Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-05 / 53. szám

SVertl, 1918. taáwiitis %. i 'mlmá b y a wmm. h m Oroszországgal megkötöttük a béke­szerződést. FiRESZTLUT f O l VSZi(, március 4. Áz Oroszországa! való békeszerződést a pó Szerződések kel cgyiitt «ia délután öt órakór aláirtak. tM. T. I.) Németország beszüntette az oroszországi hadmoz­dulatokat. kéziében a katonai mozdulatokat -Nagy­oroszországbaH beszüntettük. A többi harc­téren nincs esemény. BERLINI, március 3. A WolfHigynök­bég jelenti 3-ifeán este hivatalosan: Az Oroszországgal kötött béke aláírása követ­Az Oroszországgal kötött békeszerződés szövege. Bresztíitovszk, március 3. A Magyar 1 Távirati Irodának jelentik: Az egyrészről Németország, Ausztr:a-:Magyarország, Bul­gária es Törökország, másrészről Oroszor­szág kdzött megkötött békeszerződés pori­tozatai'ezek: I. cikk. Németország, Ausztria-Magyar ország, Bulgária és Törökország egyrész­ről, Oroszország pedig másrészről kijeié úti, hogy ezentúl békében és barátságban élünk egymással. II. cikk. A szerződő felek megszüntet­nek minden agitáció! és propagandát a má­sik fél kormánya vagy adatni és katonai intézményei ellen. Ez a kötelezettség ter­heli Oroszországot a négy szövetséges ha­talom által megszállott területeken is. Oroszország uj határai. III. cikk. Azok a területek, amelyek a szerződő felek áltál megállapított vonaltól nyugatra esnek és Oroszországhoz tartoz­tak, nem fognak többé az orosz állami len­hatóság alá tartozni. Ezt a megállapított vonalat a jelen békeszerződéshez csatolt és annak lényeges alkotórészét tevő térkép tünteti fel; (1. melléklet.) E határvonalat egész pontosan egy német-orosz bizottság fogja megállapítani. A Szóban! evő területekre Oroszországgal szemben nem hárul semmi kötelezettség abból, hogy eddig Oroszor­szághoz tartoztak. Oroszország lemond a területek belső ügyeibe való minden be­avatkozástőt. Németországnak és Ausztria­Magyarországnak az a szándéka, hogy e területek lövendő sorsáról az ottani lakos­sággal egyetértésben íog dönteni. IV. cikk. Németország kész az általá­nos béke ivfegkötése és áz orosz leszerelés teljes keresztülvitele után az előbbi cikkely­ben emiitett vonaltól keletre eső területet kiüríteni, amennyiben e szerződés IV. cikke másként nem intézkedek. Oroszország min­dent el fog követni, hogy mielőbb kiürítse a !•'"* .'anatóliai tartományokat és vissza-, adja «zokat Törökországnak. Erdehan, Kars és Batum kerületeket az orosz csaltatok haladéktalanul kiürítik. Oroszország nem fog beleavatkozni e kerületek államjogi és nemzetközi jogi viszonyainak uj rendezésé­be, hanem átengedi ezt az ottani lakosság­nak, még pedig a szomszédos Törökország­gal való egyetértésben. Oroszország köteles azonnal le­szerelni és békét kötni Ukrajnával. V. cikk. Oroszország azonnal teljesen leszereli hadseregét, még pedig a mostani kormány által ujonnaVi alakított seregrésze­ket is. Hadihajóit vagy orosz kikötőbe szál­lítja át és ott tartja az általános béke meg­kötéséig, vagy pedig azonnal leszereli őket. A négy szövetséges hatalommal hadiálla-. pótban lévő állam hadihajói, amennyiben Oroszország rendelkezik velük, orosz hadi­hajóknak tekintendők. A .leges-tengeri el­zárt terület az általános békekötésig fenn­marad. A Keleti-tengeren és a Fekete-ten­geren azonnal hozzálátnak az aknák eltávo­lításához. A kereskedelmi hajózás e tenge­reken ismét szabad és nyomban megindul. A hajózásra veszedelmes utvonalak köze­lebbi megjelölése és a részletes határoz­mányok megállapítása egy vegyes bizott­ságra ruháztatik. A hajózás útjait az tiszó­aknáktól ineg kell szabadítani. VI. cikk. Oroszország kötelezi magát arra. hogy rögtön békét köt Ukrajnával ós elismeri a négv szövetséges hatalom és az ukrán köztársaság között létrejött béke­szerződést. Az ukrán területeket az orosz csapatok és a vörös gárda haladéktalanul kiürítik. Oroszország beszüntet minden agi­tációt és propagandát az ukrán népköztár­saság kormánya és állami intézményei ellen. A balti tartományok és Finnország klörltése. Esztlaudot és Livlandot ugyancsak azonnal kiürítik az orosz csapatok és a vö­rös gárdisták. Esztland keleti határa nagy­jában a Narva folyó mentén halad. Livfami keleti határa pedig a Peipusz- és pskovi tavakon át egészen ezeknek délnyugati csücskéig, azután a lubani-tavon át Liven­hof irányában a Dimánál. Esztlandot és Liv­landot német rendőri erő szállja meg mind­addig, mig e tartományokban a közbizton­ságot saját tartományi intézmények utján helyre nem állítják és ainig az állami rend helyre nem áll. Oroszország azonnal sza­badonbocsátja Esztland és Livland minden letartóztatott vagy elhurcolt lakosát. Finnországot és az Aaland-szigetekes is azonnal kiürítik az orosz csapatok és a vörös gátdisták. A finn kikötőket az orosz flotta elhagyni "köteles. Amig a jég az orosz hadihajóknak orosz kikötőkbe való átszál­lítását lehetetlenné teszi, a hajókon csak kicsiny személyzet marad. Oroszország megszüntet minden agiíá­ciót és propagandát Finnország kormánya és minden állami berendezése ellen. Az Aatand-szigeteken levő erődöket mihelyt csak lehetséges, lerombolják. E szi­getek meg nem erősített állapotának idő­tartamára és a kérdés katonai hajózástech­nikai kezelésére nézve Németország, Orosz­ország, Finnország és Svédország külön egyezményt fog egymással kötni. Megegye­zés történt arra nézve is, hogy német kí­vánságra más keleti szomszédállam is csat­lakozásra szólítható fel. VII. cikk. Abból a tényből kiindulva, hogy Perzsia és Afganisztán szabad és független államok, a szerződő felek kötele­zik magukat, hogy e két állam politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthe­tetlenségét tiszteletben tartják. A hadifoglyok hazabocsájtása. Nincs hadikárpótlás. VIII. cikk. A hadifoglyokat mindkét fél kölcsönösen hazabocsátja. Az ezzel össze­függő kérdések rendezése a 111. cikkben említett külön szerződések utján történik. IX. cikk. A szerződő felek kölcsönösen lemondanak háborús kiadásaik megtérítésé; rbl, azaz a hadviselés érdekében tett állami kiadások, valamint a hadikárok megtéríté­séről, nevezetesen az ellenség területén tett katonai intézkedések folytán támadt károk | és a rekvirálásokból eredő károk megtért­l léséről. X. cikk. A szerződő felek nyomban 5 békeszerződés ratifikálása után helyreállit­fják a diplomáciái és a konzuláris viszonyt. A gazdasági viszony rendezése. XI. cikk. A négy szövetséges hatalom | és Oroszország közötti gazdasági viszonyt illetőleg a 2—5. számú mellékletekben fog­lalt külön intézkedések az irányadók. A 2. számit melléklet a német-orosz, a 3. szánni az osztrák-magyar-orosz, a 4. számú a bob, gár-orosz és az 5. számú melléklet a török­orosz gazdasági viszonyokra vonatkozik. XII. cikk. A köz- és magánjogi viszony szabályozásáról, a hadifoglyok és polgári internáltak kicseréléséről, az ellenség birto­kába került kereskedelmi hajók sorsáról kii-|B lön szerződések fognak intézkedni, amelyek lényeges alkatrészei a békeszerződésnek és lehetőleg ezzel egyidejűleg lépnek éltebe. XIII. cikk. E szerződés értelmezésénél a Németország és Oroszország közötti vi­szonyokra vonatkozóan a német és orosz szöveg, az Ausztria-Magyarország és Orosz ország közötti viszonyokra nézve a német, a magyar és az orosz szöveg, a Bulgária -e. és az orosz hatalom közötti viszonyok te­kintetében a bolgár és német szöveg, Tö­rökország és Oroszország viszonyai tekin­tetében a török és az orosz s'zöveg a mérv ír­adó. A békeszerződés ratifikálása. XIV. cikk. Jelen békeszerződés ratifi-j., kalandé. A ratifikálásról szóló okmányt Berlinben minél előbb ki kel! cserélni. Az-1 orosz Kormány kötelezi magát arra, hogy fi­it négy szövetséges állani bármelyikének kívánságára két héten belül kicseréli a rati­fikálási okiratot. A jelen békeszerződés a" ratifikálás napján lép életbe, amennvibéu'' a mellékletek vagy pótszerződések másként nem intézkednek. Vilmos császár távirata a kancel­lárhoz az orosz béke alkalmából^ Berlin, március 4. Á Wolff-ügynökség?­jelenti: Vilmos császár az orosz békeszerző­dés aláírása alkalmával ezt a táviratot intéz­te Mer Hitig gróf birodalmi kancellárhoz: Nagy főhadiszállás, március 3. A németa kard. ifiéivét nagy hadvezérek tartottak ke-n zakben, meghozta a békét Oroszországgal Mélységes hálát érzek Isten iránt, ki velünk volt. Büszke örömmel töltenek el hadseregem tettei és népem szívós kitartása. Hogv német vért és német kuiturát tudtunk megmenteni, ez különös megelégedésemre szolgál. Fogad-' ja ön is a nagy mii körüli hü és erős közre­működésért meleg köszönetemet. Vilmos I. A'y Hivatalos orosz jelentés a békéről 1 ROTTERDAM, március 4. A Pétérvári Távirati Ügynökség a következő jelentést adta ki a békekötésről: Miután, mint előre látható volt, minden olyan felszólítás, hogy a németek szüntessék be katonai művelete? ket, eredménytelen maradt, a békekiildött ség elhatározta, hogy az egyes feltételek megvizsgálása nélkül minden feltételt elfo­gad és a békeszerződés aláirása után külön vonaton haladéktalanul hazautzaik. A béke­feltételek nnylban rosszabbodtak, hogy Oroszországtól Ardahan, Kars és Batum vidékét az önrendelkezési jog ürügyével el szakították. ARANYAT VESZEK 5 6 - 8 koronáig grammonkinf. Brilliéns ékszerekért is magas árakat fizetek­PIGrHFR K ekszerés/, rDtnE:n a Korzó-kávéház mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom