Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-16 / 139. szám

fl Villiiis Vasnt tarifaemelést Ur ís tiltiljozil; Közlekedési add elles. HÍREK (Saját tudósítónktól.) A közlekedési adó köriil, pedig még meg sincs, kezdenek bonyodalmak támadni. A villamos vasút" részvénytársaság ugyanis szombaton két beadványt intézett a városhoz. Az egyikben — a háború nyomán beállott abnormális drágaságra hivatkozva — tarifaemelést kér, a másikban pedig tiltakozik a közlekedési adó behozatala ellen, minthogy — mondja a beadvány — a tervezett uj adó ellenkezik a városnak a villamos vasúttal kötött szerződésével és súlyosan sérti a vállalat szerződéen alapuló jogait. A tarifaemelést kérő beadvány a következő: Tekintetes Városi Tanács! Szeged szabad királyi város közönségével 1906 október 15-én kötött szerződésünk 7. §-ában a személyforgalmi viteldijak tekintetében arra köteleztük magunkat, hogv a menetdíjakat 6 fillér kilométerenkénti alapárban fogjuk megállapítani és hogy ezt az alapárat az üzeni megnyitásának napjától számított öt év eltelte után kilométerenként öt fillérre fogjuk leszállítani, amely leszállítást már 1914 évi január hó 1-én végrehajtván, ezen idő óta az öt filléres alapáron nyugvó menetdijak vannak érvényben. A menetdijaknak ez a szerződéses megállapítása nemcsak saját érdekünkből alapult annak gondos vizsgálatán, vájjon a számításba vett menetdijak mellett a vállalati üzlet hasznosan és kár nélkül folytatható és a város közönségének biztosított háramlási jogra való tekintettel a befektetett tőke sikeresen íörleszthető lesz-e, de ugyanezen szempontok voltak mérvadók és döntők* vasutpolitikai és más köztekintetekből akkor, amikor ez a menetdijmje ^állapítás körmányhatósági felülvizsgálat és jóváhagyás alá került. Ezek a számitások és jövecíélmezőségi kalkulációk az 1906 évben fennállott gazdasági viszonyokon, az akkori áralakulásokon és az addig változhatatlannak hitt évszázados gazdasági tapasztalatokon és tanulságokon alapult. Ma, amikor az 1906 évi gazdasági viszonyok, az akkori rendes anyagárak és munkadíjak már csak régi emlékek gyanánt léteznek és amikor a vállalat önköltségei a háború előtti évek önköltségeinek sokszorosára emelkedtek és még folyton tartó rohamos emelkedésben vannak: megszűnt már minden, akár közgazdasági, akár jogi kétség arra nézve, hogv a régi, megszűnt gazdasági viszonyok között kötött szerződéseket az alapjaikban felforgatott és hatásaikban kiszámíthatatlan uj gazdasági viszonyok idején a régi feltételek mellett teljesíteni gazdaságilag lehetetlen. \ Minthogy a méltányosság követelményei, de a jognak szabályai is megengedik minden szerződő félnek, hogy a reá nézve hibáján kivül gazdaságilag lehetetlenné, teljesíthetetlenné vált szerződés lehetetlen feltételeinek megváltoztatását és a teljesithetetlenségnek megszüntetését kérje, minthogy ezt a jogos magánérdekeken alapuló igényt támogatja az a kormányzatilag védett köztekintet is, amely közcélokat szolgáló vasúti üzem zavartalanságát és vállalkozásnak anyagi biztonságát minden körülmények között megköveteli, és minthogy ezek a fenyegetően veszélyeztetett érdekek csak ugy érvényesülhetek, ha vállalatunk elviselhetetlenné vált több költségeiért a viteldijaknak jelenlegieknél magasabban megállapítandó lösszegében megfelelő kárpótlást nyer, mindezeknél fogva tisztelettel kérni vagyunk kénytelenek: miszerint az 1906 évi október 15-én kötött szerződésünk alapján jelenleg érvényben fevő személyforgalmi viteldíjaknak kikrnémnkénti alapárát hét (7) fillérre felemelni és a féléméit menetdíjaknak 1918 jnlias 1-től leendő szedhet ését elhatározni és megengedni méltóztassék. A tekintetes Tanácsnak szives megfontolására ajánljuk, liogy a közúti vasutak általános dijemelési. mozgalma folytán 1918. évi április 3-án a kereskedelemügyi minisztériumban a városok és az összes magyarországi közúti vasutak képviselőivel megtartott tanácskozáson egyhangúlag az a helyesnek elismert elv jutott kifejezésre, hogy a közúti vasutak menetdijainak emelése indokolt és jogosult, hogv ennek keresztülvitele gazdasági okokból és köztekintetekből egyaránt mellőzhetetlen és hogv a díjemelésnek kérdését a városok és a közúti vasúti vállalatok kölcsönös érdkeiknek figyelembe vételével méltányosan fogják megoldani. Amint látható tehát, a villamos vasút olyan mérvű tarifaemelést kér. hogy a szakaszjegyek ára négv fillérrel lenne drágább. A társaság másik beadványa a következőkép szól: Tekintetes Városi Tanács! A tekintetes Tanács 20707—1918 szám alatt a tekintetes törvényhatósági bizottság elé indítványt terjesztett a városban személyforgalmat lebonyolító közúti vasutat igénybevevő utasok által fizetendő közlekedési adó behozatala iránt. Ez az indítvány a város közönségével 1906 október 15-én kötött szerződésünkkel ellenkezik és e szerződésen alapuló jogainkat súlyosan sérti. Szerződésünk 2. §-a értelmében szerződésbeli jogainkat kizárólag azon feltételek mellett gyakorolhatjuk, amelyeket .az engedélyokirat és a szerződés ilyenekül megállapított. J Ezen feltételek közül a viteldíjakra vonatkozó kikötés szerint az utazó közönség csak olyan fizetéssel terhelhető, amelyet a szerződés viteldíj cimén engedélyezett és megszabott, mig a szerződésnek 8. §-ából és a jogviszonynak természetéből is kétségtelenül következik, hogy a közúti vasút váilalatából a város közönsége a 8. §-ban megállapítottakon felül más eiónyt nem vehet igénybe. Minthogy pedig a közúti vasúti forgalom évtizedes tapasztalatai és tanulságai szerint a viteldijaknak emelése a forgalomnak jelentékeny csökkenését eredményezi, a behozni szándékolt adó tehát vasúti üzletünket érzékenyen károsítaná és a szerződéses jogviszonynak jogosulatlanul kárositó sérelmévé válnék.; . , • minthogy továbbá a jelenlegi gazdasági viszonyok és azoknak a vállalatnak anyagi helyzetére gyakorolt és pénzügyi egyensúlyát felborító karos befolyása bennünket annak a jogunknak érvényesítésére kés.ztet, hogy a szerződésileg megállapított viteldijak kilométerenkénti alapárának két fillérrel való felemelését igényeljük; , és minthogy ezen kétségtelen jogunkat a behozni szándékolt adó meghiúsítani alkalmas azért, mert a viteldijaknak a mi érdekünkben való kényszerű és jogos emelése mellett az adónak behozatala az utasoknak olyan aránytalanul súlyos megterhelésével járna, amely megterhelés mellett vasutunk forgalma és üzleti bevételeink katasztrofálisan megcsappannának; mindezeknél fogva a tekintetes Tanács 20707—1918 szám alatt előterjesztett javaslatát 1906 október 15-én kötött szerződésünk megsértésének (minősíteni, az ellen tiltakozásunkat bejelenteni és kérni vagyunk kénytelenek: miszerint ezen javaslatot visszavonni, a közúti vasút igénybevételéért tervezett adónak behozatalát mellőzni és jelen kérelmünket a viteldijaknak felemelése iránt előterjesztett korábbi kérelmünkkel együttesen elintézni méltóztassék. 