Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-08 / 105. szám

Szeged, 1918. május S. DffitiMíAÖ Y AROBSKA© Sürgősen gondoskodni kell a cipőrendelet Végrehajtásáról. (Saját tudósítónktól.) Az uj cipőrendelet tudvalévően már megjelent, a közönség azon­ban ez idő szerint teljesen tájékozatlan a felől, hogy május 15-ikétől kezdve hogyan fog cipőt kapni Szegeden. A rendelet szerint ugyanis közvetlen fogyasztóknak május 15­•i kétől kezdve csak cipőutalványok ellenében szabad cipőt kiszolgáltatni. A cipőutalványo­kat pedig a közigazgatási hatóság vagy a hatókig ált^l felállított cipőutalvány kidili to helyek fogják kiállítani. Itt említjük meg a rendeletnek azt az intézkedését is, 'nogy nem fogyasztóknak cipőket már a rendelet életbelépésétől számítva, tehát május 4-ike óta csak a Népruházati Bizottság engedélyé­vel szabad kiszolgáltatni. Eszerint tehát a közönség május 15-éig vásárolhat cipőt, de viszont a cipőkereskedők fogyasztási szövetkezetek, beszerzési cso­portok, vagyis általában azok a vállalatok, cégek és egyének, amelyek cipőknek eladá­sával foglalkoznak, csak külön engedéllyel kaphatnak cipőt. Szükséges • tudni — mert-a továbbiak megértéséhez tartozik — azt is, liogy mindazok, akik cipőeladással foglalkoz­nak, kötelesek készletüket május 15-éig be­jelenteni a rendelet életbeléptetésétől számí­tott állapot szerint. A rendeletnek az az intézkedése, hogy a nem fogyasztók cipőket — már a rendelet életbeléptetésétől számítva — csak a Nép­ruházati Bizottság engedélyével kaphatnak, Szegeden arra vezetett, hogy a rendelet megjelenésével — noha május 15-éig a köz­vetlen fogyasztók számára szabad a forga­lom — a cipők kiszolgáltatását nyomban be­szüntették. A rendelet megjelenésének legelső következménye tehát abban mutatkozott, •hogy a cipők kiszolgáltatását megvonták a közönség elől. A közélelmezési hivatal bőr­ipari osztályában legalább igv történt, ahol a bőripari osztály azzal utasítja el a jelent­kezőket, hogv a polgármester a cipők kiszol­gáltatását további intézkedésig betiltotta. Értesülésünk szerint ez a tilalmat a be­jelentési kötelezettség tette szükségessé, mert mint már emiitettük, a raktáron, levő kész­leteket a rendelet kihirdetésétől, tehát május 4-ikétől számitVa kell bejelenteni. De viszont miért engedi meg akkor a rendelet, hogy május 15-éig a cipők kiszolgáltathatók? Nem látjuk tehát a közönség érdekéből . teljesen indokoltnak, hogv a bőripari osztály a cipők kiszolgáltatását nyomban megszüntette, hi­szen a rendelet intézkedik arról is. hogy a mérték után készült cipők a megrendelők­nek (junius 30-áig kiszolgáltathatók, az utal­ványokat'kiállító hatóságnak való bejelentés mellett. Ezt a bejelentési kötelezettséget al­kalmazni lehet -a május 15-éig kiszolgáltat­ható cipőkre is minden fennakadás nélkül. A rendelet szerint meg kell alakitani a városi népruházati bizottságot ís, mert ennek a szervnek kell majd megállapítani a cipő­utalványokhoz szükséges igényjögosultságoí. A közönség ez idő szerint ne ni tud arról, hogv a közigazgatási hatóság a rendeletben megállapított keretek között milyen intézke­déseket szándékozik foganatosítani, hogy a készletek arányában és a szükségletnek megfelelően mindenki hozzájuthasson cipő­höz minél kevesebb utánjárás, "időveszteség és körülményesség nélkül és — ami fő — makszimális! áron. Május .15-ikétől kezdve' már igazán csak cipőutalvánv ellenében sza­bad cipőt kiszolgáltatni. Addig tehát föltét­lenül meg kell. állapítani a cipőellátás módo­zatait és föl kell állítani a helyi elosztó és utalványozó szerveket. A rendelet helyes intézkedései a gya­korlatban célszerű hatósági beavatkozás nél­kül köfmyen hatástalanokká lőhetnek. Úgy­szólván minden a rendelet végrehajtásától függ. Hiszen elég keserves tapasztalatunk van már arról, hogv a rendeletek, amelye­ket az uzsora és. visszaélések ellen kiadtak, a valóságban növelték az uzsorát és vissza­éléseket. Mindent meg kell tenni, hogy ez a keserves tapasztalat a cipőrendeletnél ne is­métlődjék. H szegedi Lloyd-társulat akciói. — Erdély királyi biztosa a Maros szabályozásáról. - A készpénz­forgalom csökkentése. — (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes; a Lloyd-társulat adott ujabb lendületet a Ma­ros-szabályozás régóta pihentetett ügyének. 'Nemrégen pedig a kereskedelmi bizottság határozatából kifolyólag javaslatokat terjesz­tett be a Lloyd a posta vezérigazgatóságá­hoz a készpénzforgalom csökkentéséről. A Lloyd javaslataira a vezérigazgatóságtól a szegedi mozgalmat melegen méltányoló vá­lasz érkezett. A Lloyd kereskedelmi bizott­sága most a következő körlevéllel fordul eb­ben az ügyben a szegedi kereskedőkhöz: — Sajnos, mindnyájan tapasztalhatjuk a nagvl papirpénzíorgalom 'hátrányait. Valutánk megromlását, minden árucikk, megdrágulását vonta ez maga után, miután a forgalomban levő nagv papitpénztömeg folytán pénzünk vásárló ereje csökkent. Általános érdek, mindnyájunk érdeke, hogy ezen segítve le­gyen. Ennek egyik módja az, hogv a fizeté­sek ne készpénzben, hanem esekkel vagy átutalás formájában történjenek. Ezáltal a készpénzforgalmat csökkenteni lehetne, mi­nek következménye ismét az lenne, hogy egyrésze a forgalomban levő papírpénznek feleslegessé válván, vísszaözönlene az Osz­trák-Magyar Bank pénztárába. Legalkalma­sabb e cél elérésére a ni. kir. postatakarék­pénztár intézményének igénybevétele, mely­aiek utján bárki fizetéseit portó megtakarítá­sával teljesítheti és követeléseit beszedheti. A postatakarékpénztár igénybevétele tehát nern jár anyagi megterheléssel, hanem még anyagi előnyöket nyu.it. — Kérelmeztük a postatakarékpénztár­nál annak keresztülvitelét, hogv az adók és egyéb közterhek postatakarékpénztár utján legyenek befizet tetők, hcsv u vasúti után­vétek szinte postatakarékpénztár utján le­gyenek kiegyenlíthetők. Ha ezen kérésünk­nek hely adatik, a postatakarékpénztárt igényibevevő közönség sok időrabló ácsorgás­tól szabadul meg. —" Sajnos, szegedi kereskedőinknek és iparosainknak csak egy elenyésző' hányada vette eddig a postatakarékpénztár-intézményt igénybe. Ma pedig a készpénzforgalom apasz­tása céljából valósággal hazafias kötelesség, Ihogy ezt mindenki megtegye. Alólirott bi­zottság utolsó gyűlésében elhatározta, hogy ezen forgalom emelése céljából az összes szegedi kereskedőkhöz és iparosokhoz fordul azon kérelemmel, hogv .nyittassunk mind­nyájan számlát a m. kir. postatakarékpénz­tárnál, vegyünk részt aitna'k csekk^ elea­ringforgalmában, fizetéseinket ily uton esz­közöljük és aki nekünk akar fizetni, az ezen fizetést postatakarékpénztár utján teljesítse. — Nagy célok elérésénél Szeged keres­kedelme és ipara mindig megállotta helyét, hazafias buzgalommal szolgálta mindig az ország érdekét. Ma, amidőn pénzügyi hely­zetünk javításáról Van szó, ezen fontos köz­gazdasági érdekről, meg vagyunk győződve, hogy ebből -szinte kiveszi részét. A Maros-szabályozás ügyében legutóbb felterjesztéssel fordult a Lloyd Ugrón Gábor­hoz. Erdély királyi