Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-14 / 86. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesziőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre. 9.— K, félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K, EftyíB asáai ára I4 fillér, ¥11 Malym, 86. tzim. Tirtiefitiérgezés. Irta: dr. Hollós József. Ha a rabszolgatartásban és az inquisícióban a letűnt korok legszomorúbb fejezetét, az emberiség szégyenfoltjait látjuk, ugv a jövendő korszakok emberei ugv fognak viszszatekinteni. az államok alkoholérdekeltségére, mint a XX. század legnagyobb becstelenségére. 'Gondoljuk meg, miből tevődik össze az alkoholtőke profitja: emberek efzülléséből, családi boldogságok föMulásából. •gyermektömegek pusztulásából, elmebajból, •bűnből és nyomorból, a tüdővész, a vérbai, a prostitúció terjedéséből. Ennek a pestisnek a terjesztője minden szeszfőzde, minden 'sörgyár, minden borkereskedés. És minél jobban gyarapodik ez a töke, minél nagyobb a pusztulás, jnelv nyomában jár. annál nagyobb politikai befolyásihoz, annál kiválóbb társadalmi álláshoz, sőt közbecsüiéshez jut a szeszfőző, a sörgyáros, a borkereskedő. Az állam hálás a tömegmérgezőknek, mert megtöltik az antidemokratikus adópolitika folytán nehézségekkel küzdő 'államkasszát. De azért a közveszélyes alkoholisták és degenerált leszármazottai:, az alkoholtól megbetegedett és íiidövészessé és elmebajossá lett szerencsétlenek ezrei számára nem tud csinálni kórházakat, szanatóriumokat, szegényházakat, elmegyógyintézeteket; csak ha bűnt követnek el az alkohol áldozatai, kerülhetnek intézetekbe: börtönökbe, fegyházakba. A korcsmák számára nincs vasárnapi munkaszünet és a szeszgyárak és sörfőzdék számára a legnagyobb éhínség esetén sincs, krumplihiány, árpahiány. Bűnök halmaza, olvan . bűnöké, melyek soha jóvá nem tehetők. És minden bűnök között a legnagyobb, a legvégzetesebb az alkohol1 propagálásának az a végzetes következménye.. melv a lassú, de biztos elkorcsosulás csiráját lopia beie az eddig egészséges fajba, melv a fokozatos degeneráció folvtán értéktelenebbé teszi a következő nemzedékeket. Nines elég éles szó, nincs elég erős kifejezés ahhoz, hogv megfelelően szemébe vágjuk az államnak ebbeli, a jövendő emberiség számára talán elképzelhetetlen erkölcstelenségét. melv a nép rendszeres megmérgezésére, az emberek elbutitására. a nemzet lassú és kegyetlen pusztítására vezet. Az alkoholtőkén felépült államoknak, egv alkoholizált, romlott társadalomnak valóban méltó betetőzése a mai viágkatasztrófa! Talán a rettenetes emberveszteség, az egészségnek, a fajnak, a szaporodásnak ma már az állam által is remélhető megbecsülése folytán az országos alkoholellenes hganak az alkoholmentes leszerelés érdekében kezdeményezett mozgalma nem marad1 hiu ábránd. meddő törekvés. Arról van szó, hogy a leszerelés ideje alatt az egész országban -tökéletes alkohol-tilalom uralkodjék. Arro van szó, hogv megóvjuk az országot attól a csapástól, melyet a hazatérők fokozott alkoholizálása folytán a kicsapongó és fegyelmezetlen tömegek, a nemi bajok elterjedése, az alkohoimámorban való nemzések okozta elkorcsosulásök zúdítanának a lakosságra. Sajnos, az emberek legnagyobb része •nem veszi észre ezt az összefüggést, nem látja, vagy nem akarja meglátni az ivási szokások végzetes következményeit és ép«* ezért nem a nagv tömegek elleni erejével robban ki ez a követelés, csak egv maroknyi •csoport, szociális érzésű, önzetlen, emberek kisded csoportja az, melv ezt a reformot követeli. De az állam nem lehet továbbra is vak és süket az állampolgárok, a jelenlegi és következő generációk legfőbb érdekével szemben. Meg kell értenie e követlés óriási jelentőségét, be kell záratni a leszerelés ide«ia4ékiv*tal : SZEA80, KÁRÁSE-UTCA 9. SZAü* A MailMOvjCal fcfafanja: 81. Vasárnap április 14 jére az összes alkoholméréseket, meg kell