Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-21 / 92. szám

Szeged, 1918, április 2Í. •DÉLiMAÖYARORÍÍZA'Ö íl ként ismétlődő közterheket ró ki, a mely a fenti példánál a tervezet 18. §-ának rendelkezései szerint legalább 2.828 korona leend. Ilyen nagy arányú megterhelést az állami adózásnak még egyetlen formája sem produkált. Az állam azon ingatlanok után, amelyek nemzedékeken át elkerülik a vagyonátruházási illetéket, ilietékegyenértéket szed, ez az illetékegyenérték a fenti ingatlan értékéhez képest, a házbérjővedelem tizenötszörös összege 37.700X15=565.500 korona után0'4%-kal 2.262 korona 4enne, amivel szemben a városi telekérték adó 2.828 koronában nyer befejezést, ami.'umawwmhhmilmllianmannimnmmmwmm <*«b«aai Közgazdasági krónika. — Abnormális földárak. — Spekuláció a földbirtokkal. — A parcellázás kormányzati szabályozásai. — Irta: Bizony László. hez járul még a birtokváltozáskor legalább is 10,000 korona. v* A házak tehermentesítésének ügyét ezzel el is intézhetnénk a vagyonadó, lakrészadó, járda költség, kéménysepretési dij, katona beszállásolási költség, vizdij, szemétkihordási illetéket ne is vegyük figyelembe. A gondolkodó elmék gondolkodjanak csak felette, vajon az ingatlan értéknövekedésnek a közterhekkel való megrovására ez-e az egyetlen helyes mód, vajon igazságos és egészséges adó felfogás nyugodtan fogadhat-e el ilyen nagyarányú adóterheket rejtegető telekértékadót. Budapest, 1918. április 20. A vidéki földbirtok adás-vételi üzletekről érkező hirek mindegyike valósággal szenzációs mostanában ; oly árakról szálának ezek, amelyek normális időkben legfeljebb merész álmokbau szerepelhettek. At holdankénti 4000 koronás ár ma már egyáltalán nem hat az újdonság ingerével ós az öt, sőt hatezer koronás árak is egyre gyakoribbakká válnak. A békés időkben volt átlagárakhoz viszonyítva ilyképp sok helyütt tizszeres áremelkedésekkel] találkozunk s oly, aránylag nem is nagy biroktestek, amelyek azelőtt legfeljebb egy-kétszázezer koronás áron cseréltek gazdát, ma milliós tranzakciókat produkálnak. A földbirtok ily rendkivüli áremelkedéséinek ikétsógkivül vannak kézenfekvő okai is. Ezek közül való a pénz vásárló erejének általános lecsökkenése egyfelől s ezzel szoros összefüggésben a javak általános értékemelkedés? másfelől. Ezekhez járult azután a rendkívül nagy kereslet, mely a háborúban az ingatlanok iránt mutatkozott s amelynek fő mozgató rugója az volt, hogy a pénzbőség és a háborús keresmények révén is felduzzadt tőkék legjbiztosabb elhelyezkedésűiket az immobiliákban látták és látják ma is. .A földbirtok rendkivüli áremelkedésének vannak azonban oly okai is, amelyek/már ennek a nagy földkeresletnek a nyomában, mint'vadhajtások jelentkeztek, amelyek feltétlenül károsak s amelyeket éppen ezért idejekorán le kell nyisszantani. Ezeket a vadhajtásokat a spékidáció produkálja, mely a földbirtok adás-vételi üzletek forszirozásában kitűnő alkalmat talál konjuuk turális nyereségek elérésére. \ A spekulációnak bárom irányát látjuk e téren felburjánozni. Az első a legegyszerűbb. Itt a spekuláció egyszerűen beékelődik a kereslet és kínálat ós illetve a~vevő és eladó közé és e közvetítésből meríti a maga, sokszor igen busás hasznát. Az utóbbi időkbeul egész sereg vállalat (részben magántársaság, részben részvénytársaság) is alakult a konjunktúra ilyetén kihasználására. A spekulációs tevékenységnek ez az elharapózása önként érthető-, leg igen káros hatású. Egyfelől lényegesen hozzájárul ugy a kereslet, mint a kínálat fokozásához, mert oly földbirtokosokat is eladásra és illetve oly tőkéseket is vételre ösztönöz, amelyek nélküle esetleg meg sem mozdulnának üzletkötés irányában. Másfelől pedig — a spekulációs tevékenységnek egyedül az üzletkötésen elérni óhajtott közvetítési haszon fokozása lévén a célja — a maga részéről egyenesen elősegíti az abnormálisan nagy földárak kialakulását. A spekulációnak második fajtája azokban az esetékben figyelhető meg, amidőn a gazdálkodáshoz többnyire nem is konyító elemek vásárolnak nyakra-főre földbirtokokat ® ezeket rövidebb-hosszabb | időre megtartják, azzal a célzattal, hogy a földárak további emelkedése után, egy alkalmas pillanatban, konjunkturális haszonnal túladjanak rajtuk. Több konkrét eset >a bizonysága annak, hogy e réven egyesek igen tekintélyes nyereségre tettek szert. Harmadik hajtása a spekulációnak a parcellázás. A kisgazdaközönség mai kedvező anyagi helyzetében igen élénk vételkedvet mutelt S el spekuláció erre alapit ja számításait. Nyilvánvaló, hogy a spekuláció tevékenysége mind a három irányban igen veszedelmes következményeket vonhat maga után s éppen, ezért itt az ideje, hogy gondoskodás történjék ennek a járványnak hathatós megfékezéséről. iA® abnormális földárak egész termelésünk és közellátásunk jövőjét befolyásolják és eleve lehetetlenné teszik a terményáraknak a mai, rendkívüli magas nivórót való visszaalakulását. A mai földárakat lehetetlen összhangzásba hozni oly terményárakkal, amilyenéknek a kialakulását a béke idejére 1 reméljük, egyszerűen azért, mert a mai földárak mellett földbirtokba eszközölt tőkebefektetés egyesegyedül a jelenlegi magas terményárak mellett hozhatná meg azt a jövedelmet, amelyre a1 gazdálkodó befektetése arányában igényt tarthat. Az ily abnormális árakon vásárolt földbirtok mérlege egyszeriben 'felborulna, ha a gazdálkodás hozadékát normális terményárakra kellene alapítani. Ebből az következik, hogy ha a földárak abnormális tultengésénék gátat ftiem vetünk, évek hosszú során lehétptténné válik számunkra a közellátás nádi ohsóbb alapokra való fektetése. Ezen a ponton válik a spekuláció elliarapózásánaik megakadályozása egyetemes országos érdekké. Nem kevésbé fontos érdekünk azonban annak megakadályozása is, hogy a spekuláció által életrehivott nagy ibirtokforgaiomban nem kjvdndtosI 'étpntek ragadjanak magukhoz kisebb-nagyobb birtoktesteket. Életbevágó érdekünk ez nemcsak magyar nemzeti, lianem gazdasági és szociális szempontokból is egyformán. Lehetetlenné kell tenni, hogy a föld elvonassék azok elől, akiknek földhöz való juttatása elsőrendű feladatunk. Különösen kívánatos ezért, hogy a kormány mielőbb gondoskodjék arról, hogy a parcellázási féltékenység alakulástéra az államhdtatpm nfeg felelő ingerencicit gyakorolhassou s lehetővé tegye ezáltal ugy a nemzeti, szociális és gazdasági szempontok kellő érvényesithetésót, mint pediglen azt, hogy a spekuláció a parcellázási tevékenységet ne ragadhassa szélsőségekbe s ne aknázhassa ki a nép földvásárlási vágyát. Almit e tekintetben a kormányok még a béke éveiben elmulasztottak, azt most okvetlenül pótolnunk kell, különben ia magyar, birtokpolitika üres jelszó marad és földünk sorsát a spekuláció fogja diktálni. unhiinmiuiiniiuinihiihimn Fordulat a közélelmezési hivatal csalási bűnügyében, (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési1 hivatal botránya ügyében a nyomozást már befejezte a közélelmezési rendőrség. Gróf Dezső rendőrkapitány az iratokat szombaton reggel átküldte dr. Dreyer József bűnügyi rendőrkapitánynak, aki viszont beterjesztette az l/ügy iratait a királyi ügyészséghez. Az ügyészség intézkedéseitől függ. hogy folvtatják-e a nyomozást, esetleg a vizsgálatot, vagy nem. Az ügyben ugyanis feltűnő érdekességii fordulat történt. Kiderült, hogy ha volt is bűncselekmény, — ami azonban még eddig nincs, vagy csak nagyon gyengén van bizonyítva — Román József azért nem büntethető. mert törvénylszétö orvosszakértők véleményie szerint beszámíthatatlan és mint ilyent bocsájtották el a katonaságtól is. Egy hónap előtt dr. Gyuritza Sándor és dr. Berger Mór törvényszéki orvosok mint ön- és közveszélyes őrültnek közkórházba való utalását hozták javaslatba, de az ügv azóta alszik. A visszaélések ügyében egyébként még más fordulat is bekövetkezett, A nyomozás holtpontra jutott s az eddigi eredmények mind hamisaknak bizonyultak a bűncselekmény eredetét illétőleg. Az első nyomok szerint ugyanis Román ugv jutott volna a könyvekhez, hogv egv városi vámtiszt azokat ellopta volna. Szombatra azonban kiderült, •hogv ez a föltevés nem állja meg a helyét. Azt mondják ugyanis, nem képzelhető eh hogv a közélelmezési hivatal Illetékes ügyosztálya annak ellenére, hogy észrevette a könyvek eltűnését, ne tette volna meg a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogv azokat csalás céljaira senki föl ne használhassa. Ez ugyan'gyenge érv, bár Román is határozottan tagadja, hogv a könyveket a vámtiszt vitte volna ihozzá. Vallomása során előadta, hogy a könyveket ismeretlen és ismerős vásárlói vitték el hozzá. Hogv kik ezek. névszerint nem volt hajlandó megnevezni egyet sem. Miután azonban , ő nem árusíthatott hatósági cikkeket, kellett, hogy a könyveket kiküldje más kereskedőkhöz. — mondotta — nehogy ezért egész vevőkörét elveszítse. A közönség ugyanis csak oda jár vásárolni, ahol cukrot és petroleumot is kap. Ö ezeken nem keresett, ingyen fáradt, hogv vevőit'kielégíthesse és igv biztosítsa jóindulatukat á békeidőre. Nem tagadta azt. hogv vásárolt árukat makszimális ár fölött is adott el. igv cukrot is, kávét is, meg egyéb élelmiszereket. Ezeket azonban nem hamis könvvek alapján szerezte, hanem vásárolta maga is —- és fogja is vásárolni, mert neki várási főtisztviselők is tettek ajánlatokat makszimális ár - fölötti eladásra és csak azért álltak el az alkutól, mert fölfedezték, hogv be akarja őket ugratni. És volt szegedi rendőrtisztviselő, aki egyenesen megbízta azzal, hogv szerezzen neki szalonnát, ha makszimáliis ár fölött is és a rendőrtisztviselő szívesen adott neki egv kiló szalonnáért husz koronát. Ez ma normális IfflÉSZ és CEMENT állandóan raktáron kitűnő minöségbenés versenyen kivüli áron. I ^ + + 4> VÉRTES MIKSA cég, Szeged, Paliavieini-utca 5, sz. Raktár: Tiszapálgaudvar. 1