Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-10 / 58. szám

izsgecl, 191S. már dus 10. Közgazdasági krónika. Az ukrán áruforgalom szervezése. — A békealkotások és a kamarai titkárok. — A birtokforgalom ellenőrzése. — Irta: Bizony László. Budapest. 1918. március 9. Illetékes tényezők a szakkörök j bevonásával most foglalkoznak az Ukrániával felveendő áruforgalom megszervezésével. A forgatom. lebonyolításának rendszere nagv vonásokban már le van fektetve, az egyes kérdések gyakorlati megoldása azonban önként ér.tbetőieg számos nehézséggel találkozik a részletekben. Ami a behozható ukrán fölöslegeket illeti, e részben még ma is csak aproximativ számokkal dolgozhatnak a középeurópai hatalmak és hogv itt pontos adatokkal rendelkezhessünk, ennek az ukrajnai készletek megállapítása az előfeltétele. 'Bizonyos, hogv annak a bizottságnak, amelyet ezzel a feladattal küldenek Ukrániába. lépten-nyomon sulvos nehézségekkel kell majd megküzdenie. Igen keménv probléma: a szállítás zavartalan folytonosságának biztosítása is. Uj vasúti csatlakozásokat kell létesíteni, gondoskodni kell a megtelelő szál'itási eszközökről és számolnunk kell azzal, hogv e részben teljesen a magunk erejére leszünk utalva. Nagv baj, hogv az áruknak a határon való átrakását mind e nehézségek legyőzése után sem fogjuk elkerülhetni, mert Ukrániában a vasutak szélesebb nvointávuak. mint a in:e!nk. Sokkal nagyobb reményekkel tekinthetünk a felé a megoldás felé. hogv az ukrán termények egy tekintélyes hányadát a Fekete-tengeréi és a Dunán fogjuk fetíiafózni. íEnnek csupán a Fekete-tengernek és a 'Dunának az aknáktól való megtisztítása az előfeltétele. A hajózás zavartalanságát egyébként a román béke fogia számunkra biztosítani. A hajón érkező terményeknek a középeurópai hatalmak közt való elosztása Magvarországon fog megtörténni. Mindebből látnivaló. hogv az Ukrániával való áruforgalom megteremtése hatalmas alkotás, melv a legkitűnőbb szervező (képességet is erős próbára teszi. Voltaképpen ez az első gazdasági békemű s az ezernyi nehézség, amellyel ennek tető alá hozása jár, igazolása annak, hogv milv szerfölött nehéz feladatot jelent a háború romjain a béke gyakorlati megalkotása, a megszűnt gazdasági relációk ujjáteremtése. * Való tény: a háború romjainak eltakarítása, a gazdasági élet felszabadítása s a normális állapotok visszaállítása: termelésnek. kereskedelemnek, vállalkozásnak, forgalomnak. belső s külső gazdasági relációknak a háborús atmoszférából való kivezetése egyike lesz a legsúlyosabb erőpróbáknak. Régi igazság, hogv pusztítani könnybbb, mint épiteni. Az összeköttetéseket elvágni, a gazdasági és pénzügyi relációkat halomra dönteni nem volt nehéz s pillanatok müve volt. annál nagvobb feladat lesz azonban mindezeknek rekonstrukciója, feltámasztása és továbbfejlesztése. A háborús gazdasági rendszabályokkal nem lehetett soká habozni, az adott rendkívüli helyzet gvors intézkedéseket követelt, amelyeknek neki kellett vágni. A békealkotásoknál más a helyzet. A béke minden egves müvével évtizedekre, sőt talán évszázadokra döntünk. Az alap. amelyet ma lefektetünk, az irány, amelyet ma adunk minden a békeidőkre szóló alkotásunkkal, a magyarI jövő aíapia és iránya. Akadhat-e ez óriás jelentőségű, sorsdöntő alkotásokkal szemben államférfiú, ha még olv hivatott és kiváló is. aki egymaga meri vállalni a felelősséget? A béke Magvarországának gazdasági fundamentumát biztosítani hivatott alkotások-az ország egész életére kiható döntő jelentőséggel 'bírnak. Ha ezeken hibák történnek, e hibák végzetesek lehetnek. S hogv most rátérjek arra, amit voltaképpen megrögzíteni szeretnék: az itt Vázolt okon tartjuk nagv jelentőségűnek azt a hirt. amelyet a kereskedelmi és iparkamarák országos értekezletén publikáltak a minap, s a mely szerint Szterényi kereskedelemügyi miniszter a közeli jövőben rendszeresíteni fogja a kamarai titkári értekezleteket. Ez •röviden azt 'jelenti, hogv ezentúl a kereskedelmi és iparkamarák tiíkáká a kereskedelemügyi mbŰSztériumbm rendszeresen értekezni fognák az aktuális éazédsáei kérdésektől a kereskedelemügyi miniszterrel. Ennek fontosságát csak az méltányolhatja kellőkép, pen, aki ismeri azokat a férfiakat, akik az ország kamaráinak tevékenységét irányítják. Mert ezek egytől-egvig nagyszerű képességű, széles tudású szakemberek, akik ezenfelül szemitői-szembe isiríerik a gazdasági életet, a gazdasági munka minden baját s követeiménvét. akik tehát egyben - Ízig-vérig gyakorlati emberek. Evek hosszú sora óta ezek memorandumokban merítették ki minden erejüket. Gazdag tapasztalataik, tudásuk, alkotó tehetségük egyébként csak a mellőzésben részesült. A gazdasági közvélemény mind egyre csak sürgette a munkába fogásukat, a tehetségek sorompóba állítását ott. ahol az ország sorsát döntő gazdasági intézkedések inauguráltalak. Ez most végre meg fog történni, aminthogy annak, hogv a kamarai titkárok bevonassanak a gazdasági élet megújhodását szolgáló gazdasági munkába, el is keltett következnie. Ebben a nagv munkában a tehetségnek egyetlen atomját sem nélkülözheti az ország, rfemhogv olv erősségeit, mint amilyeneket a kamarai titkári kar jelent a számunkra. Ha a mezőgazdaság hivatott képviselőivel is kibővül, kitűnő közgazdasági vezérkarrá fog fejlődni, mellyel bízvást megoszthatják kormányok-a felelősséget. * Egész röviden még a birtokforg .lm szakbizottságról essék szó. melv gróf Dessewffy Aurél elnökletével a minap tartotta eisŐ érdemleges tanácskozását. E bizottságnak tudvalevően az a feladata, hogv a rendeletileg megállapított vidékeken (az erdélyi és északmagyarországi perifériákon) történő birtok vásárlási ügyieteket ellenőrizze s állást foglaljon a nemzeti s egyetemes gazdasági erdekekből meg nem engedhető ilv üzletekkel szemben. A veszély, melv e téren bennünket fenyeget, évtizedes. Évtizedeken át tanúi voltunk annak, mint kerülnek megbízhat,tlan nemzetiségi és idegen elemek kezére oly magvar birtokok, amelvek a végeken fontos misszióra hivatvák, amelyeknek magvar kézen való megőrzése fontos állami és nemzeti érdek leit volna. A rnagrar birtokpolitikának egyik legsarkalatosabb követelménye voit e részben a birtokforgalom korlátozásának és illcfve ellenőrzésének biztosi fása. Ezt a követelményt lesz hivatott a nemrég statuált bizottság kielégíteni. A bizottság most már munkában van s ez bizonyos mértékben megnyugvás jelent. Az érdélvi részekre nézve egyébként külön bizottság alakíttatott gróf Bethlen István elnökletévei. Ez a. bizottság is rövidesen megkezdi érdemleges munkáját. H ORVATíl FERENC ÜM és ékszerész. Tisza L; jos-köru! 37. (Ref. palota.) Brauswetter cégtől 8 évi munkálkodásom után kilépve, óras üzletet nyitottam. Elvállalok mindennemű órajavitást. Versek. utaboteíu. Meghalt Nagy István, — szólni sem tudott, huszonegy éve sirt csak a vállán, hogy a halálos utou átfutott. Ugy ment előre, mint- egy spártai hős, — nem kérdte tőle senki sohasem, hogy mennyi idős? Hogy élt-e már és ajka nevetett-e, hogy sirt-e már bus éji órán . s szeretett-e? C&ak elvitték egy őszi délutánon, — akkor szél sirt, kútágas csikordult 6 könny ült az őszi tájon. Az ő szeme fénylett, —. Julisra gondolt, kit elhagyott, csók nélkül, sirva, — Hej! köztük már hány hegy s domb volt!,., Aztán puskát kapott gyerekkezébe, jó Mannlichert és töltényt, sokat és indult is már a vég elébe, És elbukott, s Jülis hiába várja, ennyi az egész, — Nagy István nincsen s most hollók vesződnek testén, a húsz éves drága kincsen! .... Sipos Jván. (FfÁJiDjAJLOMi. Istenem, az utca! . ,.. Most is szürke, sáros, a ködben homályos lámpafény liláz, — most borzongó, béna és bus is a város és hideg ós megfojt a nedves esti láz! . . . Ó, ti szürke utcák, szennyes, bus vizek, mint az ólmos lábu, bánatos cselédek, nyilaló tagokkal, fáradtan viszek sok-sok méla vágyat és fájást felétek! S elnézem hosszan: a lámpa fénye kint holdszinre fest egy ázott, bus falat, —< félszeg bánatom most újból rámtekint és elbukom vérzőn a lámpafény alatt! . . , Sípos Iván. VON1A1TOK. Az állomásra bus köd ül és zúgva zeng egy gőzszirén, ma vér kiált az ősz szivén! Sikoltás sir egy fütty körül, vonatunk még ma messzi ér, — megyünk! Megyünk a messziéi'. A távolért, mely ködbevész s titokzatos, mint holnapunk! (Csudáljuk néha: hol vagyunk?) 8 a mult ós minden elenyész, eloszlik csendbe haragunk: a vonat megy, —* mi maradunk! . . . Sipos Iván. iGjÖKÖGíTÜZ. Görögtüzek lobognak a síró sötétben, görögtűz: tiszta zöld ® felfér, — a fény egész a völgybe ér: öröm az ősi bánatoknak zord ködében. Szines kacajra gyul és fellobog a festék és zeng görögtüzek gyöngyös zenéje; Ezernyi drágaságot, selymeket eléje és halleluja, ha eljönnek az esték! . . . Hiába! . , . Fáradó a zene és az öröktüz lángnyelve fölcsap az erdőn, — siratlak és sirok kesergőn: Öröm, boldogság, fényes szép görögtűz! Sípos Iván•