biztosához. Erre a követ­kező válasz érkezett: — A folyó hó 2-án kelt hozzám intézett felterjesztésükre válaszolva értesítem a tisz­telt Elnökséget, hogy egyik legfontosabb feladatomnak tartom az iparfejlesztés szem­pontjából olyannyira fontos .viziközlekedési fejlesztést. Epen ezért nagy örömmel olvas­tam a felterjesztés mellékletén foglak érde­kes fejtegetéseket. — Magam is meg vagyok róla győződ­ve, hogy Erdély közgazdasági fellendülése, szempontjából a Maros szabályozása, illetve hajózhatóvá tétele egyik legfontosabb feladat. — Epen ezért a kérdést legnagyobb jó­indulattal kezelem és rajta leszek, hogv mi­helyt a közállapotaink megengedik, a szóban forgó kérdést napirendre tűzzük és az lehető­leg az összes érdekeltségek érdekeire tekin­tettel oldassák meg. Bécsi lapok a királyi kéziratról. Bécs, május 7. A reggeli lapok behatóan foglalkoznak a Wekerléhez intézett királyi kézirattal, melegen üdvözlik Wekerlét és| kedvezően itélik meg missziójának kilátását, A Fremdenblatt vezércikkben foglalkozik a kérdéssel és többek között ezt irja: — A királyi kézirat Wekerle miniszter­elnöknek már előre megadja a felhatalma­zást a képviselőház feloszlatására, tehát vagy kompromisszum jön létre a parlament jelen­legi többségével és Wekerle fáradozásai első sorban ebben az irányban fognak mozogni, vagy az országra apellálnak, hogv aZ dönt­sön a választójog kérdésében, mert a vá­lasztójog további kitolást nem tűrhet meg. Különös véletlen, hogv úgyszólván egyidejű­leg száll síkra ugy Poroszország, mint Ma­gyarország a nép legszélesebb rétegei poli­tikai jogainak kiszélesítéséért és hogy ugy Berlinben, mint Budapesten a legmérték­adóbb helyen az uj választásoknak a kiírását határozták el a háború dacára. A történelem! azt mutatja, hogy a választójogi mozgalmak,, ha egyszer megindulnak, nem tarthatók fel; különösen akkor nem, hogyha legfelsőbb helyről tésznek ígéretet a népnek arra. hogy aktiven részt vehet majd a politikai életben, A lap cikkét igy fejezi be: —; Wekerle miniszterelnöknek nagy, te­hetsége, amely különösen a tárgyalások ve­zetésében és az ellentétek kiegyenlítésében fog megnyilatkozni, a legalkalmasabb férfiú­vá avatják őt, hogv kompromisszumot hoz­zon létre Tisza István gróffal. A Reichspost különösen a királyi kézirat­nak azt a részét emeli ki, melyben a király már előre megadja a felhatalmazást a kép­viselőház feloszlatására és az uj választások keresztülvitelére. Többek között a követke­zőket irja a lap: — A magyar választási rendszer olyan, 'hogy mintíen kormánynak, amely éppen a hatalmon van. lehetővé teszi, hogy ellenfelét a falhoz szorítsa, és ha egy. kormány a vá­lasztójog jelszavával indul a küzdelembe és azzal, hogv a király által kívánt népjogokat hozza és ellenfelei az alkotmány demokrati­kus kiterjesztésének ellenségei, a hatalom mellett még a népszerűséget is a maga olda­lán találja. Tisza István gróf és barátai most magukba fognak szállani, mert az uj válasz­tásoktól nem várhatnak mást, mint véreséget. A Neue Freie Presse azt mondja: -r.A válságot siettette a kiilügytuiftis/• •tóriumban történt változás és erre vezeten­dő vissza a királyi kéziratnak az a része, a mely arról beszél, hogv a magyar kormány törvényes befolyása a közös ügyek vezeté­sére sértetlenül biztosítva' marad. •Cikkét .igy fejezi be: — A 48-as alkotmány párt egv csoportja ragaszkodik a Vázsonyi-féle javaslat lénye­ges pontjaihoz és attól tart, hogy az eredeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom