Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-16 / 139. szám

fl Villiiis Vasnt tarifaemelést Ur ís tiltiljozil; Közlekedési add elles. HÍREK (Saját tudósítónktól.) A közlekedési adó köriil, pedig még meg sincs, kezdenek bo­nyodalmak támadni. A villamos vasút" rész­vénytársaság ugyanis szombaton két bead­ványt intézett a városhoz. Az egyikben — a háború nyomán beállott abnormális drága­ságra hivatkozva — tarifaemelést kér, a másikban pedig tiltakozik a közlekedési adó behozatala ellen, minthogy — mondja a be­advány — a tervezett uj adó ellenkezik a városnak a villamos vasúttal kötött szerző­désével és súlyosan sérti a vállalat szerző­déen alapuló jogait. A tarifaemelést kérő beadvány a következő: Tekintetes Városi Tanács! Szeged szabad királyi város közönségé­vel 1906 október 15-én kötött szerződésünk 7. §-ában a személyforgalmi viteldijak tekin­tetében arra köteleztük magunkat, hogv a menetdíjakat 6 fillér kilométerenkénti alap­árban fogjuk megállapítani és hogy ezt az alapárat az üzeni megnyitásának napjától számított öt év eltelte után kilométerenként öt fillérre fogjuk leszállítani, amely leszállí­tást már 1914 évi január hó 1-én végrehajt­ván, ezen idő óta az öt filléres alapáron nyug­vó menetdijak vannak érvényben. A menetdijaknak ez a szerződéses meg­állapítása nemcsak saját érdekünkből alapult annak gondos vizsgálatán, vájjon a számí­tásba vett menetdijak mellett a vállalati üzlet hasznosan és kár nélkül folytatható és a vá­ros közönségének biztosított háramlási jogra való tekintettel a befektetett tőke sikeresen íörleszthető lesz-e, de ugyanezen szempon­tok voltak mérvadók és döntők* vasutpoliti­kai és más köztekintetekből akkor, amikor ez a menetdijmje ^állapítás körmányhatósági felülvizsgálat és jóváhagyás alá került. Ezek a számitások és jövecíélmezőségi kalkulációk az 1906 évben fennállott gazda­sági viszonyokon, az akkori áralakulásokon és az addig változhatatlannak hitt évszáza­dos gazdasági tapasztalatokon és tanulságo­kon alapult. Ma, amikor az 1906 évi gazdasági vi­szonyok, az akkori rendes anyagárak és munkadíjak már csak régi emlékek gyanánt léteznek és amikor a vállalat önköltségei a háború előtti évek önköltségeinek sokszoro­sára emelkedtek és még folyton tartó roha­mos emelkedésben vannak: megszűnt már minden, akár közgazdasági, akár jogi kétség arra nézve, hogv a régi, megszűnt gazdasági viszonyok között kötött szerződéseket az alapjaikban felforgatott és hatásaikban kiszá­míthatatlan uj gazdasági viszonyok idején a régi feltételek mellett teljesíteni gazdasági­lag lehetetlen. \ Minthogy a méltányosság követelményei, de a jognak szabályai is megengedik minden szerződő félnek, hogy a reá nézve hibáján kivül gazdaságilag lehetetlenné, teljesíthetet­lenné vált szerződés lehetetlen feltételeinek megváltoztatását és a teljesithetetlenségnek megszüntetését kérje, minthogy ezt a jogos magánérdekeken alapuló igényt támogatja az a kormányzati­lag védett köztekintet is, amely közcélokat szolgáló vasúti üzem zavartalanságát és vál­lalkozásnak anyagi biztonságát minden körül­mények között megköveteli, és minthogy ezek a fenyegetően veszé­lyeztetett érdekek csak ugy érvényesülhet­ek, ha vállalatunk elviselhetetlenné vált több költségeiért a viteldijaknak jelenlegieknél magasabban megállapítandó lösszegében meg­felelő kárpótlást nyer, mindezeknél fogva tisztelettel kérni vagyunk kénytelenek: miszerint az 1906 évi október 15-én kö­tött szerződésünk alapján jelenleg érvényben fevő személyforgalmi viteldíjaknak kikrné­mnkénti alapárát hét (7) fillérre felemelni és a féléméit menetdíjaknak 1918 jnlias 1-től leendő szedhet ését elhatározni és megenged­ni méltóztassék. A tekintetes Tanácsnak szives megfon­tolására ajánljuk, liogy a közúti vasutak ál­talános dijemelési. mozgalma folytán 1918. évi április 3-án a kereskedelemügyi minisz­tériumban a városok és az összes magyar­országi közúti vasutak képviselőivel megtar­tott tanácskozáson egyhangúlag az a helyes­nek elismert elv jutott kifejezésre, hogy a közúti vasutak menetdijainak emelése indo­kolt és jogosult, hogv ennek keresztülvitele gazdasági okokból és köztekintetekből egy­aránt mellőzhetetlen és hogv a díjemelésnek kérdését a városok és a közúti vasúti válla­latok kölcsönös érdkeiknek figyelembe véte­lével méltányosan fogják megoldani. Amint látható tehát, a villamos vasút olyan mérvű tarifaemelést kér. hogy a sza­kaszjegyek ára négv fillérrel lenne drágább. A társaság másik beadványa a következőkép szól: Tekintetes Városi Tanács! A tekintetes Tanács 20707—1918 szám alatt a tekintetes törvényhatósági bizottság elé indítványt terjesztett a városban személy­forgalmat lebonyolító közúti vasutat igény­bevevő utasok által fizetendő közlekedési adó behozatala iránt. Ez az indítvány a város közönségével 1906 október 15-én kötött szerződésünkkel ellenkezik és e szerződésen alapuló jogainkat súlyosan sérti. Szerződésünk 2. §-a értelmében szerző­désbeli jogainkat kizárólag azon feltételek mellett gyakorolhatjuk, amelyeket .az enge­délyokirat és a szerződés ilyenekül megálla­pított. J Ezen feltételek közül a viteldíjakra vo­natkozó kikötés szerint az utazó közönség csak olyan fizetéssel terhelhető, amelyet a szerződés viteldíj cimén engedélyezett és megszabott, mig a szerződésnek 8. §-ából és a jogviszonynak természetéből is kétségtele­nül következik, hogy a közúti vasút váilala­tából a város közönsége a 8. §-ban megálla­pítottakon felül más eiónyt nem vehet igény­be. Minthogy pedig a közúti vasúti forgalom évtizedes tapasztalatai és tanulságai szerint a viteldijaknak emelése a forgalomnak jelen­tékeny csökkenését eredményezi, a behozni szándékolt adó tehát vasúti üzletünket érzé­kenyen károsítaná és a szerződéses jogvi­szonynak jogosulatlanul kárositó sérelmévé válnék.; . , • minthogy továbbá a jelenlegi gazdasági viszonyok és azoknak a vállalatnak anyagi helyzetére gyakorolt és pénzügyi egyensúlyát felborító karos befolyása bennünket annak a jogunknak érvényesítésére kés.ztet, hogy a szerződésileg megállapított viteldijak kilo­méterenkénti alapárának két fillérrel való felemelését igényeljük; , és minthogy ezen kétségtelen jogunkat a behozni szándékolt adó meghiúsítani alkal­mas azért, mert a viteldijaknak a mi érde­künkben való kényszerű és jogos emelése mellett az adónak behozatala az utasoknak olyan aránytalanul súlyos megterhelésével járna, amely megterhelés mellett vasutunk forgalma és üzleti bevételeink katasztrofáli­san megcsappannának; mindezeknél fogva a tekintetes Tanács 20707—1918 szám alatt előterjesztett javas­latát 1906 október 15-én kötött szerződésünk megsértésének (minősíteni, az ellen tiltakozá­sunkat bejelenteni és kérni vagyunk kényte­lenek: miszerint ezen javaslatot visszavonni, a közúti vasút igénybevételéért tervezett adó­nak behozatalát mellőzni és jelen kérelmün­ket a viteldijaknak felemelése iránt előter­jesztett korábbi kérelmünkkel együttesen el­intézni méltóztassék. 000 — Kitüntetések. Skrainka Frigyes máv. méf­nök, tartalékos szapőr-százados a (katonai ér­demkeresztet a hadi ékítménnyel és a (kardok­kal kapta. Mvntyán Pál, Fürsthal Péter, Jahus János honvédeket az 5. honvéd gyalog­ezredben és Hóra Jakab szalkaszvezetőt a ?,. honvéd huszárezredben, továbbá! Kurta Fe­renc népföl kelő szakaszvezetőt az 5. honvéd gyalogezredben a 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — Holló Lajos temetése. Az országos nevü politikust és publicistát, Holló Lajost, a Város­ház-átca 14. szán alatt levő ház hálószobájá­ban ravatalozták fel. A ravatalt koszorúk tö­mege borítja, amelyeket az elhunyt pártja, po­litikai barátai, tisztélői és a Magyarország szer­kesztői küldtek. Holló Lajost vasárnap dáluíán fél ötkor temetik. A család kívánságára Hock János országgyűlési képviselő, a Józsefváros plebándsa végzi a gyászszertartást. A teme­tésre a Károlyi-párt nevében gróf Batthván Ti­vadar búcsúztatja a halnttat. — A katonai rendőrség uj vezetője. A katonai rendőrség nyomozó osztályának veze­tőjét Somody Imre főhadnagyot Debrecenbe helyezték át. Utóda dr. Csete József főhadnagy lesz, aki azelőtt az ötödik katonai rendőrség parancsnoka volt. — Báró Herczl megvált a Fasor szanató­riumtól. Annak idején a Délmagyerorszdg hiriil adta, hogy báró Herczl Manó egyetemi tanár egy részvénytársaságnak eladta a vezetése alatt nagyhírűvé vált Fasor-szanatoriumot. Az európai hirü tanár és sebész most körlevelet intézett az orvosokhoz, akiknek bejelentette, hogy meg­vált a szanatórium vezetésétől, uj lakásában megkezdte a praxist és ott fog operálni, ahol erre felkérik. A szanatóriumot azért adia el, mert a háború miatt sok nehézségbe ütközött a szanatórium adminisztrációja. — Házasság Radó ÖdSn és Barta Margit házasságot kötöttek. — A máramarosszlgeti büapőr. Márama­rosszigetről jelentik: A tárgyaláson Zagor­szky őrnagy kihallgatása után Kogulskyt, Zágorszky őrnagy szárnysegédé thallgatták ki, azután a tárgyalást másnapra halasztot­ták. — Be kell vonulniok a külföldön élő fel­mentetteknek. [A (hadügyminiszter rendeletet adott ki. amelynek értelmében a külföldön élő 1894—1899. évfolyamú felmentetteknek be kell vonulniok, akár ideiglenes, akár bizonytalan időre szólt a felmentésük. A rendelet alól a bá­nyamüveknél, vagy vasútnál dolgozók kivétet­nek, ez a kivétel a közúti vasútnál dolgozókra nem vonatkozik. Ujabb bevárási engedélyt nem kaphatnak azok, akiknek a rendelet értelmében be kell vonulniok. — Hámory képviselőt hat hónapi fogház*­ra Ítélték. Pár hétig tartó tárgalás után szom­baton hirdette ki Aradon Haveggia rendőrta­nácsos Hámory László árdrágitási és áruelrej­tési ügyében az ítéletet. A rendőrbiróság a tengerinek és burgonyának maximális áron fe­löl való eladásáért, árpakészlet eltitkolásáért és a beteg sertések megetetése miatt bűnösnek mondotta ki Hámory László képviselőt és hat hónapi elzárásra és 9600 korona pénzbünte­tésre itélte. A rendőrbiróság elrendelte a letil­tott 99930 korona és a lefoglalt gabonakészlet elkobzását. A lefoglalt pénzt arokkant kato­nák alapja javára fordítanak. — Az uj Szeged-nagyváradi gyors me­netrendje. A Szeged—nagyváradi gyors, mint jelentettük, szombaton megindul. A Nagyvá­rad— Szeged—Ujdombovár—Prágerhof-fele irá­nyuló katonavonat Szeged-Rőkusra érkezik este 5 óra 54 perckor és indul este 7 óra 21 perc­kor. A Prágerhof-Ujdombovár—Szeged—Nagy­várad-felé induló katonavonat Szeged-Róktisra érkezik reggel 3 óra 40 perckor és indul reg­gel 4 órakor. A katonavonat egyelőre egy I—II osztályú kocsit, 13.111. osztályú kocsit katonák, a polgári utasok részére pedi két 1-11. osztá­lyút és 5 III, ooztályu kocsit visz magával. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom