Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-20 / 91. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZ ÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Egyes szám ára 14 fíllár. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZA" A kiadóhivatal telefonja: 81, Szeqed, 1918 tfll évfolyam, 91. szám. Szombat, április ?0, fi 48-as alkotmánypár! a választójogi paktum ellen Döntött. - Helyesli a lAtekeHe-lcopgnáiiij lemondását és csak o9yan kabinetet támogat; amely elődje teljes prog­ramját magáévá teszi. — Anárássy a válság kitöré­sének okairól. - Vázsooyi a király álláspontjáról. ­Az a politikai bonyodalom, amelyet a Wekerle-kormány lemondása kavart fel, a mai napon nőtt méreteiben. A 48-as alkot­mánypárt értekezletet tartott, amelyen — bár nem egyhangúan — határozati javasla­tot fogadtak el a koncentráció ellen. A 48-as alkotmánypárt többsége hozzákötötte magát a Vázsonyi-féle választójogi javaslat­hoz és ellenez minden oly kompromisszu­mot, amely lényegében eltér a választójogi javaslat alapelveitől. Wekerle miniszterelnök hosszabb be­szédet mondott. Kijelentette, hogy változat­lanul fentartja a választójogi javaslat alap­elveit és összes lényeges rendelkezéseit. Nem hajlandó — a jogkiterjesztés és a vá­lasztások tisztaságának rovására — enged­ményeket tenni. Az egyezkedési tárgyalá­sok, amelyek legfelsőbb kivánságra indul­tak meg, meghiúsultak, mert a módosítá­sokban nem akart elmenni a munkapárt ál­tal kivánt határig. Ily körülmények között csak a házfeloszlatás- és áz uj választások elrendelése tisztázhatta volna a helyzetet. Ehez a kormány nem kapta meg a felhatal­mazást, ezért a kormány lemondott. A 48-as alkotmánypárt helyesléssel fo­gadta a ministzereínök álláspontját és a ha­tározati javaslatban szolidaritást vállalt a kormánnyal. Az a körülmény azonban, hogy a határozati javaslatot nem egyhangúan fo­gadták el, igazolni látszik azt a föltevést, hogy a 48-as alkotmánypártban jelentékeny számú hivei voltak a választójogi meg­egyezésnek a határozati javaslatban meg­szabott mértéken tul is. A 48-as alkotmány­párt tehát nem bizonyult egységesnek a megegyezés és a koncentráció elleni küzde­lemben. Az erőviszonyok ebben áz irányban némiképen tisztázódtak, de viszont a politi­kai bonyodalom megoldásánál számolni kell a Károlyi-párt magatartásával is és- ázzál a hatalmas eílentáílással, amellyel a választó­jogi javaslat lényeges módosítása és az ily alapon nyélbeütött koncentráció a nmnkás­tömegek táborában találkoznék. A mai napon nemcsak a 48-as alkot­mánypárt vétója hangzott el a választójogi megegye'zés ellen, hanem a munkásságé is, amely (Budapesti tudósitónk telefonjeíentése.) A 48-as alkotmánypált pénteken este 7 óra­kor Mária Valéria-utcai helyiségében érte­kezletet tartott. Az elnöklő gróf Andrássy Gyula nyitotta meg az értekezletet. Felkér­te a miniszterelnököt, hogy adja elö a kor­mány lemondásának okát. Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök szólalt fel ezután és a következőket mon­dotta: — Mi mint kisebbségi kormány alakul­tunk az általános választójognak a keresz­tülvitelére, avval a biztosítással, hogy ha programunat, helyesebben annak kiindulási pontját a választójog reformját a mai parla­menttel biztosítani nem tudjuk, akkor a nem­zet itélöszékéhez appellálunk. Miután sajná­latunkra, ezen a parlamentáris kormányfor­ma szerint egyedül rendelkezésünkre álló alkotmányos fegyvernek használhatása köz­ben kétségessé vált, kötelességünknek tar­tottuk beadni lemondásunkat. — Elsőrendű feladatomnak tekintem ma is a választójog reformjának keresztülvite­lét, hogy fokozott erővel láthassunk egyéb halasztást nem tiirö nagy feladataink meg­oldásához. Irányelveimhez, alapelveimhez, tett Ígéreteimhez minden tekintetben hiven és változatlanul ragaszkodom. — Az általunk tervezett reformnak, alapvető intézkedéseit, vonatkozzanak akár a jog terjedelmére, akár a választások tisz­taságára, lényegében mindenben tartsuk fenn. (Zajos helyeslés.) — Voltak kísérletek, amelyek a meg­egyezésre irányultak. Ezen kísérletek során nem mentem el lényegileg messzebb, mint amire ígéretet válfakam. Nem menteni el messzibbre, mint amennyire ment az a mó­dosítás, amelyet annak idején gróf Andrássy Gyula tett a bízottságban. Részletekbe nem kivánok bocsájtkozni, . mert hiszen az első pontoknál meghiúsultak az egyezkedési kí­sérletek, amelyeket nem én iniciáltam, ha­nem amelyeket magasabb helyről iniciáltak. — Ismétlem tehát, hiven és változatla­nul kívánok ragaszkodni a javaslat alapel­veihez. Én azt hiszem, hogy a párt csak egy állást foglalhat el: azt az állást, hogy irány­elveihez és programjához szintén híveit és mindenben ragaszkodik. Ezen nagy irány­zék érdekében kívánatos, hogy együtí­maradjanak mindazok, akik ha talán a rész­letek tekintetében kissé eltérnek is, de ezt a nagy célt mindenképen megvalósítani igye­keznek. Mindent el kell követnünk, hogy a választójogot nyugvópontra juttassuk. Mint kisebbségi kormány nem lehet nyugvópontra juttatni azon felhatalmazás nélkül, hogy a választó közönségre apellálhassunk. —- én senkit sem tudok itten, aki az alapelvekhez ne ragaszkodna, aki azoktól eltávolodni igyekeznék. Ha voltak a párt,, vagy a kormány tagjai között differenciák, ezek nem a választójog alapvető elveire vonaíkznak, mert azokhoz mindenki egy­forma következetességgel ragaszkodott. A differenciák inkább akörül keletkeztek, hogy egyesek a megértést keresték feltétlenül, vagy pedig inkább a megegyezést keresték. Mások a megegyezést kevésbé akarták vagy épen nem akarták. Ezt az ellentétet keli ki­egyenlítenünk. Kiegyenlíteni pedig csak ugy lehet, ha hiven ragaszkodunk elvi álláspon­tunkhoz, hogy nem a minden áron való megegyezést keressük, hanem azt, amely elvehnk alapjain mit sem változtat, ellenke­ző esetben pedig változatlanul megmara­dunk azon az álláspontunkon, hogy a vitás kérdést csakis a nemzet döntheti el. (Élénk helyeslés.) — Nekünk együtt kell maradnunk, mert ez á blokk képezi biztositékát annak, hogy a választójog olyan terjedelemben és olyan tisztaságban valósuljon meg, amint azt mi kontempláltuk. Kérem a tisztelt értekezletet, szíveskedjék lemondásunk indokait tudomá­sul venni. (Élénk helyeslés és taps.) A miniszterelnök után Ugrón Gábor emelkedett szólásra és beterjesztette a kö­vetkező határozati javaslatot: A 48-as alkotmánypárt helyesli a le­lépett kormánynak azt az állásfoglalását, amely szerint a benyújtott választójogi törvényjavaslat lényeges határozatának rovására engedményeket nem tett. A párt helyesli azt is, hogy a lelépett kormány midőn ezen álláspontjának keresztülvite lére elegendő biztosítékai nem voltak, az alkotmány követelménye szerint lemon­dott. A párt azonosítja magát a lelépett kormány ezen álláspontjával. Szilárdul ragaszkodik ugy a választójog, mint az önálló magyar hadsereg és a szociális és nemzeti irányú reformok tekintetében ahhoz a programhoz, amelynek alapján * megalakult és csak olyan kormányt tá­mogat, amely azt a maga teljességében magáévá teszi és a választójog tekinteté­ben a jogok megszorításában a lemondott kormány által tett engedményeknél to vább nem megy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom