Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-24 / 119. szám

Szeged, 1918. május ,24. imfflimlawrakoaűssllí 7 ját arányosan eloszthassák. Uj bizományosok azonban csak azok lehetnek, akik a gabonakereskedelemmel már a háború előtt is üzletszerüleg foglalkoztak s akik ugy anyagi, mint erkölcsi garanciát tudnak nyújtani az irányban, bogy a rájuk bizott feladatot a közérdek szempontjából kifogástalanul le is tudják bonyolítani. A kormány nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a hátralékos téjmányek még az uj termésii&ndelet kibocsátása előtt beszolgáltassanak, miért is helyesen teszik a termelők, ha a hátralékos kötelezettségeiknek saját érdekükben a legrövidebb idő alatt eleget tesznek, mert a termés lebonyolításának esetleg kontroverziák támadhatnak, ami előreláthatólag csakis a termelőknek ártalmára lenne. Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósítónk: Szilárdan indult meg az értéktőzsde iránya, de bécsi eladásra leszállott az áriiivó egyes értékeknél. Magyar Hitel 1321, Osztrák Hitel 915, Agrár Bank 1057, Fabank 998, Forgalmi Bank 62o, Hazai Bank 628, Jelzálog Bank 603, Kereskedelmi Bank 5800, Magyar Bank 960, Beocsini 1150, Salgótarjáni 1180, Urikány 865, Rimamurányi 1 í42, Atlantiba 1410, Államvasút 1072, Közúti 840. oooo mttrop • Péntek: Őszi vihar. Szinmü. Páratlan kétharmad. Szombat: Őszi vihar. Szinmü. Páros háromharmad. Vasárnap d. u.: Sybill. Operett. Vasárnap este bérletszünetben: Vasgyáros. Szinmü. Hétfő: Rózsa S. Lajos a m. kir. Operaház művészének yen i lég feli é p tó v el bérletszünetben 50%-al felemelt helyárakkal Tosca opera. Kedd: Rózsa S. Lajos opera ária és dalestélye bérletszünetben 50%-al felemelt helyárakkal. • , Szerda: Rózsa IS. Lajos v. f. bérletszünetben 50felemelt belyárakkfcil Tpariata Opera. Csütörtök délután: Egy szegény if.ru története Szinmü. Ő ?zi vihar, (Bemutató előadás.) Jób Dánielnek, a Vigszinház rendezőjének színmüve vidéki kőrútjában csütörtökön este elérkezett Szegedre is. A szinmü, amit rendező ir, rendszerint irodalmi érdekesség, ha nem mindig" is irodalmi esemény. Az érdekességet nem lehet elvitatni az Őszi vihrató! sem. Olyan értékeket azonban, amik irodalmi eseményt jelentenének a színpadi- műben, nem sokat tudtunk fölfedezni Jób Dániel alkotásában. A rendező képzettsége, ügyessége s invenciója nagy segítségére vau a szerzőitek, amikor az írói alkotás életei kap a színpadi előadásban. Be a rendezői képesség ínég nem avat föl sziumüiróvá. Minden színműben az a fontos, hogy a valószínűség hatását keltse. Nem baj, lia az életben másképen szoktak is történni a do1 gok, mint a színpadi esemény. De mindent el kell hinnünk. Azt is, ami nem igaz. Ha kétkedünk abban, ami előttünk történik, ha — amig a színházban vagyunk — a színpadon nem az életet látjuk és ugy érezzük, mintha mi közünk'sem lenne azokhoz az emberi küzdelmekhez és cselekedetekhez, amik a színpadon végbemennek, művészi hatásról nem, lehet szó. Valamint akkor sem, ha maga az előadás teszi tönkre a színpadi mii szépségeit. Mindezt pedig nem azért bocsátottuk előre, mintha Jób Dániel színdarabjában egyáltalán nem érvényesülnének művészeti szempontok, vagy pedig a szegedi bemutató valami sokat ártott volna a szinmü kvalitásainak. De azt hisszük, az Őszi viharban kissé több van a rendező tehetségéből, mint az Íróéból. A színdarab tartalma egyébként röviden ez: Egy idős, az erőszakosságig és -kíméletlenségig nyers bárónak van egy fiatal, szép felesége, aki élni és szeretni akar. A báró számító, önző ember, öreg, beteges grófi barátokból álló társasággal veszi körül az asszonyt, hogy őt — ezek közt — a felesége fiatalnak és erősnek lássa. A báróné azonban elégedetlen, boldogtalan. Végre egy szentimentális tengerészmérnök kerül eléje, titokban régi imádója, aki szerelmet vall neki. Az asszony meghallgatja. Szabadulni akar a férjétől. A báró hajthatatlan. Izgalmas jelenetek és bőséges családi perpatvarok után a báróné egy grófi barátjának sikerül rábeszélnie a férjet a válásra. Anélkül, hogy részletes mübirálati fejtegetésekbe mélyednénk, azt hisszük, hogy a színműben túlontúl sok a deklamáció és igen kevés a cselekmény. Nagy és az előkelő környezetből kirívó -házi jelenetek sorozata az egész, élénkítve néhány találó epizóddal. A szinmü főhihája pedig szerintünk az, hogy az előzmények és kiváltképen a bárónak a színműben megrajzolt jelleme után bajos elhinni, hogy végül néhány sablonos tanácsra futni hagyja ,a fiatalokat és nem állja útját boldogságuknak. A darab kvalitását talán röviden a jó és rossz színmüvek közti batáron jelölhetjük meg. A bárót Szegő Endre személyesítette. Sokat biz a rutinra és kevés gondot, fordit a szerep szerint ábrázolandó személy oly karakterizálására, amely a lélek belső átérzéséből fakad. Annát, a feleségét Gömöri Vilma ábrázolta jellemző vonásokkal. Körmendi Kálmán a tengerészmérnök szerepében a második felvonásban közvetleaiejbb! és igazabb volt, alakítása azonban általában több finomságot kiván. Zikó epizódszerepben (Misái Gaunt) feltűnő kvalitásokat mutatott. A darabban szerepelnek még: Kertész, Solymosi, Rogoz, Izsó, Szilágyi és Uarsányi. A közönség tetszéssel fogadta a bemutatót és nem volt hiány a tapsós kihívásokban sem. (d. d.) Rózsa Lajos vendégszereplése a színházban. A szinházi iroda jelenti: Rózsa S. Lajos a magyar királyi opera ünnepelt művésze, akit a szegedi közönség mindenkor kitüntető szeretettel fogadott, a jövő hót három estéjén vendége lesz a szegedi színháznak. Kétszer operában lép föl, egyszer hangversenyen. Rózsa Lajos most vau fénykorában, minden szereplése művészi eseményszámba megy. Jótékony hangversenyeknek, ha nagy vagyonokat ikell összegyűjteni humánus célokra, ő a központja, a vonzóereje. Ritka művészi becsvágyáról külön legendakör alakult, viszont kötelességtudása épp akkora, mint a ritka fényes talentuma. Külön eseményszámba megy, hogy most a színházban lép fel, a hol kellő mértékben érvényesül énekmüvészete. Hétfőn a Toscába lép föl, szerdán a Traviatában. Keddi műsora négy részből áll, nyolc operaáriát és egy dalt énekel. A többi számot Fichtner Sándor vezénylésével a szegedi honvédzenekar tölti ki, Fiedler Walter, a jeles művész pedig Ficbtneriiek egy klaszszikus szépségű celló-szólóját adja elő. A részletes keddi műsor a következő. 1.) Rossini: Nyitány a Teli Vilmos operából; előadja a hőnvédzenekar, vezényli Fichtner Sándor karnagy. 2.) Leoneavalló: Bajazzok, opera prologusa. Énekli Rózsa Lajos. 3.) Goldmark: „Salamon király imája'1, „Sába királynő operából", énekli Rózsa Lajos. 4.) Erkel Ferenc: „Bordal" Bánkbán operából. 5.) Fichtner Sándor: „Air'' celló sóló gordonkán, előadja Fiedler Walter. 6.) Wagner: „Versenydal'' a Tannbauser operából. Énekli Rózsa Lajos. 7.) Massenet: „Ária" a „Laboré király" operából, énekli Rózsa Lajos. 8.) Wag ner: Ábránd Lohengrin operából, előadja a honvéd zenekar, vezényli Fichtner Sándor. 9.) Verdi: „Il-ik nagyária" Álarcosbál operából, énekli Rózsa Lajos. 10.) Stojanoyits: „Bordal" Ninon operából, énekli Rózsa Lajos. 11.) Erkel Ferenc: Ábránd a Bánkbán, operából, előadja a honvéd zenekar, vezényli Fichtner ,Sándor. 12.) Gounod: „Valentin búcsúja" Faust operából, énekli Rózsa Lajos. 13.) Rékai Nándor: „Utolsó dal", énekli Rózsa Lajos. Mind a bárom este hérletszünetben lesz 50 százalékkal felemelt helyárakkal. A jegyeket péntek reggeltől kezdve árusítja a nappali pénztár. 42 ~.«,....iuaM„utin«>nniramnwiHM*aHi T(égi világból. * — Szegedi iörténeiek. — Irta: Cserzi/ jYtihály. RABLELKEK. Az iszákos, deliriumos asszony, aki otyan volt Szél András házánál, mint ak élet viharai elől menekült kopott, elűzött jószág, kellellenül érezte magát a második szerelmét élő öreg, tehetetlen ember mellett és-tesak abban talált mostoha sorsa ellenében való vigaszt, ha (leihatta magát. Ilyenkor teljesen beszámíthatatlan állapotba esett s az egyik percben sirt, a másikban pedig kacagott, mint egy őrült. Az öreg Szél szivében pedig a szerelem mellett még a féltékenység is feltámadt s ez is kinozta állandóan.'-Árnyékává szegődött a züllött asszonynak és,kisérte min den lépésénél. (Mártát szünet nélkül a var gyon-kérdés gyötörte. Az éjszakáit j.s megzavarta a folytonos félelem: hátba rábírja a haragjában tomboló öreg embert ez a fúria és ráírat- mindent, Legtöbbet azonban mégis Ferenc szenvedett. Szívből sajnálta az atyját, a második gyermekkort ért aggastyánt, aki ebben a Természetellenes kései virágzásban olyan volt, mint az eltűnni készülő ősz ördögszekere, melyet hajt, iiz a sors egyik helyről a másikra. Ezenkívül végtelenül sértette az önérzetét, hogy egy bosszú élet tisztaságának ilyen bűzös fertőbe kell belefutnia. Szél András becsületes, tekintélyes iparos volt egy félszázadon keresztül, a politikában helyi vezető-szerepet juttattak részére az • emberek, •nyilvános helyeken követelték az eszméit s im hetvenéves korára, amikor a családfőnek csak az a dolga lenne igazság szerint, hogy a sarjak fejlődésében gyönyörködjék s a családi boldogság verőfényével aranyozza meg a még hátralevő napokat — kerülte mindenki. Hazudni volt kénytelen az ismerősöknek, mikor ' az apja iránt érdeklődtek. Azt mondta, hogy ig<Mi jól érzi magát az öreg, otthon az unokáival játszik s az apraját a térdén ringatja, holott pedig a borvirágos orrú gazdasszonyát őrizte és annak pálinkától jött idegrohamait szeliditgette. Folyt, köv. i'-MSÖiíUSÍMmWBH FUsiős szerkesztő: Pásztor Józsftf. KladótuiaJdoTifK • Vhrmmv L »f<«"ílS«fMI»e8B»iaBB»®»!lil«BJ>K'Il»IW«ai>iBa«»»Mai(»«l»«l»ll«ll*!IlClEIR Szeged sz. kir. város közélelmezési hivatala. Hirdetmény. Az országos közélelmezési hivatalt vezető Minister ur 37000/1918 száhi alatt kiadott rendeletének módosításával megengedte, hogy a ketrecekben, ládákban stb. darabáruként feladásra kerülő és darabonkint legfeljebb 40 (negyven) kg. sulyu, továbbtartási célokat szolgáló sertések az előirt állategészségügyi feltételek fennforgása esetén a Minister Ur előzetes engedélye kikérése nélkül vasúton és hajón is szállíthatók. Miről a közönséget értesítem. Szeged, 1918. május hó 22. 4300/918. ké. szám. Df, Somogyi Szilveszter, polgármester.