000 — Kitüntetések. Skrainka Frigyes máv. méfnök, tartalékos szapőr-százados a (katonai érdemkeresztet a hadi ékítménnyel és a (kardokkal kapta. Mvntyán Pál, Fürsthal Péter, Jahus János honvédeket az 5. honvéd gyalogezredben és Hóra Jakab szalkaszvezetőt a ?,. honvéd huszárezredben, továbbá! Kurta Ferenc népföl kelő szakaszvezetőt az 5. honvéd gyalogezredben a 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — Holló Lajos temetése. Az országos nevü politikust és publicistát, Holló Lajost, a Városház-átca 14. szán alatt levő ház hálószobájában ravatalozták fel. A ravatalt koszorúk tömege borítja, amelyeket az elhunyt pártja, politikai barátai, tisztélői és a Magyarország szerkesztői küldtek. Holló Lajost vasárnap dáluíán fél ötkor temetik. A család kívánságára Hock János országgyűlési képviselő, a Józsefváros plebándsa végzi a gyászszertartást. A temetésre a Károlyi-párt nevében gróf Batthván Tivadar búcsúztatja a halnttat. — A katonai rendőrség uj vezetője. A katonai rendőrség nyomozó osztályának vezetőjét Somody Imre főhadnagyot Debrecenbe helyezték át. Utóda dr. Csete József főhadnagy lesz, aki azelőtt az ötödik katonai rendőrség parancsnoka volt. — Báró Herczl megvált a Fasor szanatóriumtól. Annak idején a Délmagyerorszdg hiriil adta, hogy báró Herczl Manó egyetemi tanár egy részvénytársaságnak eladta a vezetése alatt nagyhírűvé vált Fasor-szanatoriumot. Az európai hirü tanár és sebész most körlevelet intézett az orvosokhoz, akiknek bejelentette, hogy megvált a szanatórium vezetésétől, uj lakásában megkezdte a praxist és ott fog operálni, ahol erre felkérik. A szanatóriumot azért adia el, mert a háború miatt sok nehézségbe ütközött a szanatórium adminisztrációja. — Házasság Radó ÖdSn és Barta Margit házasságot kötöttek. — A máramarosszlgeti büapőr. Máramarosszigetről jelentik: A tárgyaláson Zagorszky őrnagy kihallgatása után Kogulskyt, Zágorszky őrnagy szárnysegédé thallgatták ki, azután a tárgyalást másnapra halasztották. — Be kell vonulniok a külföldön élő felmentetteknek. [A (hadügyminiszter rendeletet adott ki. amelynek értelmében a külföldön élő 1894—1899. évfolyamú felmentetteknek be kell vonulniok, akár ideiglenes, akár bizonytalan időre szólt a felmentésük. A rendelet alól a bányamüveknél, vagy vasútnál dolgozók kivétetnek, ez a kivétel a közúti vasútnál dolgozókra nem vonatkozik. Ujabb bevárási engedélyt nem kaphatnak azok, akiknek a rendelet értelmében be kell vonulniok. — Hámory képviselőt hat hónapi fogház*ra Ítélték. Pár hétig tartó tárgalás után szombaton hirdette ki Aradon Haveggia rendőrtanácsos Hámory László árdrágitási és áruelrejtési ügyében az ítéletet. A rendőrbiróság a tengerinek és burgonyának maximális áron felöl való eladásáért, árpakészlet eltitkolásáért és a beteg sertések megetetése miatt bűnösnek mondotta ki Hámory László képviselőt és hat hónapi elzárásra és 9600 korona pénzbüntetésre itélte. A rendőrbiróság elrendelte a letiltott 99930 korona és a lefoglalt gabonakészlet elkobzását. A lefoglalt pénzt arokkant katonák alapja javára fordítanak. — Az uj Szeged-nagyváradi gyors menetrendje. A Szeged—nagyváradi gyors, mint jelentettük, szombaton megindul. A Nagyvárad— Szeged—Ujdombovár—Prágerhof-fele irányuló katonavonat Szeged-Rőkusra érkezik este 5 óra 54 perckor és indul este 7 óra 21 perckor. A Prágerhof-Ujdombovár—Szeged—Nagyvárad-felé induló katonavonat Szeged-Róktisra érkezik reggel 3 óra 40 perckor és indul reggel 4 órakor. A katonavonat egyelőre egy I—II osztályú kocsit, 13.111. osztályú kocsit katonák, a polgári utasok részére pedi két 1-11. osztályút és 5 III, ooztályu kocsit visz magával. i