Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-07 / 104. szám

eklmagyahuksziae Szeged, 1918. május 7. A húsárak emelése és a szegedi asszonyok. — Levél a szerkesztőséghez. — Kedves Szerkesztő ur! Isten látja a lelkemet. hogv nem Önnek akartam irni. hanem Somogyi Szilveszter polgármester urjia'k. Azonban ugv gondoltam, hogv miután ő már a mészárosok pártján van, se én rajtam. se a többi százezer szegedi gazdasszooyon nem tud segiteni. ő a nyilvánosság előtt pontot tett a hirdetménye végére és a mészárosok azt fölötte tiszteletben tartják, 'lehetik is. Ennyi sok jóakarattal rég nem istápoltak a Ihusárusok érdekeit, mert alig múlik el egy-egy hónap, hogy emelés ne legyen Szegeden a húsár érdekében. Tessék elhinni, hogy lemondunk a választójogi szavazatunkról, ha a polgármester ur arra az álláspontra helyezkedik, amire a kormánykörök kezdenek végre észretérni, hogv az árakat nemcsak felfelé lehet csavarni, hanem lefelé is lehet srófolni. Mert kérem mi tisztában vagytok azzal, hogy vannak ihusárus érdekek, de azzal is, hogy közérdekek is vannak. Eddig ugyan csak arról győződtünk meg, hogv a husárusok üzletei gyönyörűen virágzanak, egyik vágómarha és boriu a másik mellett lóg, különösen igy emeléskor, emelés előtt és után és hogv nem hallottunk még tönkremenni egy mészárost, vagy hentest se, hanem a haza javára gyönyörűen meghíztak és számukra nem kis veszedelmet fog jelenteni a teherértékadó. Ellenben mi, én és a százezer (azért mondom. hogv százezer, mert most a háborúban írni asszonyok képviseljük itthon a megcsappant lakosságot) asszony azt tapasztaljuk, hogv a megélhetésünk, illetve az életerőnk, a családi tüzhelyün'k alapjában van megtámadva akkor, amikor a különféle hon- és jövendő generációt mentő kulturegyesületek a leghangzatösabb frázisokkal magyarázzák, hogy mit, hogyan keil tennünk, azonban a hatóságok intézkedéseikkel a megélhetést lehetetlenné teszik. Lehetetlenné, mert ma tmár ott tartunk, hogy a társadalomnak az az osztálya, amelyet intelligensnek neveztek és húsevő volt, a gondoktól letörve, a legjámborabb szentivánéji szamár sorsára jutott, kórót, avagv szénát rághat hus helyett és főzelék helyett. Én nem hiszem, kedves Szerkesztő ur, hogv ön akkor, amikor a húsárak megállapításáról lett volna szó. elő nem vette volna a ceruzáját és a kalkulációba bele nem vette volna azt is, hogy ebben a városban lakik 30.000 olyan intelligens ember, akinek a jövedelme se nem bankigazgatói, se nem földbirtokosi, se nem hadi vállalkozóé, hadseregszállitcé, paprikakofáé, fuvarosé stb., hanem szerény birói, köztisztviselői, vagv még ennél is kisebb, tehát ezekre az emberekre gondolni kéli, mert ezek az emberek tisztes polgárai ennek a rövidlátókkal tömitett városnak, akiknek a jövedelmét nem lehet ugy nyújtani, mint a húsárakét. Azonban ezeknek a szervezete, a létfeltétele is megköveteli a husevést, hisz ezek az emberek a háború legjobban sújtott páriái, akik befelé sir jak a könnyeiket, tengődnek, nyomorognak. Miére? Csak azért, hogv palotás Szeged városában szolgálják a kultura, az igazságszolgáltatás, a kereskedelem, ipar, közgazdaság, vasút, posta, szóval minden életerő érdekeit, hogy az ő érdekeit ne istápolja senki és senki. Nos, én a polgármester ur kezében nem láttam ezt a ceruzát, ö a húsárak érdekvivőimek lehet, hogv látta könnyeit, azonban azok csak örömkönnyek lehettek. Mi most nem szégyeljük a nyilvánosság elé vinni a szomorú valóságot, azt a valóságot, amelv a város polgárainak sok-sok ezrén mint fojtó gond és keserűség ül. Élni és enni akarunk mi is. Ha a fiákkeres ebédre csirkét ehet salátával, akkor a szegedi piacot olyanná kell tenni, hogy a biró, a tanár, a tanító és kistisztviselő hetenként legalább háromszor marhahúst ehessen burgonyával. Ezek mellett az árak mellett egyszer is alig engedheti azt meg egy köztisztviselő. Hogy miért, kérdezze meg szűkebb körű városi kistisztviselőkből alakult bizottságtól a polgármester ur. A csirke és egyéb szárnyas húsáról, ugyebár, ne is álmodjunk? Pedig a csirke, kacsa, lud és egyéb szárnyas most ki van hajtva a mezőre, a rétre, a vizre és a felnevelésük nem kerül úgyszólván semmibe. Ellenben egy pár pelyhes libáért, kacsáért 30—50 koronát kell ad.nl a piacon. Itt tessék várospolitikát csinálni! Most tessék megmutatni, hogv a vezetők a helyükön vannak és a polgárság megélhetéséért a törvény, hatalom minden szigorával rendet teremteni akarnak és tudnak is... Oh, Istenem, dehogy tudnak. Ott, ahol ilyen beteg állapotok vannak ezen a téren, mint Szegeden. Ahol mindenbe beletörődnek az emberek, ahol minden megy ugy. ahogy... Milyen mulatságos is ez a szegedi élet, mintha csak Eldprádóban élnénk... Ne haragudjon ránk. kedves Szerkesztő ur, gondokka! kiizdő asszonyokra, akiknek, amint látja, a humoruk elfogyott a háborúban és csak az epéjük nőtt meg. Sajnáljuk, hogv ennek ki kellett törni belőlünk, de igazunk van nekünk is. nemcsak a mészárosoknak. Szerkesztő úrtól bocsánatot kér tisztelője: Eg.v úrinő. SPORT oooo A SzAK Aradon. (SzAK— Aradi MTE 3:3.) A SzAK fiatal, lelkes csapata ismét szaporította vasárnap Aradon sikereit. Eldöntetlen eredményt ért el a Kinizsit verő aradi csapattal, annak saját pályáján, nagyszámú. lelkes közönsége előtt. A SzAK most a Kinizsivel együtt a bajnoki lista élén áll és ha hátralevő mérkőzéseit megnyeri, ugy hadicsapata megszenzi a Délkerület bajnokságát. A mérkőzés hatalmas iramban indult, a SzAK nap és szél ellen kénytelen játszani és igv dacára önfeláldozó védelmének, az első félidőben 3 gólt kapott és csak egyet tudott az ellenfél hálójába juttatni. A második félidőben megváltozott a helyzet, a SzAK úgyszólván a kapujához szorítja ellenfelét és rövidesen 2 gólt érve el, kiegyenlít. A gólokat Vezér, Martonosi és Vőnek/ rúgták. Az eredmény annál hízelgőbb a SzAK-ra. mert három tartalékkal volt kénytelen játszani. Az egész lelkes együttes Horváth csapatkapitánnyal az élén fáradhatatlanul játszolt és megérdemli a legteljesebb elismerést. Kifogástalanul bíráskodott Szednicsek (Kinizsi). TUDOMÁNY IRODALOM oooo A Marx-irodalom. A Marx-irodalom néhány kiváló müvét adta ki és bocsátja forgalomba Marx Károly születésének száz éves évfordulójára a Népszava könyvkereskedése. E kis füzeteket még követni fogja a Marxirodalomrá vonatkozó néhány nagyobbszabásu rniufka is, de már ezekből a füzetekből is mindenki megismerheti a nagy társadalomtudós mélyjáratu gondolkodását és a modern társadalmi erőket megmozgató világfelfogását. Kautsky és Garami Marx tudományos és történelmi jelentőségét ismertető füzetei pedig megismertetik az olvasóval Marx-Engels életét, nagyjelentőségű tudományos és történelmi működését. A Marx-irodalomra vonatkozó füzetek közül most megjelent, illetve már forgalomban van: Marx: III. Napo: leon államcsinyje, ára 5, Marx: A polgárháború Franciaországban, ára 4, Marx és Engels: A kommunista 'kiáltvány, ára 2.50, Engels: A kommunizmus alapelvei, ára 1.20, Engels: Utópijsus és tudományos szocializmus, ára 1.80, Kautsky: Marx történelmi jelentősége, ára 2.50, Garami: Marx fs Engels élete, ára i2.50 korona. A könyvek Várnay L. könyvkereskedésében kaphatók. HÍREK ocoo A ssegedi bérkocsik és egyebek. Ha még akkora lenne is az ember szive ebben, a fokozott őrületben, akkor is kicsi lenne a. sdk) sajnálkozás befogadására, mely mindenütt, amerre csak néz, csőstül özönlik felé. Sajnál az ember ma mindent és mindenkit. Talán önmagát legjobban, hogy meg kellett érnie ezt a nyomorúságos, gyászos időt. Sajnálja az embertársait, kik télben, fagyban, esőben, forróságban kucorognak a negyven deka zsírért, a bárom kiló burgonyáért s ha nem tart ezenközben sort, a nagy tömegben, a zsírral, burgonyával együtt legalább ötven, kilogram gorombaságot cipelhet, az elnyűtt szatyorban haza, a gyermekei közé. Sajnálja az ember a piaci kofákat, akik, szegények, naP hosszat fáradnak azért a kis summáért, amit nem győz betétként benyelni a nagytakarék. Sajnálja a mészárosokat, akik ina alig kevesebb összegért árulják az erőtlen állati hust, mint az aranyműves a színaranyat. Sajnálja a hadseregszállitókat, akik annyi fáradsággal, utánjárással és küzdelemmel képesek a rongyos milliókat összekuporgatni. Sajnálja a fiakkeres lovakat, melyek maholnap hősi halált fognak halni az aszfalton, szóval sajnál mindenkit, embert, állatot, csak egyet nem — a szegedi bérkocsit. Ezeket már nem sajnálhatja, mert ezek már eltűntek s csak az. emlékük él a képzeletben. A szegedi bérkocsik helyett Noé idejéből való bárkák döcögnek az utcákon, melyek még az ár viz előtti időkben kerültek a pókhálós félszer alá é8 °tt vártak mindmáig a világháborút. Szinük nincs, a sárhányójuk letörött, az ülésükről elrekvirálta az idő a bőrt s most lábtörlőnek használt pokróc van rádobva, a kerekeikből hiányzanak a küllők, a tarifa-jegyzék is letűnt a belsejéből, csak a kocsis maradt meg a bakon, ez is makrapipával az agyarán, kurtán beszél lefelé a pasasra s mielőtt átvenné a tízszeresen felemelt fuvardijat, a cipődre sercent a bagóléből óli halandó, ki mindent sajnálsz, csak a Dér kocsit nem és a leolvadt rendőrséget, mely még a rozoga bárkákat is fiakkernek nézi. — A király Beessen. Bécsből jelentik: Őfelsége vasárnap reggel Veneziából visszaérkezett Bécsbe. — A Közművelődési Tanács a választójogról. Budapestről jelentik: Az Országos Közművelődési Tanács vasárnap közgyűlést tartott gróf Károlyi Mihály elnöklésével. A közgyűlést megelőzően igazgatósági ülés volt, amelyen a választójog ügyében a hat elemi mellett foglaltak állást. Gróf Károlyi Mihály ezért az elnökségről lemondott. A közgyűlés az igazgatóság- javaslatát elfogadta és Károlyi lemondását tudomásul vette. — Érieaezlct a közélelmezési miniszteleriumbaii. Budapestről telefonálja tudósítónk : A közélelmezési minisztériumban kedden délelőtt értekezlet volt herceg WindischgraeiZ Lajos közélelmezési miniszter elnöklésével. Az értekezleten megjelentek Szterényi kereskedelmi miniszter, Bárczy íőpolgármes-