Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-13 / 85. szám

feeged, 1918. április 13. délmág y aeuröííia Károly király apokrif leveléhek am a szövege. - A külügyminisztérium megcáfolja a Clemenceau állal közzétett levél tartalmát. ­PÁRIS, április 12. (Hivatalos.) A kö­vetkező hivatalos kommünikét adták ki: A hazugságok tömkellegében egy szi­lárd pont van, amelyben Károly császár és király Berlin szemeláttára Czernin gróf ha­zug cáfolatait a maga számlájára veszi és igy a francia kormányt arra kényszeríti, hogy adatokat szolgáltasson. íme a szövege annak a sajátkezű levélnek, amelyet Sixtus Bourbon herceg, a császár sógora a köztár­saság elnökének, Poincaré urnák 1917 már­cius 31-én tudomására juttatott és amelyet közvetlenül azután a herceg hozzájárulásá­val köjzöltek a francia miniszterelnökkel: Kedves Sixtusőin! A harmadik éve a háborúnak, amely a világra annyi gyászt és fájdalmat hozott, végéhez közeledik. Bármi lesz, népeink egységesek abban a közös aka­ratban, hogy a monarchia épségét megóv­ják, még a legsúlyosabb áldozatok árán is. jiála birodalmam összes nemzetiségei nagy­lelkű közreműködésének, a monarchia majd­nem 3 éven át ellenállást tudott tanúsítani a legnehezebb támadásokkal szemben. Senki sem tagadhatja azokat a katonai sikereket, amelyeket különösen a Balkán-harctéren kvlvtak. Franciaország egyrészt ellenálló erőt és pompás lendületet mutatott. Mi mind­annyian fentartás nélkül csodáljuk hadsere­gének remek, hagyományos vitézségét és a francia nép áldozatkészségét. Különösen kellemes azt látnom, hogy noha ez idő sze­rint ellenfelek vagyunk, nincsenek ellent­mondások azokban a felfogásokban, ame­lyek birodalmamat Franciaországtól elvá­lasztják és én jogosultnak érdzem magamat, hogy azt reméljem, hogy Franciaország iránt való szimpátiám, egyesülve azokkal, a melyek az egész monarchiában uralkodnak, a jövőre nézve elkerülhetővé teszik a hadi­állapotnak visszatérését, amelyért engem nem érhet felelősség. E célból és hogy ez érzések valódisá­gát kifejezzem, kérlek, juttasd tudomására titokban és nem hivatalosan Poincaré ur­nák, hogy én minden eszközzel és egész személyi befolyásom felhasználával szö­vetségeseimnél támogatni fogom Francia­országnak Elzász-Lotharingiára vonatkozó Igazságos visszakövetelési igényeit. Ami Belgiumot illeti, annak szuverenitását visz­sza kell adni és vissza kell adni összes afrikai birtokalt. Ezenkívül kártérítést kell kapnia elszenvedett veszteségeiért. Szerbiát szuverenitásában helyre fog­ják állítani. Jóakaratunk záloga gyanánt hajlandók vagyunk méltányosan természe­tes kijáratot adni az Adriai-tengerhez, vala­mint messzemenő gazdasági előnyöket. Mint első és feltétlenül teljesítendő feltételként Ausztria-Magyarország a maga részéről kö­vetelni fogja, hogy a szerb királyság a jövő­ben szakítson minden olyan agitáció támo­gatásával, amely a monarchia felosztására Irányul. , ; ..uji!^ Az oroszországi események arra kény­szerítenek, hogy erről való gondolataimat fentartsam addig a napig, amig ott törvé­nyes és végleges kormány lesz. Mintán ily módon közöltem veled gon­dolataimat, arra kérlek, hogy mindkét hata­lommal való megbeszélés után tudasd velem első sorban Franciaország és Anglia véle­ményét, hogy igy előkészíthessük a talajt oly megegyezés számára, atneynek „alapján hivatalos tárgyalások kezdődnének, ame­lyek eredményei kielégítenének. Amikor remélem, hogy mindkét rész­ről mihamarabb véget vethetünk oly sok millió ember és oly sok gyászban és aggo­dalomban élő család szenvedéseinek, kérlek, higyj élénk és testvéries érzésemben. KÁROLY. Bécs, április 12. A francia miniszterel­nökség által 1918 április 12-én kiadott kom­münikében közölt levele Ö császári és ki­rályi Apostoli Felségének hamisítvány. Min­denek előtt -kijei eritjük, hogy azalatt „a rangban magasan a külügyminiszter felett álló személyiséget'1 alatt, amely személyi­séget az április 7-iki hivatalos közlés elis­merte, hogy a mult év tavaszán a béke ér­dekében fáradozott, nem Ö császárrés ki­rályi felségét, hanem Sixtus Bourbon her­ceget kellett érteni és azt is értettük, mert Sixtus herceg 1917 tavaszán a hadviselő államok közötti közeledés előidézésével fog­lalkozott. A Clemenceau ur által közit levél szö­vegére vonatkozólag a külügyminisztérium legfőbb parancsra kijelenti, hogy ö császári és apostoli királyi felsége sógorának, Sixtus hercegnek személyes, magánlevelet irt, a mely nem tartalmazott olyan megbízást a hrceg számára, hogy közvetítse kérésünk a francia köztársaság elnökénél, vagy hogy más tekintetben -a közléseket tovább adja, valamint hogy viszont-nyilaíkozatokat kez­deményezzen és átvegyen. Ez a levél a belga kérdést egyáltalán nem érintette és Elzász-Lotharingiára vo­natkozólag a következő részt tartalmazta: „Én egész személyi befolyásomat érvé­nyesítettem volna az Elzászra vonatkozó francia követelési igények javára, ha ezek az igények jogosak lennének, de nem azok." Véres zavargások Hollandiában. HÁGA, április 12. Hollandia több na- 1 vétség épületét erős katonai felügyelet alá gyobb városában véres zavargások voltak, helyezték. a nagyfokú élelmiszerhiány miatt. Különö- l A királyné palotája elé is nagy tömeg sen Hágában voltak borzalmas jelenetek, a \ vonult, amely fenyegető magatartást tanú­ból a tüntetés tegnap este már lázadássá j sitott úgyannyira, hogy a katonák kénytele­fajult. Az összeütközés megtörtént *a tömeg nek voltak sortüzet adni. Rotterdamból és ós a rendőrség között és ötven sebesültet SjZállltottak be a kórházakba. Az angol kő­Amsterdamból hasonló tüntetésekről érkezik hir, Amiens és London sorsa elválaszthatatlan. ROTTERDAM, április 12. A Daily Mail { egyik parancsnoka a következő kiáltványt írja: Amiens sorsa elválaszthatatlan Lon­don sorsától. Ha Amiens elvesz, akkor Lon­don is elveszett. Amienset védelmezni egyet jelent London védelmezésével. ROTTERDAM, április 12. Dumas tá­bornok, az északfranciaországi hadsereg intézte Amiens lakosságához: j — Amiens polgárai! A várost nem fe­j nyegeti közvetlen vesjzedeiem. Erről bizto* 1 sít benneteket a katonai hatóság. Ha azon­| ban a fenyegető veszedelem beáilana, ideje­| korán fogunk benneteket figyelmeztetni. LAddig nyugalom és bizalom! .^ki*««matwm.aaaii.cii^nhmim^ii.aam«nuii>w maaawriasiaaajasaíaabaaiaíflaiiaabbaaaaabaaaaajwiabsíabaaarfssa *m Írország fegyveres ellen* állásra készül AMSTERDAM, április 12. Angol jelen­tések szerint Írországban a legnagyobb izga­lom támadt a hadkötelezettség bevezetése miatt. A jelek szerint a legsúlyosabb zavar­gások várhatók. Lehetséges, hogy Írország fegyveresen fog harcba szállni a védköte­lezettség ellen. A kamara fcftiüggi bizottsága Painlevét is kihallgatja. Genf, április 12. A párisi Temps írja: A francia kamara külügyi és hadügyi bizott­sága felszólította Painlevé volt miniszterel­nököt, hogy pénteken jelenjék meg előtte és adjon részletes felvilágosítást azokról az •eseményekről, amelyek Armand grófnak is­meretes freiburgi béketárgyáiásaihoz vezet­tek, LONDON: Hivatalos jelentés 11-ikén este: Ap ellenség napközben fokozta táma­dásait az egész északi arcvonalon. A ke­mény támadásokban friss német hadosztá­lyok hajtották végre. Súlyos harcok voltak Estairesben és e város és Steinwerck kö­zött. Az ellenség nagy erővel támadott és azt az eredményt érte el, hogy vonalainkat pontosan e magaslattól északra visszaszorí­totta. BERLIN: A/WolíPügynökség jelenti: A franciák szakadatlanul folytatják saját városaik elpusztítását. Laon városát kimé­letleniil és rendkívül hevesen lőtték. BERLIN: A Taegliűhe Rundsöhaü-ban irja Liberth tábornok: A'z események na­gyon siettetik a dráma befejezését. Páris­nak is szerepe lesz ebben és rendkívül ér­dekes színjátékot fog mutatni, amelyet ér­demes lesz fegyverrel kisérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom