Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-12 / 109. szám

Bzegecl, 1918. május 12. VM Rz uj Wekerle-kormány bemutatkozott a Házban. Politikai hajsza Károlyi miháfy ellen. - Urmánczy leleplezése egy német őrnagyról. — A miniszterelnök nyilatkozata. — Az uj Wekerle-kormány bemutatkozott a Házban. Wekerle rövid programbeszédet mondott, amit értbetővé tesz az a kijelenté­se, hogy — a választójogi javaslatot kivéve, amelynél megegyezést és megértést hangoz­tatott — változatlanul fentartja előző 'pro­gramját. A miniszterelnök beszédére Tisza azt 'felelte, hogy a munkapárt örömmel 'tá­mogatja a kormányt a produktív munka te­rén. Az-ellenzék álláspontját gróf Apponyi Albert. Bizony Ákos és gróf Károlyi Mihály fettették ki. A legeréiyesebb harcot a 'válasz­tójogi megegyezés ellen Károlyi hirdette. A kormány bemutatkozása aránylag elég simán zajlott le. Az izgalmasabb ülések alkalmasint akkor következnek el, amikor a választójogi javaslat tárgyalásánál 'össze­csapnak az ellentétes meggyőződések. Na­gyobb vita kerekedett Urmánczy interpellá­ciója körül, aki1 a Károlyi-efenes hafszát tette szóvá. Wekerle az interpellációra meg­nyugtató választ adott, amit a Haz tudomá­sul vett. A képviselőház 'szombati ülését félti­zenegykor nyitotta meg Szász Károly el­nök rendkivüi érdeklődés mellett. Az elnöki előterjesztések után. bejelenti 'az elnök, hogy Urmánczy Nándor. Fényes László és Pap C. István sürgős interpellációra kért enge­délyt. Az engedélyeket az elnök megadta. Urmérfczv Nándor a gróf Károlvi Mihálv el­ten folytatott eljárás ügyében. Fényes László a Turkesztánbau rekedt katonák sorsáról, Pop C. István nedig a görög-keleti zsinatra kiküldött kormánybiztos ügyében kért enge­délyt interpellációra. Wekerle Sándor miniszterelnök: Legke­gyelmesebb királvi leirat érkezett. Kérem az elnök urat, méltóztassék kihirdettetni. Szász Károly elnök: Felolvastatja a ki­rálvi kéziratot, amely Wekerle Sándor ujabb miniszterelnöki kinevezéséről, szól, maid fel­olvastatja a miniszterelnök átiratát a lemon­dott miniszterek felmentéséről és az ui mi­niszterek kinevezéséről szóló királvi kézira­tokról. A kéziratokat átküldik a főrendiház­hoz. Az elnök ezután jelentette, hogy a mi­niszterelnök kiván szólni. {Wekerle a kormány pMgrdmjáfól) Wekerle Sándor miniszterelnök: Most. a mikor az újjászervezett kabinet élén megje­lenik a Ház előtt, röviden ielezni akaria kor­mányzatának irányelveit. Változatkimul fenn akarja tartani az ui kotmónv is azt n péo­grdniot, amelyet január 31-én kifejtett E program értőimében változatlan elhatározá­sunk. hocv kultúránkat mastúsübh szinvc'o Y­ra 'emeljük, hogy nemzeti életünk fejlesztése ne szenvedhessen akadályt. Akarjuk a sző­ri ál! s és népjóléti reformokat, a közegészség­ügyre vonatkozó kedvezőbb intézkedések ímegtevését. megfelelő biréokpo&ikát. Köz­gazdasági életünk minden ágában fokozot­tabb munkát akarunk bevezetni, hogy célun­kat elérhessük, a nemzeti magydr államot teljesen kiépítsük. (HeávesléO 1 Az önálló mágyar hmsereg kifejlesztésére vonatkozó programunkat teljes egészében fentártjuk és végre akarjuk hajtani, hogv az önálló