Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1918-05-15 / 111. szám
másik munkatárs, a szerkesztőmmel1 egyetér tűsben fölkértem a kiadóhivátal főnökét, /közölje a főszerkesztő-laptulajdonossaí kívánságunkat: javítsa meg fizetésünket 70—70 koronával. Balassa Ármin dr. azt üzente, hogy ..sző sem lehet a dologról." Erre én leve'a irtam Balassának, — ez már, gondolom, 1916. elején történt, — amelyben, bejelentettem felmondásomat. A következő na* pok valamelyikén derült arccal állitott be a redakcióba a főszerkesztő-'.aptulajdonos és szokott'humorával igv szólt: „Mi az, forradalom készül az én szerkesztőségemben?" Aztán megnyugtatott bennünket, hogy nem •olyan tragikus a dolog, jó ember ő, — és a 70—70 koronás kért fizetésjavitás (helyett adott 50—50 korona drágasági pótlékot. De ezt is csak suttyóimban kaptuk. A drágasági pótlékot ugyanis nem a kiadóhivatal utalta ki a fizetésünkkel együtt, hanem minden hőnap elsején, másodikán vagy harmadikán Balassa dr. nyomta az ötven-ötven koronákat titokban a kezünkbe. Erre a titkolódzásra azért volt szükség, nehogy a kiadóhivatal két alkalmazottja, akik közül az egyik a laptulajdonos rokona, megtudja, (hogy mi drágasági pótlékot kapunk és esetleg még azok is merészkedjenek ilyet kérni. Telt az idő, egyre- veszedelmesebben nőtt a drágaság, irtunk is egy Pár cikket a Szeged és Vidékébe, hogv disznóság, egyes munkaadók mennyire kiuzsorázzák alkalmazottaikat. A, mi főszerkesztő-gazdánk a gyöngéd célzást nem .akarta elérteni. Kénytelenek voltunk még világosabban beszélni. Megmondtuk kereken: fizetésjavitást kérünk. A főszerkesztő ur jó szive megkönyörült rajtunk. Adott fizetésjavitást. De milyen fizetésjavitást! Azt mondta, hogv az ötvenötven korona ,drágasági pótlékot ezennel fizetési,ayitássá változtatja. Ezt nevezi Balassa dr. tegnapi cikkelyében „megfelelő íizetésjayitás"-nak. Annak a bizonyos beszerzési pótléknak pedig ez a való története: 1917. szeptemberében a szegedi újságíróik egyesülete elhatározta, hogy tiz-tiz százalékos beszerzési pótlékot ad tagjainak és hasonló összeget kér ilyen, cimen valamennyi lapkiadó úrtól az újságírók számára. Amikor Balassa dr. ezt megtudta, szaladgált a kiadókhoz, hogy tagadják meg a •beszerzési pótlékot. Kísérletezése kudarcot vllott. Az ő kivételiével minden szegedi lapkiadó megadta a beszerzési pótlékot. Már akkor arra gondoltunk, hogy ha másként nem megy, megszüntetjük a munkát a méltatlan és_ antiszociális eljárás miatt, a főispán ur őméltósága azonban közbelépett és sikerült rábírnia Balassa dr.-t, hogy adja meg a beszerzési pótlékot. „Alkalmi külön dijazás"-ról a magam részéről nem igen tudok. Arról azonban igen, hogy egy pár banketten, amelyen riportot csináltam a lapomnak* a költséget a magaméból fizettem. Azt irja Balassa dr., hogy „a felelősszerkesztő s az ő példaadása nyomán a lapnál belső dolgozótársai állandóan és olyan mértékben szegték meg kötelességüket, hogy a sajtótörvény értelmében a kiadótulajdonosnak joga lett volna nekik rögtöni joghatály•lyai fölmondani. Hát ez közönséges rágalom. Akik tudják méltányolni és hajlandók is értékelni az újságírói munkát, mert önző, kapzsi anyagi érdek ebben nem befolyásolja őket. mindig a legteljesebb mértékben elismerték munkánk kvalitásosságát. Arról mi nem tehetünk, hogy egyes uraknak csak akkor jó az újság, ha annak lehetőleg minden oldalán gyönyörködhetnek a saját • nevükben. s lehetőleg csak a saját nevükben. Egyébként annak igazolására, hogv alólirott még sem olyan ujságiró, mint amilyennek most a cikkíró laptulajdonos-főszerkesztő vakmerő módon beállítja, ide állítom Balassa Ármin dr. saját kritikáját. Egy-két héttel ezelőtt a Kassékávéházban történt, hogv egyik asztalnál együtt ültem Zboray Miklós és Üaehne Hugó országgyűlési képviselő urakkal. Balassa dr. odajött az asztalhoz, beszélgettünk és közben Zborav képviselő ur megkérdezte Balassa tói: — Na Ármin, hogy vagy megelégedve Tölgyes barátunkkal? — Nagyon! — hangzott a felelet, de a következő pillanatban már a gond és. megbánás ráncai ülteik a főszerkesztő-laptuiajdonos homlokára, talán azért, mert az jutott eszébe, hogy ez az őszinte elismerés még pénzébe kerülhet. Nekem legalább igv rémlett. •Azzal vádol bennünket Balassa dr., hogy „a kiadóvállalat naponként nagv károkat szenvedett a szerkesztőség mulasztásai miatt." Ez a megvádolás alaptalan, mondhatnám rosszhiszemű. A kiadóvállalat csak a vállalat vezetőségére panaszkodhat, annak hozzáértetlensége, tehetetlensége okozta a bajokat. Nem igaz, hogy „kilestük" volna azt a pillanatot, amikor a főszerkesztő-laptuiajdonos másirányu elfoglaltsága miatt a kollektív szerződés felől még csak tárgya'ásba sem. bocsátkozhatott, sem a lap megje'enéséröí 1 nem gondoskodhatott, azzal a kitervezett célzattal, hogy a szerződés aláírását ilyen módon kicsikarhatjuk. Tényekkel tudom bizonyítani, hogy valótlan ez az álütás. Balassa dr. már az év elején értesült a koüektiy szerződésről, annak lényegérő'. Agitált Is-, a 'kollektív sz&rződés ellen a lapcadó urak közt, szervezni akarta őket ellenünk, de ez a fáradozása is meghiusuh. A lapkiadó vállalatok belátták, hogv ma valóban • nem lehet gyakorlott újságírónak, ennek az agyonhajszolt szellemi munkásnak kevesebbet fizetni havi 450 koronánál és a szerződés többi pontját is méltányolták. Alá is irta a kollektív szerződést valamennyi szeged; lapkiadó. Csak Balassa Ármin dr. makacskodom Jártam többször a rakásán, az irodájában ebben az ügyben, átadtam a főszerkesztő urnák a kollektív szerződést, aki azonban azt aláírás nélkül adta vüsza. Meg is indokolta, hogy miért nem fogad e: sem miféle, kollektív szerződést. Igyekeztem eltéríteni ez álláspontjától, a legjobb indulattal próbáltam több alkalommal, engedékenységre birni, figyelmeztettem eljárásának eshetőségeire. n kényszerhelyzetre, amibe juttathat bnniinket, a szerkesztőség tagjait. A válasz mindannyiszor ridegen elutasító volt. Tudtommal Pásztor József szerkesztő ur, az ujságiró egyesület elnöke is tárgyalt erről Balassa Ármin dr.-ral. ,A mult hét péntekén, amikor már valamennyi lapkiadó aláirta a kollektív szerződést. tettem az utolsó kísérletet Balassa dr.ral kollégáim és egyesületünk megbízásából. Délután 5 órakor föl akartam ekeresni ügyvédi jrodájábán. Abban a pillanatban értem azonban a házához, amikor kiléipett a kapun. Hozzácsatlakoztam, és közöltem, hogy kívüle már minden kiadótulajdonos aláirta a kollektív szerződést. Erre idegesen válaszolta, megmondta már, hogv nem ír alá semhiit. Csillapítani igyekeztem, mindentmegkiséreltem, hogy elkerüljem a szakítást, hogy megkíméljem a bekövetkezett helyzettől. Hiába volt minden. Végre is tudtára adtam, hogy a szerkesztőség másnap, szombat reggel 9 óráig várja a választ, -igen vagy nem. Ingerültségében azt felelte, hogy akkor kihágási tárgyalása van, az neki sokkal fontosabb. Ezzel elváltunk. Szombaton reggel háromnegyed kilenckor bementem a szerkesztőségbe és megkérdeztem a kiadóhivatali főnököt, történt-e valami a főszerkesztő ur részéről. A vállalat vezetője nem tudott semmiről, erré utolsó kísérletképpen elküldtem Balassa dr.-hoz, ismételje meg kívánságunkat. Azt az üzenetet kaptuk a főszerkesztő-laptul'ajdonostóli, hogv csináljunk, amit akarunk, ő ügyvéd. Erre bejelentettem a sztrájkot. Más választás nem volt. Ez az igazság. ,„f Tölgyes Gyula, ihirlapiró. i-LÍV. ( 0t, i ,. : ' , , ; A Szeged és Vidéke szerkesztőségével szolidaritást vállalt a Magyarországi Hirlapirók Szindikátusa és támogatásáról biztosítottá őket a Budapesti Újságírók Szabad Szervezete. E szolidaritással szemben dr. Balassa Ármin arra hivatkozik, ihogy tekintélyes szegedi újságírók ás, neki adnak igazat. Mi ilyen tekintélyes szegedi újságírókról nem tudunk. áz adójavaslatok a Házban. (Budapésti tudósítónk telefánjelenfése.) A képviselőház kedden tartotta áz adójavasiatok tárgyalását. A napirend előtt felszólalás volt személyes kérdésben. A Károlyi-ügy" izgalmai még nem pihentek el teljesen, de a mai tanácskozás már sokkal nyugodtabb mederben folyt le. Az ülést Szász Károly elnök féltizenegykor nyitotta meg. Bemutatta Darányi Ignác levelét, amelyben a pénzügyi és , a regnikoláris bizottságban viselt tagságáról lemond és bejelentette, hogy Bródy Ernő napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Bródy Ernő: Becsületbeli kötelessége, hogy ne tűnjék fel olyannak, mint aki meg akar szabadulni egy közbeszólás következményeitől. A Ház szombati ülésén, amikor Urmánczy Nándor objektív módon elmondta interpellációját, Fényes László gyűlölködő megjegyzéseket tett Vázsonyi Vilmosra. A megjegyzésekre Vázsonyi egyszer válaszolt, egyszer pedig ő, Bródv Ernő, odakiáltotta Fényesnek, hogy bérenc. Az elnök már tegnap megállapította, hogy a naplóban nincs benne ez a közbeszólás, igy tehát gazdátlanná vált. Kijelenti, hogy ezt a közbeszólást nem tartja helyesnek, nem ezt akarta mondani, hanem annak a véleményének akart kifejezést adrii, hogy Fényes László fogialkozásszerü emberbarát és rágalmazó. (Nagy zaj. Közbekiáltások: Ez még súlyosabb!) Gróf Tisza István megfogalmazásáé; t több hónapi szabadságvesztés büntetést^ töltött ki, hasonlóképpen több hónapra ítélték Justh Gyula megfogalmazása miatt. Fényes László: Ön volt a védőm! (Derültség.) Bródy Ernő: Jelenleg 11 sajtópöre vair Fényes Lászlónak, neki tehát nincs joga az igazmondás álarcában járni. Ezután a napirendre tértek át és folytatták az adójavaslatok -vitáját. Návay Lajos: A pénzügyminiszter olyan adójavaslatokat akart előterjeszteni, amelyek minden osztályt egyformán részesítenek 'a téritekben. Távol áll tőle, Ihogy a gazdaosztály ellen forduljon, de megállapítja, hogy az az állítás, mintha a háborúban a gazdaosztályt nagy károsodás érte volna, nem felel meg a valóságmik és a gazdaosztály, enyhén szólva, nem tartozik e ..nehéz időkben a legmostohább sorsuak közé. Ennek világos példáit látta Csanádmegyében, mint az adókivető-bizottság három éven át volt elnöke. Másrészt azonban nem ál! az sem, mintha a földbirtokososztály ki akarna bújni az adózás alól. A nagytőkének meg van a maga jogosultsága az ország életében épp ugy, mint a kistőkének és a földbirtoknak: meg vannak a hibái épp ugy, mint ezeknek. Egymásra vagyunk utalva. Arra kell törekednünk, hogy egymás munkájával egymást támogassuk Örülni fogok, ha a községek és városok háztartását az állam támogatja. At első osztályú kereseti adó átadása nem jelent sokat, de az első lépés ebben az irányban. A javaslatot bizalommal megszavazza. (Helyeslés.) . Ábrahám Dezső szólalt fel ezután. Határozati javaslatot nyújt be,* Ihogy a választójogi javaslat letárgyalása után a kormány nyújtson be törvényjavaslatot, hogv a hadi nyereségadót és ia konjunkturális nyereséget fokozottabb adózás alá vegyék. Minden té-