Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-17 / 88. szám

ÜBMÁQÍ .fssgafá, ISIS. ^prllía If. Zenta Szagoá-magya létesítése mellett. Zenta, április 16. (A Déhrtiígyarojszág kiküldött munkatársától.) Zenta, ez a szépen fejlődő magyar vidéki város az utóbbi évek 'folyamán elérkezett fejlődésének ahhoz a fokához, amelyben már a mostani levegő szűk és fülledt számára. A város vezetősége- évek óta gondolkozik megoldásokon, amelyek mellett fejlődését és pedig erőteljesebb fejlődését lehetővé tehetnék. Egyhangú, megállapodott vélemény az ma >már, hogy Zentának nagyobb mértékű támogútásna van szüksége. Különösen az utóbbi időben foglalkoztak sokat ezzel a 'kérdéssel és az ebből keletkezett viták során az a vélemény alakult ki, hogy a támogatást Szegednél kell a károsnak keresnie. Szeged ezidőszerint ugyanis az az erő, amely megfelel Zenta igényeinek és kívánságainak és a két város érdekei körülbelül megegyeznek- egymással. Zentának egyenesen érdeke, hogy Szeged minél nagyobb arányokban és minél hatalmasabb mértékben fejlődjék. Most például, hogy fö'íszinre vetődött az uj egyetemek, valamint a Balkán-Akadémia létesítésének gondolata, a zentai po.gárságnak egyhangú véleménye, hogy uj egyetem nem létesülhet, inig Szeged nem kapott egyetemet, t'logy miért van mindez, arra a város egyik főtisztviselője a kővetkezőket mondotta nekem: — Zeniat minden szál Szegedhez fűzi. Ha Szeged eléri céljait, ezzel Zenta is közelebb jutott céljaihoz. Ezidőszerint ugyanis három közlekedési vonal fűzi Zentát Szegedhez. Egyik a közvetlen vasúti vonal, másik a csókái s a harmadik a Tisza. A szegedcsókái vasútvonal ugyanis ma már szintén Zentáé is, miután a háború alatt kiépítették a csóka—zentai vasútvonalat. Ez ugyan ezídöszerint nem működik, de a távolság" Zenta Csóka közt amúgy is minimális. Zentát a város által megszabott ui fejlődési irányai is leginkább Szegedhez Hízik. Talán nem kell bővebben magyaráznom, hogv 'nekünk, akik Budapesttől nagyon is távol esünk, megfelelő centrum után kell néznünk, amig magunk nem lehetünk minden tekintetben központunk. A szegedi egyetem például részben t Zentáé is, miután közel van. az összeköttetés pedig hármas. — Hogy még szorosabbá tehessük Zenta összeköttetését Szegeddel, fölvetődött itt és. már csaknem népszerű az a gondolat, hogy a megalakítandó Szeged-megyéhez kelletne csatolni Zentát is. Zenta ugyanis már régen önálló törvényhatósági jogot kért, amit még eddig nem intéztek el. A hosszú várakozási idő alatt alakult ki az a vélemény, hogy az önálló törvényhatósági jognál egyidore kedyezőbb megoldás lenne a létesítendő Szegedmegyéhez való csatlakozás, miután igy sokkal intenzivebb mértékben küzdhetnénk Szegeddel közös érdekeinkért és igy Szeged fejlődéséért, amely — ismétlem — a mi fejlődésünk is. Zenta Szeged-megye létesítését töltetlenül támogatja, még abban az esetben is, ha a csatlakozas nem történné* meg. Ez eden ugyan csak egyetlen érve van az ellentábornak, de ez tényleg nyomós érv és pedig az, hogy: ha Zentát is Szeged-megyéhez csatornák, ezzel csaknem minden magyar, vidékét elvennék a Bácskának és Bűcsmegyét majdnem teljesen nemzetiségi vármegyévé változtatnák. De hogy ez az érvelés a komolyabb célokkal müven összefüggésben van, hat arról lehetne vitatkozni. 'Mindent egybevetve; Szeged nagy érdekei Zenta érdekei is éppen a közelség„.és jó összeköttetés miatt és Zenta fejlődni akar — Szeged utján és Szeged segítségévei. Sipos Iván. Két interpelláció öt indítvány az áprilisi közgyűlésen* (Saját tudósít ónktól.) Szeged tanácsa kedden délelőtt tartotta meg közgyűlést, előkészítő ülését dr. Kelemen Béla főispán einöklésével. Mint az előkészítő ülés anyaga mutatja, áz április közgyűlés aligha log veget érni egy nap alatt. A közgyűlés gazdag tárgysorozata mindjárt, két interpellációval és öt, inditvannyal kezdődik. 'Az interpelláló és indítványozó városatyák között van veszedelmes szónok is. A városatyák érdeklődése egyébként biztositva van; a szerdal közgyűlés foglalkozik a felsöközponti kántori állás betöltésével. Ez esetleg ellenszer lesz a hosszú tárgyalások ellen; a közgyűlés tagjai változások előtt rendszerint taegesek és nincs türetinüte félórás szonokiatosnoz. a melyek még a márciusi közgyűlés türelmét is kemény próbára tetté*. A tanács javaslatai egyébként itt követneznek: Buiogn 'Lajos szazauos az első interpelláló, aki „az utak Korma iák nyerésé ügyében" interpellál. Azt kérdi a polgármestertől, van-e tudomása róla. hogy a fák nyesése elmaradt? Válaszul ismertetni fogják a városi főkeríész jelentését. Dr. Koszó István országgyűlési képviselő azt kérdi, van-e tudomása arról a tanácsit ak, hogy a háztulajdonosokhoz állandóan beszállásolnak katonákat, vagy pedig váltságot kell fizetniük? Kérdi továbbá, van-e tudomása arról a tanácsnak, hogy a házbérfiilére'k fizetése azért rendszerésen folyik? A polgármester válaszában közli, hogy naponkint 4—-500 tisztnek kell Szegeden szállást adni. A törzstiszteket szállodáikban (helyezik cl, " a többit magánházakhoz kell utasítani. A háborús kiadásokban ez a legsúlyosabb. Évánkint 256.000 komndt költ el a város "oeszátlásplásokra. mig a házbérfiMér csak 100.000 koronát jövedelmez. Eminens érdeke tehát a városnak, hogv a kettőt ne kapcsolja egybe. Az indítványok során szintén Balogh Lajosé az elsőség. Azt indítványozza, hogy a leszereléssel kapcsolatban gondoskodjék a város bizonyos katonaság birtokában levő fölszerelési tárgyak, igv különösen az építkezési anyagok még vásárlásáról. A tanács — miután még erre igazán nem alkalmasak az idők — napirendretérést javasol az indítvány fölött. Dr. Dobay Gyula azt indítványozza, hogv az egyre súlyosabbá váló megélhetési viszonyokra való tekintettel határozza el a közgyűlés minden városi alkalmazott törzsnzetésénék ötven szazalékkal való fölemelését. A tanács javasolja a közgyűlésnek. adja ki az indítványt a tanácsnak azzal, hogy az indítvány pénzügyi részének letárgyalása utan tegyen érdemleges javaslatot a közgyűlésnek. Dr, Hollós Józsefnek ' az alkoholmentes leszerelésre vonatkozó ismeretes indítványát csak részben teszi a tanács magáévá, tekintettel a fönálló törvényekre. A tanács javasolja, intézzen a közgyűlés az indítvány szellemében föürati kérelmet a kormányhoz. A határozat ' társtörvényhatóságoknak való megküldését fölöslegesnek tartja a tanács, miután a kormány rendelkezése ugvis kitér-, jed az egész országra., — ha az állam hajlandó lesz ilyen intézkedésekre. Dr. Kormányos Benő azt inditványozza, irjon föl a 'közgyűlés a kormányhoz, hogv a városi fuvarozási üzem részére 'a kormány ujabb négy darab teherautót utaljon ki. A tanács napirendretérést javasol az indítvány fölött, mert ezek a {(Siratok már élmert tek a kormányhoz a közélelmezési 'híva* tal utján, amelynek keretébe tartozik a fuvarozási. üzem is. Egyébként minden lehető intézkedést megtesz a város az iizem, fejlesztése érdekében, ' Az ötödik inditvánV. amelyet Pásztor József törvényhatósági bizottsági tag nyújtott be a közgyűléshez, tudvalevőleg a Békéscsabával való jobb vasúti összeköttetést célozza. Erre különös szükség van a 46-osok Békéscsabára való helyezése miatt. A mai közlekedési viszonyok mellett ugyanis egy csabai ut két napig tart. A tanács egész terjedelmében elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek az indítványt. ' A tanácsi előterjesztések során elsőnek Berzenczey Domokosnak városi főmérnökké történt kinevezését jelenti l>e a tanács a köz* gyűlésnek. Ugyanekkor a közgyűlés hozzájárulását kéri a tanács ahhoz is, hogy Berzenczey főmérnöknek „fizetésén és egyéb illetményein kivül évi '6000 korona, pótlékot adhasson a város, amint a kinevezést megelőző tárgyalások során véle megállapodtak. A Felsőtanyai Mezőgazdasági Egyesületnek székházépítési és ezzel összefüggő terveit olcsó telekkel kívánja támogatni a •város. A tanács javasolja, hogy a mérnöki hivatal által négyzetölenírint nyolc és három koronára értékelt földterületet, négyzetölenkint négy és két koronáért adja át a város az egyesület céljaira. A tanács a kórházbizottság 'véleménye alapján javasoi.ia a közgyűlésnek, irjon föl a közgyűlés a kormányhoz, hogy a kórházi ápolási díjakat napi 4 korona ÖU fillérről hat koronára emélhesse föl a város. Az ápolási dijak fölemelését az ápoló- és szolgaszemélyzet bérmozgalma is szükségessé teszi. Bemutatja a tanács a közgyűlésnek a közélelmezési hivatal mult évi üzletereüményéről szóló kimutatást a pénzügyi bizottság és közélelmezési tanács együttes javaslataival, amelyet a tanács elfogadásra ajánl. Végűi javasolja a tanács, irjon föi a közgyűlés a kormányhoz, hogy a közegészségügyi bizottság által a Kőkusra javasbit uj patika engedélyét László László szegedi gyógyszerésznek adja ki. A Dugonics-téri gyógyszertár-engedély iránti kérvény ügyében azonban mindaddig nem lehet hatarozni. mig a belügyminiszter Prmkó gyógyszerész ama kérelme ügyében nem döntött, a melyben Frankó gyógyszertára körzetének a Dugonics-térre leendő kiterjesztését kérte. t>~©--8 Ssoroetóifi graiuiiiiuriHins. Brillíans ékszerekert is magas mattat fizetek fISCHER Sí. öfás es tíl""eresz> a Kórzó-kávéház mellett. HMtMBÓE Szeged Csongrádi .*, és egyét? helyi vállalatok részvényéit vásárol, eiad és megdősegez R. MIKSA bank- és válfóüzletej Széchenyi-tér, a városházával szemben, j és más értékpapírokat vesz és eiad a SZEGED! NÉPBANK Kossuth Lajos-sugárut 13. MÉSZ és CEMENT állandóan raktáron kiiünő mSnőségbenés versengen kívüli áron. + + • • VÉHTES MIKSA cég, Szeged, Paflavidnl-tiíca 5. sz. Raktár: Tiszapályaudvar.