ma­gyar hadsereg a háború után végleg meg­valósítható legyen, (Helyeslés. A balolda­lon gúnyos közbeszólások.) Mindenekelőtt pedig törekedni fogunk annak a kérdésnek a tisztázására, amely a bizonytalanság tényezőjét viszi a közéletbe, amely hátráltatja nemcsak a fokozott gazda­sági munkát, hanem még a normálig műkö­dést is: a választójog megoldására. Az á kö­rülmény, hogv ez a kérdés állandó akadály és hátráltatója minden további kormányzati munkának, arra indította, hogv a választó­jog kiterjesztésénél, amennyire lehetséges, a megegyezést keresse. (Nagv zaj, a fabbökla­lon helyeslés.) Az a törekvése, hogv a nagy elvi cél szem előtt tartásával legalább azt valósithassa meg, amit lehet. Egy olyan légkört akar teremteni, a melyben a további munka lehetővé válik. (Helyeslés.. Nevetés a baloldalon.) Amit nem valósíthatunk meg, végű! ismét előtérbe ke­iül, mert a kor szelleme uira aktuálissá fogja tenni. Célunk, hogy annyit mindenesetre megvalósítsunk, amennyit elveink sérelme nélkül megvalósíthatunk. (Helyeslés a közé­pen és a jobboldalon.) A megegyezésre vo­natkozó tárgyalások után . . . Fölkiált ások bab'ól: Kivel tárgyal? Wekerle Sándor: . . . ÁMtehatom, hogy ez a cél megvatáskhuttó anélkül, hogv a leg­felsőbb helyen jóváhagyóit intézkedéssel: a házfetőszlátással kelljen élnünk. Nem kívánok a részletekbe bocsátkozni, csak a fő vonásokban ismertetni óhajtom irányelveinket, amelyeket változatlanul fen­tartunk. A választójogot is meg akarjuk va­lósítani, feltétlenül oíy mértékben, hogv az az általános választójog jellegével bírlbn. Olv intézkedéseket akarunk létrehozni, ame­lyek a választójog fakcfedtos kiterjesztését aufomatice biztositiák és gondoskodni aka­runk arról, hogv a választóiké ne csak pa­píron legyen meg. hanem tényleg is, vagyis arra, hogv a névjegyzékeket lehetőség sze­rint hivatalból készítsék. * Feltétlenül megóvandónak tartom a vá­lasztások tisztaságát. Gondoskodni kell ar­ról. hogv a választási visszaélések, vsőt a köztisztviselői fegyelmi esetek a független bíróság elé kerüljenek. A jogos nemzeti ön­érdek szempontjából vaió intézkedéseinket részletesen ismertetni csak akkor lesz he­lyén. ha a választójogi javaslat részletes tár­gyalásába bocsátkozunk, ami remélem leg­közelebb megtörténik. (Tisza beszéde.) Gróf Tisza István: Hazafias örömének ad kifejezést, hogy a kormány programjába vette a választójog kérdésének békés meg­egyezés utján való megoldását. A munka­pártnak az a feladat jktott osztályrészül, hogv a nemzet hajóját a radikális választó­jog és a háborús választások Scylla és Gha­pvhdiséből kivezesse. Huszár Károlv: Áz árvízi haiós! Gróf Tisza István: Fáradozásunk nem volt eredménytelen. Az áz eltérés, amely a választó,iog kérdésében még a kormány és a munkapárt álláspontja, között fennáll, sem­miesetre sem olyan, hogv kockára, teiiné cl kérdés békés megoldását és igv biztosítja a nemzet .nagv zöme békés és vállvetett egviitt­murikálkodásártc'k lehetőségét. ' Egv dolog kétségtelen és ez az, hogv nagvon kis tő­redéktől eltekintve, az egész nemzeti köz­vélemény 'a békés megoldást követeli. Bródy Ernő; Honnan tudja? Gróf Tisza István: Hiába beszélnek a tömegednek egyes képviselők képzelődésé­ben 'élő elkeseredéséről. Azok a tömegek, a melyeknek lelkét valóban égette a választó­jog kérdése, azokat ki fogja elégíteni mégis a javaslat. Semmi hajlandóságot a tömegek különben nem mutatnak arra, hogv magukat nagyravágyó politikusok ágyul ott elekének engedjék felhasználni, (Zdjos tetszés a mun­kapárton.) Az a teória, hogv a kisebbségi kormány csak akkor alkotmányos, 'ha ház­feloszlatási felhatalmazással bír. speciálisan magyar felfogás. Számtalan példa van arra, hogy kisebbségi kormányok kormányoztak. Másik megjegyzésem csak az. hogy ez a fel­oszüatási felhatalmazás bennünket, már mint elvtársaimat es engemet, egyáltalában nem érlfti. A kormány között és közöttünk * csak egyetlen nagy kardinális különbség volt, a választójog kérdése. Hála Istennek, azon a pófítön. vawvnnk. hogy ez a különbség ki­egyenlít tessék. Azt hiszem, ez a házfelosz­latás! felhatalmazás csak háziszer jellegével hir. (Derültség a munkapárton. Gúnyos ne­vetés a "függetlenségi párton. Nagy za.i.) Ne­kem legfeljebb az a tiszteletteljes megjegy­zésem Van, hogv a kormány ezt a háziszert drágán 'fizette meg, amikor a koronát expo­nálta. Hazafias örömmel fogadja a fordula­tot, arrtdy e kormány kinevezéséhez veze­tett. íKárolyi 'támdddsa Wekeéle ellen.) Tisza után gróf Károlyi Mihály szólalt fel. Kijelenti, hogy Wekerle beszédéről ön­maga mondott súlyos "bírálatot, amikor azt mondta, hogv ő megegyezésre nem alkal­mas, mert egyszer már tett megegyezési ajánlatot, amelyet nem fogadtak el. (We­kerle tagadólag int.) Az elíárás. amelyet Wekerle folytat, elárulása a váldsztéjog ti/N, a hősök választójogát kiirtja 'a javaslatból. Wekerle alti kontemplált módosítás több­százezer vátásztöt bkár a javaslatból Pártja a legélesebb ellenzékbe megy a kormány ellen. (Bizonv Apponviékat csátla­kozdsfa szólitjii) Bizony Ákos ' szerint a kormány­válságnak két oka volt, először, hogy bem tudták olyan arányokban megvalósita­ni a választóreformot, ahogyan tervezték, másodszor, hogv nem kaptak felhatalmazást házfeloszlatásra. Nem 'érti, hogy lehetséges most megegyezés, amikor két hét előtt lehe­tetlen volt. Kéri (Apponyiókat, hogv lépjenek vissza arra %z alánra, melyre a 'nemzettől megbízásukat kapták. A kormányt nem tá­mogatják. Szabó István a kisgazdák helyzetéről beszélt. A birtokpolitikái' reformra felhívja a figyelmet. Áttérve a választójog kérdésére, kije­lenti, hogy a választójog kérdésének határt kell szabni. '(Apponyi beszéde.) Apponyi Albert kijelenti, hogy politikai magatartását a választójogon végrehajtott módosítás szabta meg. A Károly-keresztesek kimaradtak a reformból, Wekerle mégis azt mondja, hisz a lényeg nem változik. Amikor százezrek kimaradnak a választójogból, ho­gyan lehet mondani1, hogyr a lényeg nem vál tozi'k. 'A kormány eredeti létalapja a Kár-E ­T^RNBERG HARnONIKA SíháromváHÓS: „. »«._ • hangja nagyszerű!^|jinomabb. K 80_ „ _ . ,„ „ „. „ . . -rt » - 2- soros, 21 bilyentyüg finom K. 120.— BUDAPEST,VII, Rakoezi-ut 60., sajaf palota. R{mdcJésnél. e,6l.e bcküídend«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom