ember volt már. amikor onnan majdnem mindenki elköltözött, ha egy német katonát lá"lak megjelenni, az embereknek ragyogott a szemük a boldogságtól, az örömtől és a megnyugvástól, igy tárták a németek elé a bizalmukat. Voltaképen mit csinálna gróf Károlyi Mihály. ha azt mondanák neki, hogy „itt a béke, kösse meg." Bizonyára hamut hintene a fejére és elmenne bocsánatot kérni, hogy mii gorombák voltunk, amikor betörtük a fejét annak, aki bántani akart bennünket, hogy bementünk Romániába és bementük Ivangorodba. A rn: céiunkat vele megértetni nem vagyunk képesek, nem vagyunk képesek a mi politikánkat beiekapcsolni a német polbikába és ez a pont, ahol találkozni kell- és ahol találkozni fogunk. (Mi a demokrácia.) Ez a párt az. amely el Jud jönni Szeged népéhez és itt egy olyan beszédet mondani, amely immár mindenki előtt ismeretes. Én azt hiszem, demokratának lenni annyit jeier.t, mint a nép megbecsülése, ennek azonban első feltétele az, hogy igazat mondjanak. De amit itt Szegeden mondtak, az nem volt a meggyőződésük és legkisebb mértékben sem hasonlít az igazsághoz. (Pálfy józsdet küldjék a parlamentbe) Azzai fejezem be beszédemet, küldjék fel •ekünk: ezt a Pálfv Józsefet. Ma láttam először. de inegkérc.eztem, mielőtt ide bejöttem, hogv kicsoda, azt K-ienék rá, hogy az árvák atyja. Olyan embe; legyen ott és keh ott, aki az özvegyek és áriá.'* sorsát szivén rése'! Szerezzék meg neki azt a jula ma', hogy adják meg neki polgártársainak bizalma:. hugy ott küldhessen annak a Tisza Mfvának vezetése aal, akit igazán megismerni csak akkor lehet, ha vele együtt dolgozik és amikor me'lette fog á'ini. Küldjék fel nekünk Pálfyt büszkeséggel, szeretettel, mi barátként fogjuk őt üdvözölni. (4 többi felszólalás.) Vadász Lipót nagyhatású, tartalomban mély ós meggyőző, formában iszines és elragadó beszéde után a cigányzenekar a Himnuszt játszotta, amit a jelenlevők állva hallgattak Végig. Ezután Pékár Gyula országgyűlési képviselő szólalt fel, aki a többek között a következőiket mondta: — Én azzal kezdhetném, amivel Vadász barátom, amikor azt mondta, hogy bajos itt ujat mondani. Egy dolog foglalkoztat bennünket. A legfontosabb, hogy itt győzzünk, ilyen nagy perceikben a mult, jelecn és jövő sugárzik. Az én szemem is önkéntelenül arra a krónikásra tekint, aki 100 vagy 200 év múlva fogja megírni a mai Magyarország történetét. Sose volt még olyan idő, amikor az egész világ háborúban volt, de lesz olyan őszinte [krónikás, aki megírja, hogy volt egy nemzet, amelyik becsületesen harcolt csak a maga létéért, amelyik oly türelmes volt, hogy még a hazaárulókat sem akasztatta fel. Hogy mit remélhetnek azok, akik le fogják katonáink kezét, nem tudhatni, de látjuk Oroszország példáját, A krónikás megírja majd, hogy a magyar nemzet legnagyobb magyar városa talpra állt és legyűrte ezt az internacionális társaságot. (Éljenzés.) Pál Alfréd: lEgy rövid reminiszleneiát elevenít fel két bét előtti látogatásából. Megkérdezte, melyik párthoz tartozik az ellenjelölt. Azt mondták, a Károlyi-párthoz. Majd később a Bizony-pártihoz,' majd, hogy bizonytalan párthoz. És most hallja, hogy mégis a Károlyi-párthoz. Az ő programjuk alapelve a radikálizmus. Mi ez? Vizsgáljuk meg. Egy kísérlettel megtehetjük. Nézzünk Oroszország felé és látjuk, hogy hová vezet a radikálizmus. A hatalmas ellenséges ország darabokra tört. Ez az eredmény aligha biztató. Károlyi pacifizmusa nevetséges. Hát van valaki, aki nem várva várja a békét? De vájjon ez a /pacifista mozgalom közelebb hozza-e a békét? Nem. Ez az örökös bákenyöszörgés elhiteti ellenségeinkkel, hogy kifogyott harci kedvünk, hadianyagunk. Báró Tallián Béla: Én nem érzem magam vendégnek, sőt félig szegedinek tudom magam. Itt kezdtem tanulmányaimat, itt voltam hullámsírjánál, itt akarok lenni legújabb diadalánál. Szegednek jogosan hangoztatott panasza az volt, hogy a kormányok elhanyagolták. Ezt figyelmükbe kell ajánlanunk az itt lévő vendég uraknak, hogy- Szeged a mellőzésekért pótlást kapjon. Ámde lehet-e ezt az ellenpárttól remélni? Azt hiszem, nem. Mert nem valószínű, hogy Károlyi és pártja belátható időn belül kormányra jusson. Meg vagyok róla győződve, hogy ha pártunk zászlaja diadaira jut, Szeged jogos igényei is kielégítést nyernek. > A nagyhatású szónoklatok után a nemzeti munkapárt népszerű jelöltje: dr. Pálfy József szólalt fel, akit szüni nem akaró ovációval fogadtak. (Páify József beszéde.) •— Junius 8-án kifejtett programbeszédem után — mondotta — amikor a munkapárthoz tartozandóságomról tettem tanúbizonyságot, most csak a köszönet és hála szava lehet az enyém, amiért a nemzeti munkapárt illusztris tagait küldte közénk. — Nagyon félreismeri Szeged polgárságát gróf Károlyi Mihály ós a sajtó egy része. Annyira ismert e kerület elvhüsége, hogy itt politikai kalandorok sohasem kísérleteztek. Most kalandorok, mezei hadvezetők korteskednek és becsületszóval akarnak szabad poL, gáfrokat politikai meggyőződésük gyakorlásától elvonni. Fájlalja ezt a csalódását, amelyet tisztviselő társainak egy töredékénél tapasztal, akik ingadoznak. Azt mondják, hogy nem szavaznak rá, mert munkapárti. Nem az a fontos, hogy melyik sarkából a képviselőháznak hangzik el a szó- a tisztviselő-érdekék mellett, hanem az, hogy fél életét a tisztviselő érdekek szolgálatában töltötte el. Tisztviselőtársaira üríti poharát, akilmeík érdekében sohasem szűnik meg munkálkodni, Tonelli Sándor: A liagy politika után .néhány reminiszcenciát elevenít fel. Tiz év előtt bejárta Bosznia-Hercegovinát Egy fura öltözetű úrral találkozott ott a vasúti vendéglőben, akivel nem tudott ugyan beszélni, de jelekből megértették egymást. Később kiderült, hogy ez az ur egy volt montenegrói miniszter és — mint mondotta — kizárólag azért jár ilyen ruhában, mert ez a montenegrói nemzeti visélet és náluk hazafias kötelesség ilyen fura ruhában járni. Ez még érthető. De hogy Károlyiék miért járnak-kelnek aa ő nemzetközi, bazafiatlan elveikben, az érthetetlen. Károlyiék azzal vádaskodnak, hogy mi idéztük elő a háborút és akadályozzuk m békét. Én a lövészárokban tanultam meg a békét becsülni és annak vágya kiolthatatlanul! él bennem. Az orosz fronton tanultam meg a magyar paraszt földszeretetét ismerni ée becsülni. A legnagyobb tűzben egy katona egy marék földet vett fel, amit a srapnell szántott és eléje tartva mondotta: Jó föld ez, hadnagy ur. Földhöz kéli juttatni a magyar paraszot, de becsületes birtokpolitikával. És ezt akarjuk mi is. Több felszólalás nem volt. A jelenlevők a záróráig emelkedett, lelkes hangulatban maradtak együtt és azzal a szilárd bittel tár voztak, hogy Pálfy József zászlóját biztos diadalra segiti a szegedi polgárság. A kereskedők Pálfy Jóisef mellett. A (Szegedi Kereskedők Egyesülete helyiségében ma értekezlet volt. Valihora István lelkes hangú felszólalásban ismertette azokat az okokat, amelyek miatt a kereskedőknek Pálfy József mellé kell állani. A jelenlevők egyhangúlag kimondták, hogy szavazatukkal' Pálfy Józsefet támogatják és győzelméért résztvesznek az agitációban. A Máv Irodakezelők és a választás. Az államvasuti irodakezelők központi elnökük, Darvai Rezső elnökléséVel ma ülést tartottak. Ezen az ülésen foglalkoztak az irodakezelők ismeretes ügyével. Azok, akik a kör céljára alapítványokat tettek, név szerint Aczél (Géza, Back Bernát, Bokor Adolf, Weiner Miksa és Wimmer Fülöp már a délelőtt folyamain Ityi jelentették;, hogy alapítványaikat ezidőszerint legjobban szeretnék visszavonni, mert azoknak politikai színezetet tulajdonítanak. Az irodakezelők Ima értekezlet iik ön erre a következő határozatot hozták: A Szeged és Vidékének f. hó 20-iki számában „Mi történt az Aranybikában" cimü cikkre, valamint, a Szegedi Napló és Friss Hírekben megjelent Nyiltterekre reflektálva, a magyar államvasutnak helybeli irodakezelői kara pártpolitikai vonatkozásra való tetekintet nélkül mai napon az Európa különtermében együttes értekezletet tartott, mely alkalommal következő határozatot hozta: Az irodakezelők helyi körletének kérelmére annak támogatására f. évi május havában alapító-tagsági dijak cimén a már nyilvánosságra hozott neves urak részéről felajánlott 5000 koronát a mai választási kampányra s az abból származhattó politikai színezeteknek és nézeteltéréseknek elkerülése céljából sajnálattal bár, de elfogadásra ezidőszerünek nem találja. Az irodakezelők helyi körlete. HUHU! Tihltlt művüsnök. Réz- és ruggyantta llrtPHI IIIIÍIP bélyegzők gyári áron, nemesi ciUlil III IlUUl merek festve, művésziesen .v.v Szeged, Deálc Ferenc-u. .78.