Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-14 / 110. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Egye. maiam ára 14 fillér. K 1 a d ó Ji 1 v a t a 1: SZEGED. KÁRÁSZ- UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1918. VII. évfolyam, 110, szám. Kedd, május 14. Uj katonai és politikai megállapodások Németországgal. Károly király megegyezett Vilmos császárral az alapelvekre nézve. - A szövetség védelmi jellegű marad. Uj alapokra helyeteük a német-magyar I mi szövetség lesz, támadó Jelleg nélkül és és osztrák szövetséget, erről tanácskozott Károly király és Vilmos császár a német JtagyíőhadiiszáMson. A szövetséges uralkodók a főbb irányelveikben már megállapodtak. A megállapodások katonai és politikai természetűek. A világháború az orosz—román békekötéssel uj fordulóhoz ért. Ennél ta fordulónál szükségesnek mutatkozott meg •állapitani az uj katonai és politikai intézkedéseket. A félhivatalos közlemény, amelyet a nagyfontosságú és a messzi jövőre is kihaló tanácskozásról kiadták, hangsúlyozza', hogy. az uj szövetségi szerződésnek is védelmi jellege lesz. Ennek a ptgállapitását azért tartják fontosnak, nehogy azt a fegyvert adják kezébe az antantnak, bogy az uj szerződéssel ta központi hatalmiak már előre kizárták magukat az alakulandó népszövetségből. Az uj szövetségi szerződés részleteit még ue,m ismerjük, de abból a körülményből, hogy nézeteltérés és a tanácskozások során egyáltalán nean mutatkozott, arra következtetünk, hogy az uj szerződésben! bizonyára Magyarország is az őt megillető helyhez fog jutni és hogy Magyarország katonai, politikai és gazdasági érdekei kellőképen érvényesülni fognak akkor, amidőn a világháború áldozatai és tanulságai után a német—magyar—osztrák szövetséget uj — az eddiginél még melyebb és szélesebb — alapokra helyezik. BÉCS, május 13. Diplomáciai forrásból közlik: A német nagyföhadiszálláson a tanácskozás rendkívüli sziveshangu eszmecserével kezdődött. A tanácskozás során szó volt a német -magyar—osztrák szövértség átalakításáról.- A szövetségnek uj alapokra való fektetése katonai és politikai szempontból felette fontos. Határozatba ment a szövetségi viszonynak nagyszabású kiépítése, amelyeknek csupán most főbb irányelveit állapították meg. A részleteket később fogják kidolgozni. Miután Oroszország kidőlt ellenségeink sorából, de csaknem az egész világ a központiak ellen fordult, a változott helyzet uj politikai és katonai megállapodásokat tett szükségessé. A szövetség ezentúl is védeíaz uj szerződés nem lehet akadálya, hogy az esetlég létesítendő népszövetséghez csatlakozzék. Királyunk Burjánnal kedden tér vissza Bécsből. Később Konstantinápolyban onnan Szófiába utazik. Ezen az utján elkíséri gróf Burián is. BERLIN, május 13. [A Norddeiftscher Allgemeine Zeitung a császár találkozásról azt irja, hogy ez az esemény nem csupán a jelenlegi háborús helyzetről, hanem a két központi hatalom tartós történelmi viszonyára nagy jelentőségű. A francia kormány most már nyilván tisztában lesz azzal, hogy a két uralkodó személyes viszonyának meg mérgezésére irányuló kísérlete teljes kudarcot vallott. Bécs, május 13. Károly királv és VHmős császár találkozásáról és' tárgyalásairól ma délben félhivatalos jelentést adtak ki, amely igv hangzik: Ö császári és apostoli királyi felsége május 12-ikén látogatást tett ö felségénél a német császárnál a nagyfőhadiszálláson. Károly császár és királv ő felsége kíséretében a személyes suiten kiVüil gróf Burián közös külügyminiszter, báró Arz. a vezérkar főnöke és herceg Hohenlohe berlini magyar és osztrák nagykövet voltak. Német részről a tanácskozáson részt vett: a biroda'mi kancellár. Hindenburg vezértábornagy és Ludendorff tábornok, dr. Kühlmann államtitkár és gróf Wedel, bécsi német nagykövet. A magas szövetségesek és tanácsadóik között szívélyes eszmecsere és beható tanácskozás volt valamennyi alapvétő politikai é gazdasági kérdésről, amelyek a hét monarchia jelenlegi és jövendő víszdnvát árijitik. A taüácskokáso\k az emlitétt kérdésekben \*alő teljes egyetértést eredményezték, valamint az elhatározást a fennálló szövetség kiépítésére és mélyebbé tételéfe. A tervbe vett szerződéses megáUapoddsők irdríyvömáulra nézve az elvi megegyezés már megtörtént. A tanácskozások folyamán örvendetesen szembetűnővé vált, hogv az immár védekező háborúban is olyan dicsőén bevált sok évi szoros szövetséget Magyarország és Ausztria és a német birodalom között mindkét fé/ mily magasra értékeli. Közzétették Károly király második koholt levelét is. ROTTERDAM, május 13. A Manchester Guardian párisi tudósítója jelenti: Károly császár és király második levele kétségtelenül fontosabb, mint az elsö. A császár a második levelében kijelenti: Meg van győződve, hogy Némájícrszágot rábírhat^ a béke megkötésére azzal a föltétellel, hogy a szövetségesek területi követelésüket Elzász-Ilotharingiára korlátozzák. A megszállott /ejriilaiteke|t önmagától értetődőieg ki kell üríteni és Belgium függetlenségét és szuverénitását helyre kell állítani. A császár kijelenti, hogy már biztosította magának Bulgáriát, kéri továbbá, hogy levelének magánjellegét tartsák szem előtt. A francia kormány különben becsületszavára kijelentette, hogy nem fogja elárulni. Poincaré a tárgyalások során azt indítványozta, hogy a monarchia Szilé/iáért, cserébe engedje át Olaszországnak Triesztet és Tremtínót. Károly császár azt válaszolta, hogy ez ellen az az igen Pontos aggály áll fent, hogy a monarchia Trentinót megszáll va tartja, — Franciaország Sziléziai azonban nem szállta meg. Ribot a külügyi bizottság által eléje terjesztett kérdésekre azt válaszolta, hogy most választani kell a monarchia javaslatainak elutasítása és az Olaszországgal vafó szakítás közöt't. Ribot bevallatta, hogy Lloyd George csak hosszas vonakodás után erősítette meg a Sonnino által kivámt elutasító választ, de több ízben! kiemelte az osztrák-magyar javaslatok fontosságát és ama kívánság mellett szállott síkra, hogy ne mulasszák el a békekötésnek ezt a szép alkalmát. Poincaré azonban elvi kifogásokat emelt minden béketárgyalás ellen! és azt állitot'ta, hogy a háborút csak a szövetségesek teljes katonai győzelmével lehet befejezni. (Mint a Magyar Távirati Iroda illetéikesi helyről értesül, őfelségének a fent közölt álliftólagos leyele .irtom lét eszik és ezt az antant ujabb machinációjának kell kijelenteni.)