Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1918-04-16 / 87. szám
Szsged, 1918, április;!!?. TTÉLMAG Y A UOSSÍSÁŰ Wekerle és Vázsonyi nyilatkoztak a választójogi módosításokról, , — A választójogi javaslat (Budapesti tudósítónk telefonjelentésé.) s Á képviselőház választójogi bizottsága hoszszabb szünet után hétfőn folytatta tanács1 kozását rendkívüli érdeklődés mellett. Az ülést báró Kttrthy Lajos elnök féltizenegykor nyitotta meg. Jelentette, hogy a bizottság rátér a javaslat részletes tárgyalására. A cimhez elsőnek Polónyi Géza jelenkezett szólásra. Felszólalt az ülésen dr, Wekerle Sándor miniszterelnök is, aki a választójogi megegyezés szükségét hangoztatta. Ugyanezt tette felszólalásában Vázsonyi Vilmos is, de azzal a fentartással, hogy ez a kormány a már megállapított mértéken tul r.em mehet az engedményekben. Vázsonyi Vilmos > igazdágügyminisz:er: A cinire nézve lesz megjegyzésem, minthogy a nők választójoga következtében elvi jelentősége van. Polónyi Qéza: Az általános eimről van szó.1' Vázsonyi: A hírlapok értesítésére hivatkozik, mely szerint a kormány bizonyos mó dositásokat jelentett be a javaslatra nézve. Természetesenezektől függ a bizottság magatartása. Épp ezért a bizottságnak tudomást kell szereznie, mi a kormánynak a szándéka a módosításokat illetőleg. De még inkább érdekli az a hir. hogv a kormány az igazságiigyminiszter kívánságára azt a követelést támasztotta, ihcgv az 1 0. szakaszok együtt tárgyaltassanak és hogv a bizottság hat aap alatt köteles ezt a tárgyalást befejezni. Hivatalosan ezekről nincsen tudomása, de kétségtelen, hogv azok a hírek félhivatalos alakban tétettek Közzé. Ez nem minden. Időközben megindult egv sajtókampány, amely bizonyos mértékig a bizottság fterrorizálásáimk Jellegét viseli magán. (Mozgás.) Hivatkozik a Népszavá-nak egyik cikkére és a vasárnapi népgyűlésen megjelent prokiamációra, amelyek szerint a bizottságban ujabb népcsalás készül. Miután a iegszigorubb cenzúra van, lehetetlen megérteni, hogv a cenzúra mellett, ilven. éppen a bizottság és a társadalom békéjének megzavarására alkalmas közleményeket megfúr a kormány, (Igaz! Ugy van! Zaj.) Hock János: Hogy függ össze a kormánnyal, hogy a Népszava mit, ir? (Zaj.) Polónyi Qéza: A cenzurávai függ össze. (Nagv zaj. Az elnök csenget.) A cenzúrát az igazságügyiminiszter kezeli. Hock János: Az ellenkező oidalon miért mondják, hogv mi nem vagyunk nemzetiek és hazafiak? Ez ellen önnek nincs szava? (Nagv zaj.) Felkiáltások: Az nem a kormány dolga, hogv a Népszava milyen cikkeket ir? Bakonyi Samu: Tetszetős cenzúra jó volna? Polónyi Géza: A bizottság tárgyalásainak szabadságáról beszél és miután magát fenyegetve érzi, kötelességének tartja alkalmat és módot adni arra-hogv lássa, mi igaz ebből? A bizottság csak a Háztol kaphat utasítást, mástól irányítást el nem fogadhat. Szeretné, ha részletes felvilágosítást kapna arról, hogv milyen módosításokra hajlandó a kormány. Wekerle Sándor • miniszterelnök: Tisztelt bizottság! Elsősorban a tisztelt képviselő urnák a terrorizálásról tett megjegyzésére kívánok válaszolni. A cenzúrára vonatkozólag méltóztassék figyelembe venni, hogv van egv szabály, amelv közzététetett, hogy mily esetekben gyakorolható a cenzúra. Azok a támadások, amelyek történtek, — és én sem vagyok kivéve e támadásokból «— lehetnek nagyon sajnálatosat?, de a cerr résilcíős tárgyalása. — zurával ezen segíteni nem lehet, mert a cenzúrával sem lehet korlátozni, hiszen megmondatott, hogv a cenzúrát közérdekből gyakoroljuk. Legyen azonban meggyőződvetiszteit képviselő ur, hogv részünkről nagyon távol áll az, hogv bárkit is terrorizáljunk. sőt ezeknek a tárgyalásoknak a során is bizonyítékát adjuk készségünknek arra nézve, hogv igenis kívánatosnak tartanok, ha lehetséges volna a megértés a választójogi törvényjavaslatra nézve. (Élénk helyeslés.) Kívánatosnak tartanok elsősorban a belső nyugalom szempontjából, mert nyugalmas tevékenységre van szükségünk, hogy nagv céljainkat teljesíthessük. De kívánatosnak tartanok a választójog szempontjából is, hogv ez a kérdés, amelv egész közéletünket uralja, mielőbb közmegnyugvásra megoldassák,. Hi&zen a tanácskozásokat éppen azért folytatjuk, hogv tisztázzuk ezt a kérdést. A kormány igenis éppen ezen szempontokból tette meg kísérleteit az ellentétek kiegyenlítésére. Ott megjelöltük azokat a határokat, ameddig mehetünk tett ígéreteink, mehetünk az ügy érdéke szempontjából, E tanácskozások, melyek magánjellegű* ek voltak ugyan, de igen szokásosak az alkotmányos életben, sajnos, nem vezettek eredményre. Nincsen azonban kizárva, hogy éppen mostani tanácskozásaink során íesz lehetővé a megértés. (Helyeslés.) Csak ezt vagyok bátor megjegyezni és kérem, térjünk át a tulajdonképpeni tárgyalásra. Wekerle után Vázsonyi szóialt fel. Kijelentette, hogy a miniszterelnök egész világosan precizirozta a kormány álláspontját, Ami a Polónyi által emiitett terrort illeti,, kéri Polónyit, hogy olvassa el a lapokat, a melyek egész szabadon írnak a választójogról. Olvassa el, hogy hetek óta micsoda hajtóvadászat folyik ellene, a gyalázó cikkeknek milyen sorozata jelenik meg és hogy ezek a cikkek mindig azzal a refrénnel végződnek, hogy rosszabb vagyok Tisza Istvánnál, (Derültség.) A cenzúrának nincs joga beavatkozni ezekbe a dolgokba, mert hiszen a választójog kérdése nem ütközik a hadviselés érdekébe. Terrorról szó sem lehet. IA döntés végső joga nem a kormányé. Micsoda terror van abban-, ha én magamra nézve kabinetkérdést állítok fel egy ügyben? Az terror, hogy ha nem leszek abban a szerencsés helyzetben,, megnyerhetni az alkotmányos faktor jóváhagyását, hogy akkor azonnal levonom a konzekvenciákat? A terrorizálást csak magammal szemben gyakorolom és senki mással szemben. A bizalmas tanácskozások során ismételten kijelentettem, hogy lehet országos érdek a megegyezés azon mértékén tul is, amely mértéket a kabinet magára nézve megengedhetőnek tart. Előző nyilatkozatai alapján az azonban sohasem lehet országos érdek, hogy azok csinálják meg ezt a megegyezést, akik politikai becsületüket nyilvánosan tett ígéretükkel lekötötték. Tisza képviselő <ur- előtt is és azon helyen is, amelyet legjobban érdékel. Számtalanszor kijelentettem, hogy rám nézve lehetetlen - más politikának követése, mint amit követlek'. Ebből terror csak reám származik, konzekvencia csak reám nézve következik és a kabinetre nézve, amely magát felfogáson mai azonosította. Minden kormánynak joga van önmagával rendelkezni, önmagának megszabni a mértéket, ameddig elmehet és amelyen tul kezdődik számára körülmény, ahol már a politikai erkölccsel ellentétbe jut és ahol elvégezhetik ezt a munkát a köz érdekében mások, de ez a kormány nem végezheti ,el. Qróf Tisza István kijelenti, hogy a magyar parlamentáris életben régen kifejlődött praxis szerint bizottsági tagsági helyeket a pártok számaránya szerint osztják fel. A munkapárt megtette a maga ' kötelességét, hogy pártonkivüliek is helyhez jussanak. Az első paragrafusnál Vázsonyi Vilmos szólalt fel. Az első 'fejezet címét: Férfiak választójoga, egyelőre tárgyaltatni nem kívánja, mert a nők választójoga felett csak akkor dönthetnek, ha ezt már megszavazták. Rakovszky István elleninditványt tesz. Elieninditványa két irányú: az első a domiciiiumra vonatkozik. A vándorló honpolgárokat szerinte ki kell zárni a választók névjegyzéképől. Második indítványában javasolja, hogy az irni-olvasni tudás helyett a négy elemi elvégzése vétessék föl jogcímnek. Desbordes Ernő: A javaslatnak a büntető szankción és a kerületi beosztáson kívül nincsenek garanciái. Nem osztja a javaslat támogatóinak optimizmusát. Az irni-olvasni tudást nem tartja biztosítéknak, sőt a négy elemivel szemben is vannak aggodalmai, Egyedüli biztosítékot csak a magyar nyelv valódi tudásában Iát. Indítványt nyuit be, hogy a magyar nyelv tudása legyen a választójog alapja. Indityánya szószerint igy hangzik: Országgyűlési képviselőválasztási joga van minden férfinak, aki életének nuszonnegyedik évét betöltötte, magyar állampolgár, állandó lakással bir, magyarul irni és olvasni tud és ezenfelül a második szakaszban felsorolt különös kellékek valamelyikének megfelel, Balogh Jenő szólalt fel ezután, Nagy veszedelem volna 7- úgymond — a háború alatt szerzett tapasztalatok után értelmetlen nemzetiségi elemet vaiasztójoggal felruházni. Ilyen veszedelem ellen meg keit keresni az orvosszert, hogy nemzetiségi, analfa&éta tömegek ne majorizaMiassák az értelmesebb magyar népréregeket. Az első szakaszt csak azzal a módosítással hajlandó elfogadni, hogy az irni-olvasás helyett a négy elemi iskola elvégzése vétetik fel a szakaszban. Az elnök indítványozza, hogy miután kedden a bizottság egyes tagjai és a kormány tagjai más irányban lesznek elfoglalva, a bizottság legközelebbi ülését szerdán tartsa meg. A bizottság az elnök javaslatát elfogadta. Ezzel az ülés véget ért, fokozott harci tevékeny* séy az olasz fronton. BUDAPEST, április 15. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A délnyugati, harcvonalon helyenként fokozódott a harci tevékenység, j A VEZÉRKAR FÖNÖKE, Ha őszül a baja használja a i a * * a mely 3 nap Fiéra najvazef, eredeti színét. Kis Üveg 3 kor. 50 f. nagy üveg 7 K. Kapiialíi BRR!!8Hü RáRDEttjj|íj!q3ZWhrit3ii 8t«damjt-tttH.