Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-26 / 96. szám

Szeged, 1918. április 28, déj>magyaeország 5 ocoo egy éye . . . A mult idők hárfáján dalt pengeti az emlékezés ... A dal szomorú és bánatos, mint őszi éjjelen a sárguló lombok között átsuhanó szellő izenéje. Temetőből jön ez a hus dal és csillogó dérként nehezedik a lélekre. A dallama is bágyasztóan szomorú, az éneke is fájó, az igaz kincs elvesztésén borongó a siráma, mégis, mégis megilletődve neszel a lélek és fájdalmasan is jól esik neki hallgatni a gyászos éneket. Emlékezzünk . , . Az emlék fátyolos és ugy jön, mint az árny. A kép tiszta és éles. Belevésődött akkor a lelkünkbe s ,a körvonalai, a szine, mind olyan határozottak és élénkek, Ihogy azok még évek multával sem fognak eltompulni. Az illatot is érezzük. A virágok illatát, mely a tavasz szines virágaiból font koszorúk gyönyörű garmadájából áradt föl és heszagositotta a kultúrpalota előcsarnokát. Gyászolt minden. A képeken árnyék sötétlett, a nemzetiszin zászlók selymeire fátyolt takart az elmúlás gyásza s a szekrényekbe zárt érmeken az árvaságon kesergő Géniusz forró könnyei csillogtak. Az ezüstrojtu, fekete drapéria alatt, lobogó gyertyák fel-felszökő lángjai között feküdt elcsöndesedett szívvel, ajkán az utolsó „isten hozzád" Ksegboesájfó, szelid mosolyával a nagy halott, A mi halottunk. A nemzet aranytollas halottja. Künn, a palota előtt, a leszegezstt érckoporsó mellett szorongva álltunk egymáshoz közel, nem bírtunk távozni tőle. A könny a szemünkbe tolult és éreztük, hogy azokat az utolsó csöppig el kell sírnunk. Az ég is könynyezett, parányi könnyeit szitálva szórta a ravatalra. És később föltámadt a szél, az elköltözött müvészlelkek fergetegszérü sóhaja, melyek nagy halottunkat magának követelték ós szerettek volna mellőle mindenkit eltávolítani: menjetek ... ne zokogjatok, a lélek csendesedjen el, Ö ismét a mienk! . . . Azután jött a legfájdalmasabb kép. A .legsötétebb. Oh, ezt nem birjük elfelejteni soha. A mély, a hideg, a nedves, a fekete sir, mely téged, a nagyok nagyját örökre eltakart előlünk. Itt váltunk el Tőled utoljára. És örökre .. . Ami ezóta történt viszontlátás, az már csak a képzeleté. És az emlékezésé, mely ott jár állandóan sirod körül. Ma, az évforduló napján pedig a legcsapongóbban. Mia újra látunk Téged. Ma újra átölelve tart a lelkünk és sirod virágait megöntözi az azóta felgyülemlett könnyeivel. Édes Tömörkény István itt vagy közöttünk. A lelked, a szellemed itt világit körülöttünk. Talán nagyobb fénnyel, mint bármikor. Ma egy éve, hogy árván maradt a tollad, hogy megszűnt dohogni jóságos szived, munkálkodni fényes szellemed. Ma egy éve, hogy eltemettünk . . . Az idők hárfáján dalt penget az emlékezés. Szomoruat, gyászosat. A dalt. megilletődve [hallgatja muzsás lelkünk s mikor elcsendesedik, imikor elhalkul utolsó akkordja is, lassan, nesztelenül, elgyötörve suhan (Hozzád, Te örök álmok álmodója, Te örökkön élő és magas lánggal lobogó nagy szellem, hogy letegye sírodra ezt a pár virágszálat . . . —y. Blöfiaétőinket, etárusitóinkat? Mérjük, hogy a lap késedelmes vagy hanyag íkéztiesitését szivaskedjeTmk a kiadóftkmiál tiééamására hozni. — Zita-nap. E hó 27-én, Zita királynő nevenapján a szeged-rókusi r. katolikus templomban ünnepélyes istentisztelet lesz, amelyet Várhelyi József prépost celebrál. Az istentiszteleten résztvesz a város hatósága is. Az iskolákban az előadások szünetelnek. — Miksa főherceg kitüntetése. A király Miksa főhercegnek az ellenséggel szemben tanúsított vitéz és eredményes magatartása elismeréseül a vaskoronarend III. osztályát a badiékitménnyel és a kardokkal adományozta. Miksa főherceg már hosszabb ido óta több századból és számos ágyúból álló harci csoport parancsnoka a délnyugati fronton. — Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mátrai Ferenc Béla Csongrád vármegyei kir. segédtanfelügyelőt és dr. Tibély Elemér Csongrád vármegyei tollnokot a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába királyi tanfelügyelőkké nevezte ki. — Buzaszenteiő. Márk evangélistának, a buzaszentelő szentnek nevenapját a szokásos 1 ünnepségek keretében ülte meg a római katolikus egyház. Délelőtt ünnepi istentisztelet volt, amelyet Várhelyi József prépost celebrált fényes papi .segédlettel. Mise után körmenet volt, amelyen több ezer egiber vett részt, a szegedi klérus tagjainak vezetésével. A körmenet a Kálvária-uton át kivonult a szegedi határba, ahol a szokásos szertartások szerint megáldották a zsendülő 'búzatáblákat. — Előléptetések. Szilber Dezső, Birő Móric, Maróthy Ferenc és Wichs Béla népfölkelő főhadnagyokat az 5. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában népfölkelő századosokká léptették elő. Dr. Kiss Gyula hadnagyot főhadnaggyá és Barabás Béla 5. honvéd gyalogezredheli tisztjelöltet népfölkelő hadnaggyá léptették elő. — Kitüntetések. Barna József, Vidor Péter, Tirjung József, Harcsás Ferenc, ISzabics Kálmán, Szépe Péter és Berta István népfölkelőket az 5. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. — Szegedi ajándék a királynőnek. Gerencsvári Geróncsés Rózsi Zita királynőnek két saját készítésű diszbahát ajánlott föl elfogadásra. A kabinetiroda a főispáni hivatal utján értesítette az iparmüvésznőt, hogy ajándékozott babákat „elfogadásra méltatván legfelsőbb köszönetét legkegyelmesebben tolmácsolni méltóztatott". — Bárczy István főrend lesz. Budapestről jelentik: A íFekcrZe-kormány fölterjesztést intézett a kabinetirodához, hogy a király Bárczy István főpolgármestert főrenddé nevezze ki. Hir szerint a király már aláirta Bárczy főrenddé való kinevezését. A kinevezés a hivatalos lap egyik közelebbi számában megjelenik. — Birák országos mozgalma a státuszrendezésért. Budapestről jelentik: A budapesti birák és ügyészek szerdán mintegy ötszázan tisztújító közgyűlést tartottak a birák egyesületében. Az elnökválasztás , el végeztével hosszabb eszmecsere indult meg, a birák és ügyészek mai gazdasági helyzetéről. A (birák elmondták, hogy egy járásbirónak havi összes jövedelme a lakbéren kiviil 466 korona, mig- a jegyzők mindössze 315 koronát kapnak havonként. A közgyűlésen, melyen Stipl Károly koron aügyészJhelyettes elnökölt, dr. Perényi József törvényszéki bíró felolvasta a zilahi osztály átiratát, mely arra sürgeti a budapesti birúkak, hogy indítsanak együttes országosf (mozgalmat a birák és ügyészek fizetésjavitása és sürgős segélyezése iránt. Az átirat keserű szavakkal emlékezett meg a mult kormányok feledékenységéről vagy közömbösségéről, melv iyel égetően kinos helyzetük fölött napirendre tértek. A megindult vita során Vass táblabíró az azonnali gyors segélyt és a birák fizetésének báromszorosára való fölemelését követelte. Dr. Kiczkó Kálmán központi járáséivá azt hangoztatta, hogy a birák és ügyészek státusának rendezését többé tovább nem szabad halasztani. De miután azt tapasztalták, hogv hiába volt ez a közelmúltban a kormány programja is, még sem lett belőle semmi, hiába ígérte a miniszter a gyors segítséget, az lett belőle, liogy a folyósított beszerzési előleget is kíméletlenül levonták, nem bizi'k abban, hogy idejében teljesíteni fogják a. birák és ügyészek igazságos kívánságait. Mi, akik őfelsége a király nevében Ítélkezünk, — mondotta — olyan szomorú gazdasági viszonyok között élünk, hogy legprimitívebb szükségleteinket sem tudjuk tisztességesen ellátni. Hogy egyeztethető ez össze a birói függetlenséggel és méltósággal? Végül abban állapodtak meg, hogy amennyiben a kormányhoz intézendő memorandum hamarosan nem hozná meg azt az eredményt, amit várnak tőle, rendkívüli közgyűlést hivnak össze és ezen határozzák el a további teendőket. — A Dugonics-Társaság felolvasó ülése A Dugonics-Társaság e hó 28-án, délután 4 órakor a városháza közgyűlési termébe*. Tömörkény Istvánnak, az egyesület volt nagynevű főtitkára halálának első évfordulója alkalmából az ő emlékezetének szentelt felolvasó ülést tart, amelynek műsora a következő: 1. Elnöki megnyitó, tartja dr. iSzalay József elnök. 2. Alkalmi költemény, irta és felolvassa Szávay Gyula, u Dugonics-Társaság tagja, a Petőfi-Társaság kiküldötte. 3. Ünnepi emlékbeszéd, tartja dr. Balassa Ármin, alelnök. 4. Magunk között, — emlékezések Tömörkényről — felolvasás, tartja Móra Ferenc titkár. 5. Tömörkény-novellák, felolvassa Baróti József szinmüvész, vendég, — Ezer vagon gabonát kaptunk Ukrajnából, Budapestről jelenti/:: A Magyar Távirati Iroda jelenti a iSajtóíhadiszállásrób Ukraj nában célunk a rend helyreállítása és ihogy a ,kenyérmagvakban és különféle árukban mutatkozó feleslegeket 'elszállítsuk a monarchiába. A1 bresztlitovszki békeszerződésben részleges megállapodások jöttek létre az élelmiszerfölöslegek elszállítása dolgában, csapataink bevonulása után azonban kitűnt, hogy a forradalom és a polgárháború következtében a» uj köztársaságban sem szervezettség, sem teljes rend nincsen. Hadosztályaink, mélyekelőbb gróf Kiirchbach vezérezredes, majd báré Böhm-Ermolli tábornagy parancsnoksága alatt állottak, teljesen rendezetlen viszonyokra találtak. Az élelmiszerkészletek a nagy vasutak mentén mindenütt el voltak pusztítva. Csakis a vasúti csomópontoktól és a nagy országutaktól távoleső területeket találtak (ráktárakat, ahonnan 1000 vagon gabonát szállítottunk. A parasztok eleinte bizalmatlanság, gal fogadtak és habár a mi papírpénzünket kissé jobban megbecsülték, mint a papirrnbelt, általában ellenszenvvel voltak minden papírpénz iránt. Ugyanilyen tartózkodó volt aa ukrán kereskedővilág, annál inkább, mert a •* árucsere a mi részünkről sem volt megkezdhető. — A vasutasok illetményeinek rendezése. A DélmagyfirorszAg csütörtöki számában ismertette a, vasutasok közel napokban várható •illetjnényrendezését, A szegedi vasutasok érthető érdeklődéssel várják az államvasutak részéről kiadandó részleges végrehajtási utasítást, mivel az eddig megjelent hiradások köÍLi^'^E IBS) CHIEA^li£PÍH"6 állandóan raktáron kitűnő minőségbeoés versenyen kívüli áron. • • • • VÉRTES MüSA cég, Szeged, Pailavicini-ufca 5. sz. Raktár: Tiszapályaudvar J I