Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-23 / 69. szám

* mf^rntgut föfitjlfism'js ®bé*to5«| BjjuagasCT.—----- • ..-3 • ----­x üfeóíítój. 1918. HiSyc:lii3 Síi, Pálfy Dánielt kamarai alelnökké választották, -- Teljes ülés a kereskedelmi és iparkamarában, — A szegedi kereskedelmi és iparkamara pénteken délután két órakor teljes ülést tar­tett. amelyen legelőször beji len tésre került, hogy a kereskedelemügyi 'miniszter Wimmer Fiiiöp vezérigazgatónak a kamara elnökévé történt megválasztását megerősítette. E be­jelentés után a kamara ipari aszálya a Wim­mer 'Fülöpnek kamarai elnökké történt meg­választása folytán megüresedett osztálvel­nöki állást töltötte be Pdlfy Dániel szemelvé­ben. Pálfv Dániel, kit megválasztása után a kamara nevében az elnök üdvözölt, hosszabb programban fejtette ki azokat a teendőket, amelvek a magvar iparosságra várnak és a melyeket osztályelnöki minőségében megva­lósítani törekszik. Ezeket mondta: — Táján mondanom sem kell. hogv ma­gam is. mint gyáriparos, teljes mértékben éreztem a háború előtti és alatti nehéz viszo­nyokat s. azt a háború előtti földindulást, a melv nem egy jobb sorsra érdemes iparvál­lalatot temetett el örökre. Majd a háború ki­törésekor láttam a gyáripar példátlan erő­feszítéseit, a nversanvag-beszerzés nehézsé­geit, a vagonhiánnyal küzdő gyáripart, az olaj. gépszíj, acél. szén stb. segédanyag be. szerzésének nehézségeit, a felmentések lassú és szigorú elintézését, n munkáshiánv okozta zavarokat stb.. amelyek a gyáripart igen ér­zékenyén sújtották, ugv hogv némely eset­ben annak létalapjait fenyegette veszedelem. Tudatában vagyok a kamarai kerület gyáripari fejlesztésének nagy iekiH-íségév.il, arait minden erőinbői elő fogok mozdítani. Olyan nyersanyag-források,?t <e!I megnyitni a kamarai kerület gyáriparának mmt amilyen az osztrák és német iparosok.aas rendelke­zésére áll. Mert elviselhetetlen, hogv mi ma­gyar iparosok kevesebb anyagot Kapjunk, mint az osztrák és német gyárosok, Elvisel­hetetlen állapot, iv-gy amig Németországban a tőlünk kivitt íe->vöfo köbméterjét. J500.már­káért kap la a gvátos. addig az nálunk 5— 6000 korona. Ugyanilyen arány á.i a ni f-h és vaslemezre is .u-v hogv Németországból és Ausztriából a káté tépet olcsóbban lefut behozni, mint itt a boszd szükséges nyers­vasat megszerezni. Habár minden erőmből kívánom elő­mozdítani a kamarai kerület gyáripari érde­keit, az érdeklődő részvét télies melegével fordulok a kamarai kerület kézmüiparossága felé. amelv hasonlíthatatlanul nagvobb áldo­zatot hozott a háborúért, mint a gyáripar. Nem szemrehányás akar lenni, csak tényeket konstatálok, hogy amig gyáriparunk anyagi­lag megerősödött, addig kisiparunk — kivéve a háborús 'kisipart — úgyszólván teljesen tönkrement. Legfőbb törekvésem lesz a ka­marai kerületnek igen érzékenyen sújtott kis­iparossága érdekében dolgozni és minden eszközt felhasználni arra. hogv a bezárult éa elcsendesedett apró ipari műhelyek újra meg­kezdhessék munkájukat. Legfőbb törekvésem lesz a kisipar fejlődését gátió akadályok el­hárítása, mert nemzeti feladatnak tartom a kisipar megmentését, amelyet minden ver­sennyel szemben meg kell védeni, a gyáripar mellett, mint fontos termelő tényezői. A kis­ipar fejlesztésének két alkalmas módia 'kínál­kozik. Az egyik a szövetkezetekbe való tö­mörülés. amelyre nekünk szegedieknek külö­nösen .ió példáink vannak. A másik módja pedig az, hogv a kézműipari mii hevekből amelv műhelyekben ügyes mesterek dolgoz­nak és ahol hasznos cikkeket gyártanak, gé­pek beszerzésével kisebb gyárakat fejlesz­szünk. A magyar iparosnak különös sajátsága, iiogv függetlenségét nem áldozza lei a na­gyobb nyereségért, azért megfelelőbbnek tartom a mi speciális viszonyainkat tekintet­be véve a kisipar fejlesztésének azt a mód­ját. hogv ott, ahol ügyes alkalmas iparo­saink vannak, szerszámgépek beszerzésének lehetővé tételével mozdítsuk elő a technikai fejlettséget. Az iparfejlesztésnek ezen mód­jain kivül végtelen nagyfontosságú feladat­nak tekintem a kamarai kerületre kiterjedő mestertanfolyamok szorgalmazását. A sze­gedi felsőipar iskola ieles tanfolyamainak e tekintetben sokat köszönhetünk. Úgyszintén az építőipar is sokat köszönhet: a ídsöipar* iskolának. A kisipar fejlesztésének talán nincs olyan jelentős kérdése, mint az inasképzés ügye, ami nemcsak a kismesterekre fontos, di nemzeti szempontból is rendkívül nagy je­lentőségű. A helyes tanoncképzést !egr,atha­jósabban mozdítják elő a fanoue-mternátu­sok, amelyeknek a felállítását, nemcsak Sze­geden. hanem a kamarai Kerület legnagyobb városaiban, köztük Hódmezövárásheiyen kel! megkísérelni. Méltóztassanak megengedni, hogv mi­előtt szavaimat befejezem, uiíz kitérhessek a magvar kézmüiparpsság egvk legnagyobb sérelmére, az ipar tör vényre, amelynek^ a megváltoztatásáért már három évtized óta deputációzik és ankétezik a magyar kisipa­rosság. Természetes, hogv ezen kérdésben is teljesen egyetértek a magva- kisiparosság eddig elfoglalt álláspontjává; és az ui ipar­törvénv keretében a képesítés, tanoncképzés, vásározás, segéd és mester közötti viszony szabályozása kérdésében a kisiparosság ed­dig elfoglalt álláspontját képvisel cm. Az ui törvénynek a mai ipartestületi szervezetet is át kell alakítani. Van még egy pontja a programomnak: a munkaadó ési munkás közötti viszony ápo­lása. Minden törekvésem az lesz. hogv mun­kaadó társaimat a munkássággal való lehető barátságos együttműködésre bírjam-és hogy iparosiársairn a kamarai kerület munkásaival, lehetőleg minden kérdésben keressék a köze­ledést és megértést. A változott viszonyok követelik ma, hogy a munkaadó, melegebb érzéssel közeledjék- munkásához és megszok­ja azt a gondolatot, hogy a műhelyben nem­csak a munkaadónak, hanem a becsületesen dolgozó munkásnak is van szava. Pálfyt a kamara kereskedelemi osztálya nevében Bokor Adolf üdvözölte. Különösen utalt a Drágrambeszédnek arra a pontjára, a melv az ipa>i és kereskedelemi osztályok tö­mörítésének szükségességét hangoztatta. Ezt annál is inkább szükségesnek látja, mert épp két nappal ezelőtt a város közgyűlésén egv olyan indítványnak előterjesztése alkalmá­val, amelv az iparnak és kereskedelemnek érdekeit volt hivatva szolgálni, a legjobban érdekelteknek nagv része távollétével tünte­tett és megeshetett, hogv az inditvány néhány szóval megbukott. Kéri az ipari osztálynak újonnan megválasztott elnökét, hogv szer­vező munkáját az elnökség többi tagjai al egyetemben ebbe az irányba is terjessze ki. A napirend egyik legfontosabb tárgya volt a Bácska délkeleti részét átszelő Aíosz­tonga-ér szábálvozdsáriak űzve. amelyet Szabó Gyula titkár terjesztett elő. A Mosz­tonga-ér rendkívüli fontossága abban rejlik, hogv környékén folvik a legintenzívebb ken­dertermelés és kenderkikészités, A termelők a kendert az ér langyos vizében kiáztatják és népiparszeriien készítik ki. Körülbelül 800—1000 vagon kender állíttatik igv elő, a melynek azonban nagv hibája, hogy az ázt'a­tás és 'kikészités tökéletlensége folytán ára 15—20 százalékkal a mesterségesen áztatott kender ára alatt marad. Az igv előálló ér­tékkülönbözet évente több millióra rug. A kamara a fenforgó nyomós okokra való te­kintettel elhatározta, hogy a Mosztongának csatornává? yaló kiépítése s ezzel kapcsola­tosan a bácskai kenderáztatás és kikészités korszerű átalakítása érdekében az érdekelt hatóságok bevonásával mozgalmat indit. a melyhek első lépése gyanánt a kérdésre vo­natkozó összes anyagot emlékiratban kivánja ismertetni. Az ülés többi tárgyait Tonélli Sándor vezető titkár referálta. Helyeslőleg tudomá­sul vette a kamara az elnökségnek a kisipa­anyagszükségletének tedezéso ügyétón indí­tott akcióját A Szabadkai kereskedelmi egye sülés előterjesztése alapján foglalkozott a teljes ülés a háborúból visszatérő magánal­kalmazottak ügyével POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk tefefenjeleatóse. — (Wekerle miniszterelnök választói kö­rében.) A belvárost választók a Sas-körben szombaton vacsorát rendeznek dr. Wekerfc Sándor miniszterelnök tiszteletére. A mi­niszterelnök a vacsorán alkalmasint nyilat­kozni fog a politikai helyzetről. (A Károlyi-párt választójogi akciója.) Gróf Károlyi Mihály húsvét után értekez­letre hivja össze a függetlenségi és 48-as pártot, hogy állást foglaljon a választójogi kompromisszum ellen. A Károlyi-párt gyors döntést kiván és ragaszkodik a választójogi priuszhoz. A párt félhivatalos utján kijelenti, hogy a választójog nélkül normális parla­menti tanácskozás nem lehet. Ha a kor­mány húsvét után mégis az adó-javaslato­kat akarná tárgyaltatni, ezt a párt meg fog­ja akadályozni. (Gróf Serényi mandátuma.) Gróf Se­rényi Béla földmivelésiigyi minisztert Puc­nokon pénteken reggel egyhangúlag képvi­selővé választották. (Tárgyalások a választójogi megegye­zésről.) Vázsonyi Vilmos igazságügyin inisz­ter kihallgatása után újra fölvetődött a vá­lasztójogi kompromisszum kérdése. — Az egyezkedési tárgyalások alkalmasint a na­pokban megkezdődnek a munkapárttal A munkapárt eddigi ajánlatai hir szerint nem sok közeledést mutatnak a kormány javas­lataihoz, viszont Vázsonyi a javaslat lénye­gét érintő módosításokat 'nem fogadhat el. Ezt az álláspontját a király előtt is kifejtette. A házfeloszlatást tehát mindenesetre meg­előzik ezek az egyezkedési tárgyalások. A javaslat részletes tárgyalása hihetően nem fog soká elhúzódni. URANIA Telefont 872. Szombat, vasárnap március 23-án és 24-én. Drasche Lázár Alfréd országos hirfi regénye Tnzprőba filmregény 4 részben. A főszerepekben dr. Torday Ottó, Mattya­sovszky Ilona, Bojda Juci és Péchy Erzsi. A legszenzációsabb magyar filmregény. Előadások d. u. 5., 7. és 9 6fakor, vasárnap d. u. 2. őrátol kezdve. Minden előadáson számozott jegyek. U Délmagyarország telefonjai Kiadóhivatal 81 Szerkesztőség 305. imuwvmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom