Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-05 / 103. szám

Beszélgessünk. A fahonvéd: iSzalacl az idő, mintha lába volna. Már egy esztendeje, hogy itthagyott bennünket jó Tömörkény István és szegényebbek lettünk az ő eltávozásával. Én: Nemcsak azokkal a csodairásokkal, amelyek biztosan kikerültek volna a tolla alól, de vele is, az emberrel, aki szivbéli, nemes férfi volt minden ármáíis nélkül is és ur a javából. A fahonvéd: Ur volt, noha nem akart annak látszani. De az volt minden cselekedetében, minden megnyilatkozásában. Játékos kedvében sokszor mondogatta: Uri ember nem él tovább ötven esztendőnél. Aztán megbíz egy hordárt, hogy éljen helyette tovább. Én: Ha lenne is most hordár, ki élhetne ő helyette? Ö a magyarságért ólt és a szögedi városért, illő, hogy mi meg az ő tiszta emlékezetének a fentartásáért éljünk. A fahonvéd: Az írásaiban benne él az em-' lékezete. Ezek a legmaradandóbb szobrok és portrék. Sokan, sokat sírtunk az elvesztése fölött. Még jó szerencse, hogy a könnyet nem szokás górcsővileff megvizsgálni. Én: Neki a könny már se árt, se használ. Az se, amely a szivekből szivárog, se az, amely ugy sajtolődik elő. A fahtínvéd: Ámít azonban az emlékezetéért csinálunk, az mind nekünk használ. És mindaz szépség, ami vele kapcsolatos. Az lesz a szobra is, amely díszíteni fogja a szögedi várost. Én: És hirdetni, ihogy volt eg-y nagy írónk, aki magától lett naggyá, mint ez a szép tiszaparti város. A fahonvéd: .Ahol a telekadót éppen azok nem akarják nyélbe ütni, akiknek telkük van. Én: Hát persze, hogy persze. Miért is az fizessen, aki telket tudott szerezni? Az fizessen, akinek a lába alá nem sétált a telek és akinek nincsen. A fahonvéd: Ezek vannak többen. Én: Eszkimó is több volt éa van. mint fóka, valamint hus is több van, mint mészáros. A fahonvéd: És ma már jobbára esak mészáros vhet húst. Nemcsak azért, mert nekik van, de mert esak ők tudják megfizetni. Én: Megfizetni megfizetik, de amint ők mondják és sírják, rá is fizetnek. De ha igy van, akkor miből élnek, miből veszik a telkeket, a házakat? A fahonvéd: A ráfizetésből. Ebből nagyszerűen meg lehet élni, különösen, aki érti a módját. Én: A mód és a módi irányítja mostanában a mottót. j A fahonvéd: Meg a jótékonysági müve-, letek. Csak azt szeretném tudni, hogy azok, akik szereplői a jótékonysági müveleteknek, egyúttal tényező adakozói-e a jótékonyságnak? Én: A kíváncsiság az asszonyok előjoga. És sose volt jó mindent tudni. A fahonyéd: Elég az is, amit tudunk. És azt is tudjuk, hogy tegnap a csecsemőket karolták föl, ma pedig a tehetséges gyermekek hóna alá akarnak nyúlni. Én: Miüdakettő szép dolog. Hanem ugy gondolom, hogy a. meg nem született csecsemők ügyét is fel kellene karolni. Sok pusztul idő előtt. A fahonvéd: Igy szokott lenni rendesen, ha a galamducokba vércsék kerülnek. Arra vagyok azonban kíváncsi, hogy mint és miből állapítják meg, hogy ki a tehetséges gyermek? Én: Mi másból, mint a tehetségéből. Különben pedig rég megmondta azt már a költő, hogy minden gyerek egy-egy Messiás, esak később válik a megszokott, pimasszá. A fahonvéd: A gyerek válik, a felnőttek pedig válnak. ~En: A meleg búcsúnak rendszerint rideg buesu szokott a folytatása lenni. A fahonvéd: Ebből az a tanulság, hogy a másétól nem kell bucsut venni. Én: Ezt úgyis lehetne mondani, hogy a másét nem kell elvenni. A fahonvéd: Ami, vagy aki a mienk, azt nem kell elvenni nekünk, hanem mindig egy másnak. Veszik is, kérés és kérdés nélkül . . . MiiíaeeuaeaeeeeeeeaaeBseesaeesíMBSHWieaaeeasaewe!*!*''* MŰVÉSZET ÜÜOO Mu'ríúii: Vasárnap d. u.: Románc. Szuimü. — Este. bérletsziiuetüeu 1-roóaíiazassag. Népszínmű, iíéüo: tjarou jozsei vwiuegieiiéptcvel „A kuruzsló" azinmu páros liarouuiainiauos. Keciucn: Báron juzser veuuegreitóptével „A titok". üztnmu paiüiiuii egyhaiiii&uos. Szerua; „oyunr. upeieu páros Kétharmados, wsuioiioK u. u.: „n Konstmany". topereu. — Este : oerietüen „öyütii". operett paiatmii naromharut. Bérnek: hOKeiry noná, Vuiurey Ferenc, Boross Ueza es Czegicui uyuia a MoUetu bzinpaü művészemén veiiUegjaieKavai ócrietszuiieioeii rou vu-ai telemen IteiyaiaAitai „Nagy tvaoare estely". azoiiioai u. tt. ívoKeny iiuiid, Vendre/ Ferenc, Boross Ueza ea Czegteut (jyuta a Mouem szmpau utuv eszeinek VeiiáegjaieKavat „Peiior Kaoare" üö'-yo-ai leiuneu iieiyaicuotal. Szórnom este: ívosetiy Hona, Vendrey Ferenc, Boross ueza cs Ozegteui uyuia a Mouem azmpaU művészetnek venueyaiciwtval „Nagy Kaoaie esifciy' W] musorihi. Vasárnap u. u.; „A szerető". Szinmü.— Este: Béilelszunetuen „OjOiu". ... , i /r- j .. j —. _ . hangverseny* A város egyre fejlődő zenekultúrájában eljutottunk végre az egyházzenei hangversenyhez is. Ez már magasabbrendü zenei kulturat jelent, egyben tisztult izlest ís, ami elvezet a zenének az áhítatos élvezéséhez. A Vöröskereszt Egyesület javára rendezték szombat délután a roiusi templomban az egyházzenei hangversenyt, amelynek — örömmel irjuk — nagyszámú es a zene iránt fogékony hallgatósága akadt. Minden elismerést ,a közreműködőknek és azoknak, akik ezt a szép zenei délutánt megrendezték, előkészítették. Azt hisszük, a főérdem benne König Péteré és Fichtner Sándoré, akik nemcsak tényezői a város zenei életének, hanem buzgó és fáradhatatlan fejlesztői is. Igazi értéket képvisel az a munka, amit ők e téren végeznek, valamint értéket képviselnek azok a kompozíciók, amiket a napi robot után, a pihenés rövidre szabott idejében, ihletett pillanatokban szereznek. Az egyházzenei hangverseny keretében került első előadásra König Péter Stabat Mater-e. A pompás mii, amely számottevő az egy házi zeneirodalomban, három szólama női karra, zenekari vonóskvintettre, orgonakisérettel van irva. A szólórészeket Sz. Ladányi Mariska énekelte ós a mügét Fichtner (Sándor vezényelte, mig az orgonakisóretet az agilis szerző látta el. Ugyancsak ő adta elő orgonán Fichtner Sándor Két korál előjátékát, amely szintén ezúttal került bemutatóra és amely a szerzőt uj oldalról mutatja be, még pedig igen előnyösen. Mind a két, áhítatra késztető kreóóió, nagy hatást gyakorolt a közönségre. " Ézeg'öS, 1918. ffiafüs & 1 Végül Schubert G-dur miséjének három, tételét adta elő a négyszólamú vegyeskar és a zenekari vonóskvintett, mig az orgon-akiséretét König Péter látta el, művészi készséggel és képességgel. A nagyméretű mii két első tételének, a Gloria-nak és a Sanetus-nak szólórészét Miksa Ilona énekelte, úgyszintén a Benedictus-ét is, amelynek kisérő magánszólamait Seunig Károlyné, Szabó Erzsike, Örlőssy Ilka, Kertész Erzsi, Diskay Ferenc, Komarek Imre és Horváth Elemér énekelték. A zene- és énekkart Naszády József vezényelte. Az anyagi és erkölcsi siker, ami az egyházzenei hangverseny nyomában járt, arra késztethetné a rendezőséget, hogy az egyházzenei hangversenyt na csak megismételjék, de állandósítsák is. Vendégszereplések heij á emeléssel. Almássy Endre színigazgató beadványt intézett a tanácshoz, amelyben általános felhatalmazást kér helyáremelésre, ha vendégszercplőket szerződtet. A tanács az igazgatót ezzel a kérelmével egyszer már elutasította. Almássy most ismét próbálkozik és azzal érvel beadványában, hogy a leggyesebb utánjárás mellett sem tudiia jóraevü művészeket szerződtetni, ha a helyáremelésre általános felhatalmazása nincsen, mert a nagy verseny miatt hónapokkal előbb kell lekötni a nevesebb művészeket. A közönség művészi igénye és a színház anyagi érdeke — májusban és júniusban — föltétlenül megkivánja a vendégszerepléseket. Az igazgató még megjegyzi, hogy a vendégszereplése® előadásokat nagy részben bérletben tartaná. A színigazgató érvelésével mi nem értünk teljesen egyet. Először is az ötven, de különösen a száz százalékos helyáremeléseket vendégszerepléseknél is esak nagyon kivételes esetekben tartjuk jogosultaknak. A vendégszereplések telt házakat biztosítanak. Száz százalékos emelés mellett tehát a színháznak jóval több jövedelme, lenne a rendes napi bevételnél. Az pedig esak nem indokolt, hogy a színigazgató — a köi zönség művészi igényéinek kielégítése oi| mén — a vendégszereplésekből külön üzletet csináljon. Viszont az a törekvés, hogy a vendégszereplésekre rá ne fizessen az igazgató, jogosult és indokolt. Nem találkozik helyeslésünkkel az az igyekezet sem, hogy minden vendéget mint nagyságot tüntessenek fel a szegedi közönség előtt és helyáremelésr© használják föl. Az igazgató egyébként a következő vendégszerepléseket jelentette be a tanácsnak: 1. Békefy Olga operai klasszikus táncmüvésznő 2 estére, 50 százalékos helyáremeléssel (külön énekkisérővel és karmesterrel jön). 2. Kerényi Gabi és Galetta Ferenc, a Városi Színház tagjainak együttes vendógföllépte 3 estén, 50 százalékos emelés. 3. Király. Ernő, a Király Színház tagja 4—5 estére, 25. százalékos emelés. 4. Rózsa S. Lajos, a m. kir, Operaház tagja 3 estén, 50 százalékos emelés. 5. Sándor Erzsi udvari kamaraénekesnő 3 estén, 60 százalékos emelés. 6. A Góth-pár együt tes vendégszereplése 6—8 estén, 50 százalékos emelés. Egy nagyhatású újdonság íb szinr® kerülne először velük. 7. Récsi Erzsi, a Városi Színház primadonnája 2 estén, 25 százalékos emelés. 8. Galetta Ferenc és /VcsLErzsi együttese egy operett ujdonsgában, 50 százalékos emelés. 9. Rózsahegyi Kálmán és társulatának együttes vendégszereplése 2—4 estén, 100 százalékos emelés. 10. Fedák Sári 4—5 estén, 100. százalékos emelés. 11. Várady Aranka és Odry Árpád együttes szereplése 3 estén, 50 százalékos emelés. 12. Varsányi Irón 3—4 estén, 30 százalékos helyáremeléssel. A vendégszerepléseket a jövő héten » fllESZ és CEMENT állandóan raktáron kitűnő minőségben és versengen kivüü áron. <$> ^ • VÉRTES MIKSA cég, Szeged, PallavicSni-ufea 5. sz. Rakfár: Tiszapályaudvar.