Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-03 / 76. szám

VzsgéB, im április 3. 3 3 Törtflrty a képviselői tekintély is tisztesség védelmére. — 130 vái-ősatya inditványa a közgfjttlé&he?, — (Sakit tuMsftónktálJ Pdlfy Dániel törvényhatósági bizottsági tag 'és 130 társa kedden indítványt adtak be a városhoz. Az indítványozók felirat küldését 'kérik a képviselőházhoz és a kormányhoz egy olyan törvény meghozatala iránt, amely a képviselői tekintély és tisztesség védelmét célozza. A tárgy sürgősségére való tekintettel rendkívüli közgyűlés összehívását kérik az indítványozók. Dr. Keimen Béla főispán, akinek kedden adták be az indítványt, szerdán fog dönteni arról, hogy összehivja-e a rendkívüli közgyűlést. A törvényhatósági bizottság többsége — már az aláírók számánál fogva is — biztosítva van az indítvány számára, amely megérdemli a fáradságot, hogy ne csak aláírják, hanem a közgyűlésen leadott szavazattal is támogassák. Az inditvány a következő: Méltóságos Főispán Ur! Alulírott törvényhatósági bizottsági tagok tisztelettel kérjük Méltóságodat, hogy következő indítványunk tárgyalására rendkiviili közgyűlést összehívni méltóztassék: Szeged szabad kir. város törvényhatósági bizottsága elhatározza, hogy az általános választói jogról szóló törvény közeli meghozatala alkalmából felir a magvar országgyűlés képviselőházához és a magyar kir. kormányhoz egv olvan törvény meghozatala érdekében, amelv a képviselői tekintélynek és tisztességnek a védelmét célozza. E törvényben kimondandó, hogy minden a képviselői tekintélyt károsan érintő állás, viszony és állapot elbírálása, kivonva a párt • szempontok által hátránvosah befolyásolt zsüriszo Ü bíráskodás hatáskörébői a pártatlan magvar bíróság legfelső fórumának, a magvar kir. Kurtának hatáskörébe utaltatik át. Az ezen törvényben nyerendő felhatalmazás alapján a kúria bírálja el minden egyes esetben, amelv akár saját észlelete, akár önkéntes, akár pedig más részről történő bejelentés alapján tudomására jut. hogy valamely állás, viszony vagy állapot a képviselői tekintéllyel és függetlenséggel összeegyeztethető-e. Minthogy e törvény a kúriának minden esetre kiterjedő, általános ellenőrző jogkört biztosit, az összeférhetetlenségi esetek texativ felsorolása megszűnik. Az összeférhetetlenségi törvénynek feleslegessé váló intézkedései e törvénv életbelépésével egyidejűleg hatályon kiviil helyeztetnek. E határozatot Szeged szabad kir. város hasonló értelemben való támogató állásfoglalás céljából megküldi az összes társtörvénvhatóságoknak. Indokolás gyanánt a kővetkezőket van szerencsénk előterjeszteni: A választójog minden, kiterjesztésének célja a szélesebb néprótegeknek az alkotmányba való bevonásán kiviil olvan parlamentáris képviseleti szervnek a megteremtése, amelv a nagy számok akaratát juttatja kifejezésre; kifejezésre juttatja egyúttal kicsinyben az ország egészének és minden társadalmi rétegének képét, végül pedig keletkezésénél fogva magában hordta minden külső befolyástól való függetlenségének biztositékát. Minthogy pedig ezt a biztosítékot nem valamelv kicsinv. megvásárolható, vagy megvesztegethető csoport, hanem az állampolgárok széles rétege szolgáltatja, természetszerűleg a képviselői .tekintélyt és függetlenséget másforma védelem alá kell helyezni általános választójog mellett, mint a Szűkebb ceazusos választói rendszernél. Ebből kettő következik. Egyrészt nem elegendő kimondani, hogv a képviselő csak bizonyos taxatíve felsorolt esetekben válik méltatlanná, vagy alkalmatlanná tisztségének viselésére, mert semmiféle törvénv nem számolhat előre minden eshetőséggel, hanem általánosságban kell biztosítani a képviselői állást a befolyásolhatóságnak és erkölcsi megtámadhatóságnak minden eshetőségével szemben; másrészt azonban meg kell szüntetni az erkölcsi megbélyegzés ódiumát az olyan képviselőkkel szemben, akik hivatásukból kifolyólag legális uton jutottak szerződéses viszonyba az állammal, ha a független biróság az üzleti összeköttetésnek tisztaságát kétséget kizáró módon megállapítja. Hogy gyakorlati példával éljünk, a legsúlyosabb erkölcsi összeférhetetlenség foroghat fenn bármely, kijáró esetében, anélkül, hogy összeférhetetlenné válnék, mert szerződése rendesen nincs, vagy ha van is, egy évnél hosszabb időre nem téried. Ezzel szemben a mai összeférhetetlenségi törvénv a képviselői tekintélyt és függetlenséget félti a gyárostól és iparosól. aki szabályszerűen lefolytatott versenytárgyaláson valamely szállítást elnyer, ha véletlenül a szállítási viszony időtartalmát az állam saját érdekében egy évnél hosszabb időben állapította meg. Midőn tehát a kúria bírálati jogkörét a zsűri bíráskodás hatáskörén tul erősen ki óhajtjuk terjeszteni, egyrészt a parlament igazi. erkölcsi színvonalát akarjuk biztosítani, másrészt eleiét akarjuk venni, hogv ál-összeíérhetetlenségi esetek konstruálásával a nemzetnek legértékesebb, dolgozó elemei előzetes erkölcsi megbélyegzésnek legyenek kitéve. Ma a képviselői tekintély nincs megvédelmezve. mert. a fennálló összeférhetetlenségi törvénv az eseteket nem erkölcsi szempontokból birálja el. hanem hibás és meg is kerülhető formái időbeli ismérvekhez köti az összeférhetetlenség foglárnál. Emellett a mai összeférhetetlenségi törvénv állandóan pellengérre állítja a magyar állami közigazgatásnak legfőbb szerveit is a külföld szemében, amely joggal vélheti, hogv egv ilyen tételes törvénv nem csupán üzérkedő képviselőket, hanem kötelességmulaszfó és hivatali esküjüket is megszegő minisztereket és magas állami hivatalnokokat tételez fel. Indítványunk sürgősségét a fentiek alapján azzal indokoljuk, hogv az általunk javasolt általános jellegű törvényt minél gyorsabban elő kell késziteni. hogy az általános választójoggal egyidejűleg tárunkba iktatható. legyen uárvénvBKBMB M«fti»*nmMMacBsaaBS*MmMMK*SM»eBa8M:es99 r «B«Bmi!B**aaB3r!caR*Ba».Kf;assaa!!:Ba»íB8BB»*s>cB Qróf Czernin beszéde a helyzetről. Clemenceau kérdést intézet! Czerninhez a béketárgyalásokra vonatkozólag. — Bécs, április 2. A bécsi községtanács ma küldöttségileg tisztelgett gróf Czernin külügyminiszternél Weisskirchner polgármester vezetésével. A küldöttség előadta a külügyminiszternek a városi élelmezés megjavítására irányuló óhajait, egyúttal felvilágosítást kért, milyen befolyást gyakorolt az orosz és az ukrán különbéke, valamint a még alá nem irt, de már perfekt román békeszerződés a monarchia, különösen Bécs élelmezésére. — Czernin a küldöttség minden kérdésére hoszszabb beszédben válaszolt. A külügyminiszter többek közt a következőket mondta: — A nemzetközi helyzet legszembeszököbb jelensége a Keleten létrejött béke. Mielőtt erre bővebben rátérnék, reflektálnom keh arra a nyilatkozatra, amelyet Wilson a delegációban mondott beszédemre tett. A külügyminiszter szembehelyezkedik azzal a felfogással, mintha Wilson beszédét ugv lehetne felfogni, mint javaslatot Bécs és Berlin különválasztására. Nem hiszi, hogy Wilson éket akarna verni Bécs és Berlin közé. Sokkal jobb véleménye van Wilsonról, mint államférfiről, semhogy ilyen szándékot róla feltételezne. < — Nem küzdünk sem osztrák, sem német imoerüMszÜMs célokért, — mondotta Czernin. de biztonságunkért és jövőnkért elmegyünk a végsőkig. Maid a következő fontos nyilatkozatot tette a kük ügyminiszter: — A nyugati offenzíva megkezdése előtt Clemenceau miniszterelnök ur. kérdés: intézett hozzám közvetett uton, vai.ion hajlandó volnék-e a tárgyalásokra és milyen alapon. Berlinnel egyetértően rögtön azt válaszoltam, hogy erre hajlandó vagyok és hogy Franciaországot illetően a békének más aKa lályát nem látom, mint a francia kormánynak FIzász-Lotharingiára vonatkozó aspirációit. — Párisból azt válaszolták, hogy ezen az alapon nem lehet tárgyalni, mire azután nem volt más választás: megindult a nyugaton a hatalmas birkózás. Magvar. osztrák ós német csapatok vállvetve küzdenek, miként Oroszországban, Szerbiában, Romániában és Olaszországban is együtt harco'tak. Czernin ezután ismertette román békeszerződés főbb pontjait és a következőket mondotta: — A határkiigazitások nem csupán Magyarország, de Bukovina biztonságát is megóvják, Többizben kijelentette, — úgymond — hogy nam adhat menlevelet a háború meghosszabbítóinak. Románia elmulasztotta az alkalmat, hogy Oroszországgal együtt üljön le a békeasztaihoz. Oroszországtól nem kért egy négyzetméter területet sem. Románia azonban elmulasztotta a kedvező konstellációt. Az Aldunán való nagyfontosságú kereskedelmi hajózásunk védelmére és' előmozdítására, valamint a Vaskapu biztosítására határainkat előretoljuk a turn-szever'nl magaslatokra. Ugyanezt a célt szolgáljuk azzal, hogv évi 1000 lei bérösszegért három évre bérbevettük aj e városnál levő értékes hajógyári telepeket és a hajógyár és a határ között fekvő partrészt és. azzal, hogv hérbevettük az Östrovu Mare, Corbu és Simeanu szigeteket. Közölte azután a külügyminiszter, hogy nemcsak Magyarország több pontján, hanem Bukovinánál is eszközöltek határkiigazitast. hogv ne csak Magyarország, hanem Bukovina határai is nagyobb biztonságban legyenek. Á béke gátat vet az irredentistá propagandának, amely Magvarországon oiv rossz vért szült és gondoskodik arról, hogv az a sok magyarországi ember, aki a romár, háború folytán ártatlanul szenvedett, kártalaniftassék. A békeszerződés figyelemmel van a gabonával, élelmiszerrel és nyersolajjal való ellátásunkkal kapcsolatos érdekéinkre. Ha Románia becsületesen barátságos viszonyba akar velünk lépni, akkor öesszarábiáva! sokkal többet nyerhet, mint amennyit ebben a háborúban veszített. Gondosan ügyelünk arra, hogy Romániában a békekötés után ne maradjon egy állandó tövis, hogy a békekötés ne legyen állandó tövis Románia leikében. A petrozsényi szénbányavidéktől déli irányban több kilométer távolságban történt határkiigazitás, amely a szurdoki szorosban az uralkodó Lainie magaslati pontot is birtokunkba juttatja, a szénbányavidéket jobban biztosithatóvá tette. Nagyszeben és Fogafas ezzel 15—18 kilométer szélességit uj biztosító határt nyernek. Az összes fontosabb szorosoknál. Prede álnál, Bodzánál, Oyimes-