Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-16 / 87. szám

Szsged, 1918, április;!!?. TTÉLMAG Y A UOSSÍSÁŰ Wekerle és Vázsonyi nyilatkoztak a választójogi módosításokról, , — A választójogi javaslat (Budapesti tudósítónk telefonjelentésé.) s Á képviselőház választójogi bizottsága hosz­szabb szünet után hétfőn folytatta tanács1 kozását rendkívüli érdeklődés mellett. Az ülést báró Kttrthy Lajos elnök féltizenegy­kor nyitotta meg. Jelentette, hogy a bizott­ság rátér a javaslat részletes tárgyalására. A cimhez elsőnek Polónyi Géza jelenkezett szólásra. Felszólalt az ülésen dr, Wekerle Sándor miniszterelnök is, aki a választójogi megegyezés szükségét hangoztatta. Ugyan­ezt tette felszólalásában Vázsonyi Vilmos is, de azzal a fentartással, hogy ez a kor­mány a már megállapított mértéken tul r.em mehet az engedményekben. Vázsonyi Vilmos > igazdágügyminisz:er: A cinire nézve lesz megjegyzésem, minthogy a nők választójoga következtében elvi jelen­tősége van. Polónyi Qéza: Az általános eimről van szó.1' Vázsonyi: A hírlapok értesítésére hivat­kozik, mely szerint a kormány bizonyos mó dositásokat jelentett be a javaslatra nézve. Természetesenezektől függ a bizottság magatartása. Épp ezért a bizottságnak tu­domást kell szereznie, mi a kormánynak a szándéka a módosításokat illetőleg. De még inkább érdekli az a hir. hogv a kormány az igazságiigyminiszter kívánságára azt a kö­vetelést támasztotta, ihcgv az 1 0. szaka­szok együtt tárgyaltassanak és hogv a bi­zottság hat aap alatt köteles ezt a tárgya­lást befejezni. Hivatalosan ezekről nincsen tudomása, de kétségtelen, hogv azok a hírek félhivatalos alakban tétettek Közzé. Ez nem minden. Időközben megindult egv sajtókam­pány, amely bizonyos mértékig a bizottság fterrorizálásáimk Jellegét viseli magán. (Moz­gás.) Hivatkozik a Népszavá-nak egyik cik­kére és a vasárnapi népgyűlésen megjelent prokiamációra, amelyek szerint a bizottság­ban ujabb népcsalás készül. Miután a iegszi­gorubb cenzúra van, lehetetlen megérteni, hogv a cenzúra mellett, ilven. éppen a bizott­ság és a társadalom békéjének megzavará­sára alkalmas közleményeket megfúr a kor­mány, (Igaz! Ugy van! Zaj.) Hock János: Hogy függ össze a kor­mánnyal, hogy a Népszava mit, ir? (Zaj.) Polónyi Qéza: A cenzurávai függ össze. (Nagv zaj. Az elnök csenget.) A cenzúrát az igazságügyiminiszter kezeli. Hock János: Az ellenkező oidalon miért mondják, hogv mi nem vagyunk nemzetiek és hazafiak? Ez ellen önnek nincs szava? (Nagv zaj.) Felkiáltások: Az nem a kormány dolga, hogv a Népszava milyen cikkeket ir? Bakonyi Samu: Tetszetős cenzúra jó volna? Polónyi Géza: A bizottság tárgyalásai­nak szabadságáról beszél és miután magát fenyegetve érzi, kötelességének tartja alkal­mat és módot adni arra-hogv lássa, mi igaz ebből? A bizottság csak a Háztol kaphat uta­sítást, mástól irányítást el nem fogadhat. Szeretné, ha részletes felvilágosítást kapna arról, hogv milyen módosításokra hajlandó a kormány. Wekerle Sándor • miniszterelnök: Tisz­telt bizottság! Elsősorban a tisztelt képviselő urnák a terrorizálásról tett megjegyzésére kívánok válaszolni. A cenzúrára vonatkozó­lag méltóztassék figyelembe venni, hogv van egv szabály, amelv közzététetett, hogy mily esetekben gyakorolható a cenzúra. Azok a támadások, amelyek történtek, — és én sem vagyok kivéve e támadásokból «— lehetnek nagyon sajnálatosat?, de a cerr résilcíős tárgyalása. — zurával ezen segíteni nem lehet, mert a cen­zúrával sem lehet korlátozni, hiszen meg­mondatott, hogv a cenzúrát közérdekből gyakoroljuk. Legyen azonban meggyőződve­tiszteit képviselő ur, hogv részünkről na­gyon távol áll az, hogv bárkit is terrorizál­junk. sőt ezeknek a tárgyalásoknak a során is bizonyítékát adjuk készségünknek arra nézve, hogv igenis kívánatosnak tartanok, ha lehetséges volna a megértés a választó­jogi törvényjavaslatra nézve. (Élénk helyes­lés.) Kívánatosnak tartanok elsősorban a bel­ső nyugalom szempontjából, mert nyugal­mas tevékenységre van szükségünk, hogy nagv céljainkat teljesíthessük. De kívánatos­nak tartanok a választójog szempontjából is, hogv ez a kérdés, amelv egész közéletünket uralja, mielőbb közmegnyugvásra megoldas­sák,. Hi&zen a tanácskozásokat éppen azért folytatjuk, hogv tisztázzuk ezt a kérdést. A kormány igenis éppen ezen szempontokból tette meg kísérleteit az ellentétek kiegyenlí­tésére. Ott megjelöltük azokat a határokat, ameddig mehetünk tett ígéreteink, mehetünk az ügy érdéke szempontjából, E tanácskozások, melyek magánjellegű* ek voltak ugyan, de igen szokásosak az al­kotmányos életben, sajnos, nem vezettek eredményre. Nincsen azonban kizárva, hogy éppen mostani tanácskozásaink során íesz lehetővé a megértés. (Helyeslés.) Csak ezt vagyok bátor megjegyezni és kérem, térjünk át a tulajdonképpeni tárgyalásra. Wekerle után Vázsonyi szóialt fel. Kije­lentette, hogy a miniszterelnök egész vilá­gosan precizirozta a kormány álláspontját, Ami a Polónyi által emiitett terrort illeti,, kéri Polónyit, hogy olvassa el a lapokat, a melyek egész szabadon írnak a választójog­ról. Olvassa el, hogy hetek óta micsoda haj­tóvadászat folyik ellene, a gyalázó cikkeknek milyen sorozata jelenik meg és hogy ezek a cikkek mindig azzal a refrénnel végződnek, hogy rosszabb vagyok Tisza Istvánnál, (De­rültség.) A cenzúrának nincs joga beavat­kozni ezekbe a dolgokba, mert hiszen a vá­lasztójog kérdése nem ütközik a hadviselés érdekébe. Terrorról szó sem lehet. IA döntés végső joga nem a kormányé. Micsoda terror van abban-, ha én magamra nézve kabinetkérdést állítok fel egy ügyben? Az terror, hogy ha nem leszek abban a szerencsés helyzetben,, megnyerhetni az alkotmányos faktor jóvá­hagyását, hogy akkor azonnal levonom a konzekvenciákat? A terrorizálást csak ma­gammal szemben gyakorolom és senki más­sal szemben. A bizalmas tanácskozások so­rán ismételten kijelentettem, hogy lehet or­szágos érdek a megegyezés azon mértékén tul is, amely mértéket a kabinet magára néz­ve megengedhetőnek tart. Előző nyilatko­zatai alapján az azonban sohasem lehet or­szágos érdek, hogy azok csinálják meg ezt a megegyezést, akik politikai becsületüket nyilvánosan tett ígéretükkel lekötötték. Tisza képviselő <ur- előtt is és azon helyen is, ame­lyet legjobban érdékel. Számtalanszor kijelentettem, hogy rám nézve lehetetlen - más politikának követése, mint amit követlek'. Ebből terror csak reám származik, konzekvencia csak reám nézve következik és a kabinetre nézve, amely ma­gát felfogáson mai azonosította. Minden kor­mánynak joga van önmagával rendelkezni, önmagának megszabni a mértéket, ameddig elmehet és amelyen tul kezdődik számára körülmény, ahol már a politikai erkölccsel ellentétbe jut és ahol elvégezhetik ezt a mun­kát a köz érdekében mások, de ez a kor­mány nem végezheti ,el. Qróf Tisza István kijelenti, hogy a ma­gyar parlamentáris életben régen kifejlődött praxis szerint bizottsági tagsági helyeket a pártok számaránya szerint osztják fel. A munkapárt megtette a maga ' kötelességét, hogy pártonkivüliek is helyhez jussanak. Az első paragrafusnál Vázsonyi Vilmos szólalt fel. Az első 'fejezet címét: Férfiak választójoga, egyelőre tárgyaltatni nem kí­vánja, mert a nők választójoga felett csak akkor dönthetnek, ha ezt már megszavazták. Rakovszky István elleninditványt tesz. El­ieninditványa két irányú: az első a domici­iiumra vonatkozik. A vándorló honpolgáro­kat szerinte ki kell zárni a választók név­jegyzéképől. Második indítványában javasol­ja, hogy az irni-olvasni tudás helyett a négy elemi elvégzése vétessék föl jogcímnek. Desbordes Ernő: A javaslatnak a bün­tető szankción és a kerületi beosztáson kívül nincsenek garanciái. Nem osztja a javaslat támogatóinak optimizmusát. Az irni-olvasni tudást nem tartja biztosítéknak, sőt a négy elemivel szemben is vannak aggodalmai, Egyedüli biztosítékot csak a magyar nyelv valódi tudásában Iát. Indítványt nyuit be, hogy a magyar nyelv tudása legyen a vá­lasztójog alapja. Indityánya szószerint igy hangzik: Országgyűlési képviselőválasztási joga van minden férfinak, aki életének nu­szonnegyedik évét betöltötte, magyar állam­polgár, állandó lakással bir, magyarul irni és olvasni tud és ezenfelül a második sza­kaszban felsorolt különös kellékek valame­lyikének megfelel, Balogh Jenő szólalt fel ezután, Nagy veszedelem volna 7- úgymond — a háború alatt szerzett tapasztalatok után értelmetlen nemzetiségi elemet vaiasztójoggal felruházni. Ilyen veszedelem ellen meg keit keresni az orvosszert, hogy nemzetiségi, analfa&éta tö­megek ne majorizaMiassák az értelmesebb magyar népréregeket. Az első szakaszt csak azzal a módosítással hajlandó elfogadni, hogy az irni-olvasás helyett a négy elemi iskola elvégzése vétetik fel a szakaszban. Az elnök indítványozza, hogy miután kedden a bizottság egyes tagjai és a kor­mány tagjai más irányban lesznek elfoglal­va, a bizottság legközelebbi ülését szerdán tartsa meg. A bizottság az elnök javaslatát elfogadta. Ezzel az ülés véget ért, fokozott harci tevékeny* séy az olasz fronton. BUDAPEST, április 15. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A délnyugati, harcvonalon helyenként fokozódott a harci tevékenység, j A VEZÉRKAR FÖNÖKE, Ha őszül a baja használja a i a * * a mely 3 nap Fiéra najvazef, eredeti színét. Kis Üveg 3 kor. 50 f. nagy üveg 7 K. Kapiialíi BRR!!8Hü RáRDEttjj|íj!q3ZWhrit3ii 8t«damjt-tttH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom