Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-20 / 142. szám

Szeged, 1918. junius 20RÉLMAGY A BÖRSZÁG S n pzgyiilfj nem ad fizetlsemelfst a Városi tisztviselőét — A júniusi közgyűlés. — Nem emelik a pótadót. — Felirat a képviselőházhoz a nők szavazatjogáért. — Szeged kéri a kormánytól, hogy kezdje meg a város környékén a főldgázkutatást. — (Saját tudósilónktól.) A rekkenő hőségben is meglehetős számban jöttek össze a városatyák a gazdag tárgy sorozatú juniusi közgyűlésre. A vitának, különösen az egyébként rokonszenves Becsey Károly több felszólalása következtében, többször volt — képviselőválasztási jellege. A legnagyobb vitát mégis a városi tisztviselők fizetésének ügye keltette. Alig néhány szavazat-többséggel elhatározta a közgyűlés, hogy a tisztviselőknek nem fizetésemelést, hanem pótlékot ad, fedezetül pedig nem fogadta el a pótadóemelést. Szerintünk fizetésemelést kellene adni. De ha njár csak pótlékot szavazott meg a közgyűlés, akkor sürgősen gondoskodjék legalább ennek fedezetéről a tanács. A közgyűlésről, amelyen Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt, a következő részletes tudósításban számolunk be: Mielőtt a tárgysorozatra térne, megemlékezik Rósa Izsó haláláról. Alig volt határozat, amelyet — fia felszólalt — ne az ő nézete szerint hozott volna a közgyűlés. A város érdekében kifejtett puritán önzetlensége legnagyobbjaink közé emelte. A hullámsírból kikelt Szegednek minden maradandó alkotásában része volt. Ezért bizonyára a törvényhatóság nézetének ad kifejezést, amikor elrendeli, hogy az elhunyt tiszteletreméltó emléke jegyzőkönyvileg megörökíttessék. A polgármesteri jelentés felolvasása után Gaál Endre bemutatja Tonelli Sándor interpellációját a városi tanitók és tanárok órabérének kifizetése iránt. Miután ezek kifizetését már a februári közgyűlés elhatározta, 'kérdi, hogy miért nem hajtották végre eddig a határozatot, amelyet csak május közepén terjesztettek föl jóváhagyás végett. Gaál az interpellációra azt feleli, hogy a határozat nem hajtható végre, miután a miniszter azt még nem hagyta jóvá. Bokor Adolf Tonelli távollétében magáévá teszi az interpellációt és kéri, hogv ne vegyék tudomásul a választ, mondják ki, a tanárok óradijának azonnal való kifizetését és azt a miniszter jóváhagyásáig előlegként tekintsék. Dr. Gaál En^e ismételt felszólalása után a közgyűlés az interpellációra adott választ nem vette tudomásul és elfogadta Bokor Adolf indítványát. Dr. Cserő Ede indítványt terjesztett elő a nők választójoga érdekében. Taschler Endre javasolta, hogv az indítvány érteimében írjanak fel a képviselőházhoz, hogv a nők szavazati jogát iktassák törvénybe. Dr. Cserő Ede, majd dr. Becsey Károly felszólaiása után az indítványt egyhangúlag elfogadták. Valiimra István ismeretes indítványa következett a tisztviselők támogatásáról. A tanács javasolta az indítványnak egész terjedelmében való elfogadását. Mihalovich egyetlen szavazatával szemben elhatározták, hogy a városi tisztviselők 'háztartási és ruházati c'kkéit, amennyire azok beszerezhetők, a közélelmezési hivatal utján önköltségi árban elégítse ki a tanács. Utasították továbbá a tanácsot, hogv a közszolgálati alkalmazottak segélyének 200—300 százalékig leendő felemelése iránt felirati kérelmet intézzen a miniszterelnökhöz. Dr. Papp Róbert ismeretes indítványát a munkáskamarák felállításáról egyhangúlag elfogadták. Wimmer Fülöp ennél a tárgynál előadta, hogy Szterényi kereskedelmi miniszternél nemrég értekezlet volt ebben az ügyben, amelyen a szegedi kamara titkárának azt a javaslatát fogadták el, hogv minden kamarai székhelyen felállítanak munkáskama rát. Somlyódi István és társai indítványozták, hogv a Szeged környékén mutatkozó földgázforrások felkutatása érdekében a közgyűlés a kormánytól kérje a munkálatok haladéktalan megkezdését és ennek költségeihez a város is járuljon hozzá. Gaál Endre bejeienti, hegy már történtek ebben az ügyben intézkedések. A városhoz beérkezett szakértői vélemények arra engednek következtetni, nogy a kutatás eredménnyel járna. Az inditványt a közgyűlés — a tanács javaslatára — egyhangúlag elfogadta. Somlyódi István a közterek védelme érdekében tett inditványt. Szerinte a hatóság nemtörődése folytán a közterek, parkok és szobrok teljesen tönkremennek, elpusztulnak. Indítványozza, hogy külön napidíjas őröket alkalmazzon a város, mert már a földet is elhordják a szobrok tövéből. Gaál Endre visszautasítja az indítványban a város hatósága ellen kifejezésre jutott vádat, mert az igenis megtett minden intézkedést. De, sajnos, a közönség olyan vandá}, hogy minden intézkedés hiábavaló. Uri emberek sem respektálják a hatósági intézkedéseket. 200 koronát kér egy-egy ör és ez a városnak 15—20 ezer korona kiadást jelentene évenkint. Adjon erre felhatalmazást a közgyűlés. Felszólaltak még dr. Becsey Károly és dr. Kovács József, mire a közgyűlés1 a költségeket megszavazta. A havidíjas tanítónők 90 koronás havi fizetését egyik régebbi közgyűlés 50 koronával fölemelte. A tanács nem hajtotta végre ezt a határozatot azon a cimen, hogv addig, amig nem jogerős, nem lehet végrehajtani. Wimmer Fülöp most meginditványozta. hosy a fölemelt 50 koronákat haladéktalanul folyósítsa a hatóság. Becsey Károly az indítványhoz hozzájárult, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Egyhangúlag elfogadták Újlaki Antal indítványát arról, hogy kérelmezze a város a Budapest felé reggel 6 órakor induló gyorsvonat visszaállítását. A közigazgatási bizottságba dr. Cserő Edét, a központi választmányba Várhelyi Józsefet választották meg uj tagul. A baktói 1900 hold bérföld felszabadulván, a tanács ujabb 10 évi bérletre tesz előterjesztést. A tisztviselők ebből 170, a Felebaráti Szeretet Szövetség 75, a börtönigazgatóság 500 holdat kér kertgazdasági céljaira, mig a város 250 holdat kaszálónak tart meg magának, 500 hold pedig nyilvános árverés utján lenne értékesítendő. Dr, Becsey Károly azt kivánja, hogv a kiadandó területek 5 százaléka konyhakertészeti veteményekkel vettessék be, hogv ezzel a városi lakosság megélhetésén segitsünk. A közgyűlés ezzel a módosítással fogadta el a javaslatot. \ Hasonlóképen kiadó 1200 hold csengelet föld, amit a tanács 50 holdankint 25 évre javasol bérbeadni. Dr. Fajka Laios azt kivárnia. hocv a föl31 két SPievvot avagy Snfin seuls en deux. A szegedi szinlkáz egy idő óta mellőzi a modern francia drámát. A Vasgyárost alig néhány százszor játszották, mert Derblay Fülöp szakállá nagyon drága, a szegény Bern(stein csak akkor jut szóhoz, ba Almássy és Ludendorff ostromra készülnek vagy Baróti snéha-néha visszatér Szibériából* avagy ia Góth-pár áldozni Ikiván la francia gótikának. Éppen azért örömmel közöljük mindkét nembeli és pártbeli ollvasónkkal az alábbi regényes verses vígjátékot, amelyet a németek egy francia nyaraló elfoglalása alkalmából találtaik. A szenzációs színjátékot Rostand Ede gépirta és külön érdekessége, Ihogy magyar tárgya, sőtegyenesen szegedi vonatkozása. A Sasfiók és Rostand Miaurice ragyogó tehetségű szerzője elég jól értesült a hazai viszonyokról, 'természetesen egy kissé elfogult, de azért nem rossz tán, ha ezt a háborús írását is bemutatjuk, Szegeden itt először az Ábrányi testvérek fordításában és a Havasügynöfkség ferdítésében. Voila: Szin: a közélet himes mezeje, közepett barokk kastéllyal Edmond Lechner modorában. Holdvilágos szentiváinéj, zárórával és lánckereskedésseil. Az óra tizenkettőt ütött, Cyrano Endre pedig pagát ultimót. Az erkélyen megjelenik a távoli hercegnő, finom, fehér kezében egy drága kis megbízó-levéllel. A parkban szobrok, rengeteg szobor, egész szoborerdő, a felvonás végére uindenki szobrot kap, nekem egyet, neked egyet, Gaal (Mózesnek egyet. Távolból halik muzsikaszó és ének a Jaj de magas... •kezdetű magyar nemzeti dallamára. A két Pierrot a közélet terének mindkét oldaláról közeledik a magasban tündöklő eszménykép felé. Első Pierrot (megáll az erkély alatt a hold és ia népszerűség fényében. A népszerűséget ez alkalommal közkívánatra Cyrano Emiire személyesiti elismert alalkváltó és bankadó tehetségévél.) Első Pierrot (fehér mellényben, feltűrt ingujjban lázasan iparkodik az imádott nő közelébe): Szeretlek! Mindig is szerettelek, Mint a mesét a Benedek Elek. Szegény vasgyáros voltam eddig én, Nem ösztökélt más becsvágy és igény, 'Csák hogy kezedből végre élvegyem A drága kis megbízó levelem! 'A távoli hercegnő (büszkén, mint egy kofa): Mondottam ember, küzdj és sokat ígérj! Első Pierrot (Cvranohoz): Kissé kevély. Jó volna, ba segitnél! Cnra.no Endre (fölteszi a Vsagyáros álszakálláf): Dumálnék én neki. mint Viktor Hugó, De sajnos, hazament már rég a súgó. (Szép csöndesen megpártvacsorázik. Halpaprikás, mi gondja van rája.) Első Pierrot: ' . , Minden Demosthenesnél, ennyi, tény, Szebben beszél az ősgyülési fény, Hát kérlek, bogy vezesd fel népemet, Legyen magasztos és nagy a menet, Tán imponálok fönn e szende szűznek, Ha látja, hogy mind hallásomra gyűlnek. (Nagy ünnepélyes fölvonás a meiningeniek nyomán a la Ferenczi Frigyes. Grófok, tegerószek és vasutasok, gótok, fagótok, nagydobok, szőkék és buzabarnák, lugosi dömések, Ocskay brigadéros és egyéb békétlenek. Egri csillagok, Göre Gábor, a Rokony, a Sógor és a Tesvir. Tele ház, reggel, délben és este a Vasgyáros. Hideg és meleg italok. Kéretik az ajtót betenni. Szőke Szakáll és Búza Barna, legjobb számaikkal szerepelnek. Egri Vas mozi. Csak felnőtteknek és szabadúszóknak.) (Színváltozás. Más része a fenyérnek. A holdfényben a két Pierrot ostromolja a távoli hercegnőt a megbízó levélért. A másik Pierrot kötélhágcsót kerít és megindul fölfelé.) 1 Első Pierrot (megint Cyranoval és eg Dömés baráttal, aki szinházi lantot penget): Ó drága hölgy, beszélnem kell veled! Másik (fölényesen): Te grófot ígérsz! Én meg — Herceget!