tiltani mindenféle szeszes ital forgalombahozatalát. S ke!!, hegy ez a reform a bevezetője maradjon a végleges, teljes alkoholtilalomnak. Csakis igv lesz remélhető egv boldoguló, újjászülető Magyarország, csakis igy lesz remélhető a rettenetes méreteket öltött nemi betegségek, tüdővész, bűnözések molochjának földreterifcése. A tökéletes alkoholtilalom volna egv szebb jövőnek a legbiztosabb záloga. íseiass '«sia»t»iflilw«stfs(trrcwnn»(iabbwabcaabllitse*8>>m Czernin benyijtotta lemondását. - A küiügymlnisiier°yáiság oka, hogy nem fudotf Károly király leheléről* — áz uralkodó egyelőre nem fogadta el a lemondást. - Wekerle Bécsben. Andrássy és Tisza |e851tséyét emlegetik. Czerninnek a bécsi községtanács előtt tartott beszéde pattantotta ki — mint emlékezetes — azt a szenzációt, hogy Clemenceau békeajánlatot tett a monarchiának Eízász-Lotharingiára vonatkozó francia igény elismerése esetén. A leleplezésszámba menő beszéd nagy hatást váltott ki nemcsak a központi hatalmaknál, hanem a külföldön is. Az első jelentések szerint Clemenceau állása komolyan megingott emiatt és a francia kamara felelősségre akarta vonni a miniszterelnököt. Clemenceau erélyesen visszautasította Czerninnek e zt a kijelentését, hogy ő lett volna a békelépés kezdeményezője és Czerninnek ezt az állítását egyszerűen hazugságnak minősítette. A válassza! Czernin sem maradt adós és önérzetesen kijelentette, hogy Clemenceauval, akárhogy is forduljon a helyzet, soha többé nem fog szóba állani. Clemenceau erre a kijelentésre és főleg a francia gözhaugulatra való tekintettel bizonyítékkal hozakodott elő. Ezt a bizonyitékot Károly király egy apokrif levele képezte, amely kellő meghamisítás után valóban a béketárgyalások megkezdésére hivta fel a franciákat Elzász-Lotharingiára való jogaik elismerése mellett. Károly király tényleg intézett levelet sógorához, Sixtus pármai herceghez, de ebben a levélben nem tette a neki tulajdonított fontos kijelentéseket. Ennek ellenére az ügyből kifolyólag ugy látszik Czerninnek és nem Clemenceaunak kellett a konzekvenciát levonni, mert egybehangzó jelentések szerint Czernin benyújtotta a királynak lemondását. A lemondást a király egyelőre még nem fogadta el, de Czernin hangsúlyozta egy kijelentésében, hogy a bukaresti béke megkötése után feltétlen távozik. Kissé különös ugyan, hogy a „békekülügyminiszter"-nek éppen egy békés hangú levés miatt kell távoznia, de remélhető, hogy ez nem fogja jelenteni a béke eltávolodását is. BUDAPEST, április 13. Kitűnő forrásból szerzett értesülésünk szerint Wekerle mai bécsi utazása a belpolitikai válsággal és a választójog kérdésében Ismételten előtérbe került kompromisszummal áll összefüggésben, főleg azonban a külügyi szék világával áll kapcsolatban. A külügyminiszteri válság ugyanis csak ugyan bekövetkezett. Czernin benyújtotta lemondását a királynak és határozott szándéka, hogy nem marad meg továbbra állásában. Czernin nem távozik azonnal. Távozása csak egy későbbi időpontban fog megtörténni, de mégsem a távolabbi jövőben. Távozásának oka az, hogy az uralkodónak Sixtus pármai herceghez intézett leveléről, amelyben külügyi vonatkozások is voltak, — nem ugyanolyan értelemben," mint Clemenceau hamisítása feltünteti — előzőleg nem bírt tudomással, amint a cseh amnesztiarendelettel is történt, amelyről szintén csak megjelenése után tudott a külügyminiszter. A külügyminiszteri szék betöltésére nézve már migindult a politikai folyamat. Czernin utódjául gróf Andrássy Gyulát és gróf Tisza Istvánt emlegetik. A két államférfiú a napokban kihallgatáson jelenik msg a királynál. Akár Tisza, akár Andrássy lesz a külügyminiszter, — és hír szerint most Tisza áll előtérben, — a belpolitikai helyzet lényeges változáson -fog keresztülmenni, mert eddig Tisza és Andrássy személyes antagonizmusa akadályozta meg a politikai | helyzet konszolidálódását,