Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-12 / 59. szám

Poincaré a cár visszahívásán dolgozik. FRANKFURT, március 11. A Frank­furter Zeitung jelenti Genfből: Miklós cár nak Poincaré elnökhöz intézett kézirata kapcsán közli a Gauloís cimü lap, hogy kí­sérlet történt ezzel a cár jó hírnevének visz, szaállltására. Ba a japánok átvennék azt a missziót, hogy a rendet Oroszországban helyreállítsák, egész természetes volna, ha a cárt megszabadítanák és ismét a bírod* lom élére állitanák. Miután a Gaulois igazgatójának szoros nexusa van Poincaré elnökkel, a ffumanítö arra következtet, hogy Poincaré azon dol­gozik, hogy az orosz forradalomnak véget vesén a cár visszahívása által. BÉCS, március 11. Pétervárról jelentik, hogy a cár öccsének Mihály nagyherceg­nek, szabadonbocsájtását a monarchikus mozgalom megerősödésével hozzák kapcso­latba. A németek parfraszállfak Finnorsiágba. STOCKHOLM, március 11. Az Alland­szigetekről és a Finnországból érkező táv iratok közlik, hogy a német hajók érkezésé­nek puszta hire elegendő volt, hogy az oroszokat megfutamítsa. Az Alland-szigeten maradt orosz csapatok hirtelen szánkókra ültek és élükön egy1 lovas századdal a ten­ger befagyott vizén egyik szigettől a má­sikig vágtattak. Hasonló vad futással me­nekültek az oroszok Finnországból is, aho­vá egy bként már megérkeztek a németek. Abo kikötőben partraszánt az első német csapat. FItenfé! Japán és Amerika köidti BERLIN, március 11. A Berliner Zei­tung irja: A lord Cecillel folytatett interjú kiderítette, hogy Japán ragaszkodik tervei­nek keresztülviteléhez. Minthogy Wilson megtagadta hozzájárulását, Japán Anglia ál­BERL1N, március 11. A nagy főhadi­szállás jelenti: Rupprecth trónörökös had­csoporija: A tüzérségi és aknavető tevé­kenység állandóan tart. Az élénk felderítő tevékenység ismét feléledt. Osztagaink « flandriai arcvonal több pontján Armentiéres környékén és a .Maas nyugati partján be­nyomultak az ellenséges árkokba és foglyok kai és géppuskákkal tértek vissza. A néni* tekuek Reimstöl északkeletre végrehajtott vállalkozása alkalmával ismét ínüködésbtn tal halasztásra Indíttatott, hogy elkerültes­sék a Wilsontval való nyilt konfliktus, Ennek ellenében Anglia vállalt azt a kötelezettsé­get, hogy Japán szándékait diplomáciailag képviselje és keresfzlüivggye. volt a franciáknak utbbi idöbn több Ízben megfigyelt, az egyik reimsi székesegyházra irányzott fényszróója. Keleti harctér: Bachmatschtól északkő letre és Rasdjelnajanál (a smerinka—odesz szai vasút mentén) ellenséges bandákat szór­tunk szét. A többi harctéren nincs ujsag. LUDENDORFF, első főszállásinestcr. (Közli a miíitózi''relneki sajtéosztály) Szaged, 1918. március 12. — • 'f t; - •• , •• - ­Élénk fáképségi fiare az oiasj: fronton. BUDAPEST, március 11. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A sraermka— odeszai vasút mentén ismét elűztünk ellen séges bandákat. Az olasz arcvonalon helyenként élénk tüzérségi hare. Á VEZÉRKAR FÖNÖKE. Troekíf ellenzékbe megy át STOCKHOLM, március 11. A makszl­malisták kongresszusán Trockij beszédet mondott, amelyben megemlékezett lemondá­sáról is. Trockijnak most az a szándéka, hogy a szovjetek moszkvai konventjén a há­borús párti ellenzék vezére legyen. . városokba BUDAPEST, március 11, Tegnap este köze! 100 csererokkant . érkezett Olaszoi­szagból, akik érdekes dolgokat mondanak el az Isonzó mellett történt offenzíva utáni ese ményerő!. A nagyobb olasz városokban na­pirenden vannak a zavargások, A németek a békcsz^zsScMs alá­írása után Is előnyomultak. Berlin, március 10. A Wolff-ügynökség ielenti: Krttenko. az orosz hadsereg főpa­rancsnoka szikratávíró irih kérdést intézett a- ke'eti hadsereg főparancsnokságához, vaj­ion megtet't-e minden intézkedést az rl'ensé­geskedések tnegszürrfeHsére? A keleti német hadsree főparancsnoka. az orosz hadvezető­ségnek táviratban azt vá leszólta. hogy az tPlemégeskédősébet mdrcms 3-án délután br­szilnteiit,? és Un márténá 4- ">? nvhfa harcokra került a sor. az csak átért tortánk m°rt az orosz cSfMétök egyes belvkea nfíőba állot­tal a nénvhek tagos eUb"'nvnm,űásárták. A német hadvezetőségnek az n kívánsága, hogv ezek a harcok is szliafonek meg A bolseviki kormány költözése Pátcrvárrél. Stockholm, március 10. Lenin rendeletet bocsátott ki. melv szerűit az állami hivatalo­kat Pétárvd&ól elhelyezik, A népbiztosok tanácsa Moszkvába utazott. Lunacsarszki közoktatásügyi! népbiztos a kormánv megbí­zásából Péiervárott marad és mint a kor­mánv képviselője re tJs'v'i'i halaimat kap. A munkástanács hivatalos lapja, az Izvesztia és a Pravda ma jelenik meg utoljára Péter­vár ott, azután szintén Moszkvába költözik. Szén-hiány következtében a pétervári közúti vasút teljesen megszüntette a forgalmat. í®®®®®®®®®®®®®®®®® 4 Délmagyarország telefonjai k'iádőhivsts! 8? Szerkesztőség 305. Oroszország és Románia titkos szerződése. — A románok Debrecenig és Budapestig akartak elŐnyomulof. Bécs, március lt. Az orosz kormány' most nyilvánosságra hozza mindazokat a titkos szerződéseket, nmei veket a cár kor­mánya Romániával kötött. E szerint az orosz román katonai szerződé-', am ivet a buka­resti orosz katonai ügyvivő. Katarinoy ez­redes, a bukaresti francia katonai ügyvivő, Depres. a bukaresti angol katona5 ügyvivő, Thomson és a bukaresti olasz katonai attasé, t'eriee alezredes saját hadseregük főparancs­nokságának felhatalmazásáva' kötött Bratia­nu román minisztere,nökkc! és hadügymi­niszterrel, n. következőket tartalmazza: Az 1916. augusztus 17-én Oroszország, Franciaország, Anglia. Olaszország és Ro­mánia között kötött szövetség', szerződés ki­egészitéSeül Románia kötelezi magát, hogy egész szárazföldi és tengeri hal ereiét" mozgó, s'tia és • Magyarországa* és Ausztriát leg­később 1916 augusztus 28-án ''3 nappal a szalonikii offenzíva- után) megtámadja. A támadásnak a hadtízén"I naplón kell meg­kezdődnie. Oroszország kötelezi magát., hogy a ro­mán hadsereg mozgósítása alatt két gyalog­hadosztályt és egy lova-; hadosztályt kíiid Dobrudzsába, hogy a '"Omán hadsereggel kö­zösen lépjen Jel a bolgár sereggel szemben. A szövetséges hatalmak kötelezik magukat, hogy legkésőbb nyolc na.upai Románia ka­tonai beavatkozása előtt határozott offenzí­vát kezdenek a szalonik'i fronton, hoev a román haderő koncentrálásit megkönnyítsék. Oroszország. Francia.orsz 5?.' Nagy-Bri­tannia és Olaszország kötelezik magukat, hogv Romániát hadianyaggal és készletek­kel ellátiák. mésr perli * olv mértékben, hogv leyniábh 300 tonna érkezzék naponta Romá­niába. E szerződés aláírása után 'áz orosz és román hadseregek vezérkarai és a szalonka hadsereg vezérkara irieg fogják állapítani egvüttmhködésiík módiit. A romát és az orosz csanatok általában megtartiák salát parancsnokságaikat, sáfár külön hadműveleti zónáinkat és fiagetfenséguket Az elválasztó vonal a két hadsereg kőzött Dornavalrátöl Besztercén és a Sajó meg a Szamos völgy in át Debrecenje (éried. A román hadművele­tek főcéllá: előrenyomulás Ft délver, át Buda­imstre. amennyiben ezt a lámától délre levő katonai helyzet megengedi. Az egész zsákmám/, amit valamely had­sereg ejt. az illető hadseregé A közös hir. cokbari ejtett zsákmányt a résztvevő csapa­tó1-' számarány?) szerint ösr.iák szét. A ro­mán hadsereg ellátásának megkönnyítése ér­dekében azonban az orosz főparancsnokság átengedi a vegyes hadizsákmányból mind­azokat a hadianyagokat, amelyekre a román hadseregnek sürgős szüksége lesz. E szerződés aláiráx.ttó- kezd- az általá­ról béke megkötéséig marad órvénvben. Kiállították és alá'rták öt oé'dánvbau 1916 augusztus 17-én Bukarestben. Felderítő harcok a nyugati fronton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom