Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-22 / 68. szám

szeged, 1öx8. máraio* "ttiiiliilMA fciátfiMiitti'iAá i Hódmezővásárhely fölír a képviselőházhoz a választójog ügyében, — Pártolják s kormány választójogi javaslatát, — Hódmezővásárhelyről jelenti tudósítónk: A hódmezővásárhelyi törvényhatósági bizottság szerdán népes és nagy érdeklődéssel kisért közgyűlést tartott, amelynek legfontosabb tárgya az Országos Magvar Iskolaegyletnek a városihoz a választójog ügyében küldött átirata volt. Az iskoiaegvlet ugyanis azt kérte, hogy hozzá hasonlóan az iránt intézzen Hódmezővásárhely feliratot a képviselőházhoz, hogv a választói jogosultságot n magvar nyelv szóbeli és írásbeli tudásához kösse. A tanács nem kívánt állást foglalni ebben az egész országot foglalkoztató nagyhorderejű kérdésben, azért azt javasolta, hogv vegyék le az átiratot a napirendről. Kun Béla országgyűlési képviselő lendületes beszédben szállt sikra a kormány választójogi törvényjavaslata mellett. Nem keli félteni az országot a választójogtól. — mondotta — mert a magvar nemzet csak a tervezett alapon lesz erős és egységes. Akik ezt kétségbevonják, azok a hatalmukat féltik, mint a nemzeti munkapárt. Halmi János: Rut gyanúsítás! Kun Béla: Indítványozza, hogy a kormánv választójogi javaslatát támogassák és iLyen irányban írjanak fel a képviselőházhoz, Szathmárv Tihamér főkapitány hazafias aggódással kénytelen megállapítani, hogv a magyar nép vérzett legjobban a háborúban. Ha a nemzetiségek nem erősödtek is. de erősebbek maradtak, mint mi. Veszteségekben meggyöngült magyarságunk nem tudná ellensúlyozni kellően a nemzetiségeket, akik ilyen körülmények között túlsúlyban lennének a képviselőházban. Justh János főispán közbeszól: Ha igaza lenne is a felszólaló urnák, a ba.i okát a korhadt Tisza-rendszerbea látja, amelv például az Apponvi-féle népoktatási törvényt sem hajtotta végre. Dr. Goncrsich Antal igazgató-főorvos: Menjen Szentetornvára! Justh János főispán elfogadásra ajánlja Kun Béla javaslatát, majd a kérdést szavazásra teszi fel. A közgyűlés 67 szavazattal 44 ellenében elfogadta Kun Béh javaslatát. Ezen a legfontosabb tárgyon kivül elhatározta a közgyűlés, 'hogy felir az országgyűléshez március tizenötödikének nemzeti ünneppé nyilvánítása, az ország területi integritása ellen cseh részről intézett támadások visszautasítása és az önálló magyar hadsereg felállítása iárgvában. Az önálló magyar hadsereg ügyében előterjesztett tanácsi javaslatot Bauer Gyula és. Kun Béla lelkes szavakkal ajánlották elfogadásra. Nagy, érdeklődést kelteit Kmettv Béla indítványa, amelv szerint a központi választmánynak azon tagjai helyett, akik az utolsó félévben két ülésen nem Jelentek meg. a törvény értelmében u.i tagokat válasszanak. A közgyűlés az indit.vánvt egyhangúlag elfogadta. Egyhangúlag elfogadták Szlathmárv Tihamér főkapitánynak azt a javaslatát is, melv szerint kéri a város a kormánytól, hogv a háboru után felszabaduló talpfákból és sínekből bocsásson a város rendelkezésére annyit, amennvi a gazdasági kisvasút építésére szükséges. Véget ért a márciusi közgyűlés. — fű€§mmí a város a téglagyárat. — Éietbslépfetfék a vlyalml-adé aiaifálgrrasteletst. — Hat milliós államsegélyt kér Szeged, — (Saját tudósítónktól.) Legnagyobbrészt üres padsorok előtt kezdődött meg a márciusi közgyűlés második és utolsó napja. Fél öt felé azonban népesedni kezdett a térem és mire a téglagyár ügyében az előadó befejezte hosszú előadását, már mintegy 50 városatya volt bent a teremben. A vita után nagy szótöbbséggel elhatározták a téglagyár megvételét s ezzel a sokat bolygatott kérdés eldőlt. Ezután nem is volt vita sehol. A közgyűlés gyors tempóban vette sorra az ügyeket. Mintha egyenesen célja lett volna, hogy behozza a szerdai tárgyalás hatalmas késedelmességét. Délután 4 órakor nyitotta meg a -közgyűlést dr. Kelemen Béla elnök. Ezután TascWer Endre főjegyző fölolvasta a szerdai közgyűlés jegyzőkönyvét, amelyet hozzászólás nélkül hitelesítettek. A Cserepes-sori téglagyár megvételének ügyét Bőkor Pál helyettes-polgármester ismertette. A Wolff Lipót-féle téglagyár megvétele fölött a közgyűlés tavaly már napirendre tért. A tanács azonban szükségesnek látta a vétel ügvét újból fölszinre vetni. A háboru után ujult erővel kell megindulni az építkezésnek s ha a városnak saját téglagyára van, ezt a célt fokozott erővel lehet szorgalmazni és elérni. A város maga is nagvon sokat fog építkezni. A tanács fölhívására a tulajdonosok u.iból megtették ajánlatukat- A 20.000 négyszögöles telken épmt téglagyár vételára minden építménnyel és teltes fölszereléssel együtt 220.000 korona. A téglaégetéshez szükséges anyagot 10.000 négv szögötnvi területen kapja a város, A vételár négyszcgölenkint átlag hat korona, mikor a körtöltésen kivül a földek ára négyszögölenkint átlag 12 korona, tehát ennek kétszerese. A téglagyár 3 millió 500.000 téglát képes előállítani évenkint. A tanács javasolja a közgyűlésnek, mondja ki a téglagyár megvételét. Wimmer Fülöp azi hiszi, nem lesz egv szó sem a vétel ellen ebben a teremben. Mindazáltal két szempontot nem szabad szem elől téveszteni. Egyik az, hogv szabad-e a városhoz ilyen közelfekvő területet kigödrözni? A másik az, hogv a forgalma nagyon kicsinylenne ennek a városi téglagyárnak; kis áresés esetén az összforgalom alig 180.000 korona évenkint és ez nagvon csekélv. Ezért indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogv egv évvel a háboru után tegven kérdést a tanács a közgyűlésnek, folvtassa-e tovább az üzemet, vagy sem. Mert a téglagyár megvétele askor is jó üzlet, ha nvomban beszüntetjük üzemét. Landesbeng Mór beszédében a vétel ellen érvel. Mint vái-lalkozó örömmel üdvözöi minden városi vállalkozást, inert jobb versenytársat nem képes elképzelni a városnál. A város nem iesz agilis az üzem folytatásánál, ez természetes. Kérdi, kérdeztek-e meg ebben a kérdésben szakembereket? Nem helybelieket, hanem budapestieket. Kételkedik benne, hogv ez megtörtént voina. Indítványozza. a közgyűlés vegye le a kérdést a napirendről, Dr. Kovács József, a következő felszólaló örömmel üdvözölné a várost, hogv olvan nagy lenne, amelv megfelel a város arányainak és a követelménveknek, Nagv, modern téglagyárra volna szüksége a városnak. Ez csak károkat fog okozni. Nagyarányú károsodástól félti a várost. A tárgy napirendről való levételét javasolja. Fogel Ede; Mint iparos, aki meglehetősen ismeri az építőipari viszonyokat is. bátran állíthatja, hogv a város nagyon is Jó j üzletet csinál a vétellel. Hiszen ma egv békében ezer koronás gép minimálisan 30.000 koronába kerül. Tehát a gyár gépei csak mint ócskavasak is többet érnek annál, amibe a városnak kerülnek: a telek maga sokkal többet ér. Ha pedig a háboru alatt kihasználja a város a konjunktúrákat, aminthogy ki lehet és ki kell használnia, kiváló üzletet csinált. Háboru után aztán, ha ugv tetszik, el lehet a fejlődés útjából söpörni a téglagyárat és a város nagyon is meg lehet elégedve önmagával. Hozzájárul a tanács javaslatához. Dr. Somogyi Szil •. zter polgármester csak azért szólal föl, mert a kérdést annvira fontosnak tartja, hogv miután ellenvélemény hangzott el a tanács javaslatával szemben, kötelességének érzi fölvilágositással szolgálni ebben a kérdésben. A vétel ellen csak egy komoly érvet hallott és-pedig, hogv a téglagyár kicsi. De hiszen a semmi, az még kisebb! Es .iobb kicsinyben kezdeni és nagyban végezni a dolgokat, mint nagvot bukni. De ha rögtön a vétel után bezárnánk a téglagyár kapuit, akkor is nagvon tó üzletet kötöttünk. Hat koronás egységáron ina körtöltésen kivül nincs föld. A téglagyárral egyszerre munkaalkalmat biztosithatunk azonban a béke kezdetével hazatérő katonáinknak. Nem ígér hsznot, de a város rögtön beszünteti az üzemet. ha az nem lenne kifizető. Külön kéri Wimmer Fülöpöt, hogv éppen ezért álljon el indítványától. Miután ez megtörtént, a közgyűlés névszerinti szavazással 46 szóval 6 ellenében kimondta a tégldgyár megvételét. <Kisebb ügyek.) Ezután gyors tempóban folytak tovább a tárgyalások. A folyatási dijakat száz százalékkal. a gőzfürdői jegyek árát 50 százalékkal fölemelte a közgyűlés. A hadisegélvföiszólamlási bizottságba dr. Kószó Istvánt egyhangúlag beválasztották dr. Orkonvi Ede helyére, miután a bírói összeférhetetlenségi törvény szerint biró külön megbízást nem fogadhat el. A városi női felsőkereskedelmi iskolához két rendes tanári állás szervezését is egyhangúlag elhatározta a törvényhatóság, amelv az alsótanvaí iskolagondnokságba dr. Dobay Gyű lát egyhangúlag beválasztotta. A muzeumbizotiság javaslatára a inuzeumi munkák ellátásáért a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kétezer korona tiszteletdíjat szavazott meg Móra Ferenc könyvtárigazgatónak erre az évre. Az iparos-tanonciskolái, kereskedő tanonciskolái tanítók és felsőkereskedelmi iskolai tanárok, igazgatók és jegyzők óradijait dr. Tonelli Sándor rövid fölszóla'ása után 100 és 150 koronáról 150 és 180 koronára emelte föl ez év februárjától kezdve. A költségkülönbözet fedezetéül a rendkívüli alap szolgál, A különféle alapok számadásaiuak átvizsgálásáról szóló jelentéseket a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután sor került a vigalmi adó szabályrendelet ügyére, amelvet Balogh Károlv ismertetett. \ miniszter a színházak adójáró! később fog dönteni, a mozik adóját 20 százalékról 10 százalékra kívánja leszállítani, nem engedélyezi ezenkívül a számlálólapok két filléreit a kávéházakban és vendéglőkben. A szabályrendelet egyéb részeit azonban jóváhagyta, A tanács most javasolja, hogy a közgyűlés léptesse életbe a szabályrendelet jóváhagyott részeit, a jóvá nem'hagyott része :re nézve pedig utasítja a tanácsot, hogv a miniszor utas.tásai szerint dolgozza át azokat és azt sürgősen terjessze be a közgyűléshez. A törvényhatóság ehhez a javaslathoz egyhangúlag hozzájárult. Egyhangúlag elhatározta még a közgyűlés .hogv a .háborús károk megiéritéscul hat millió koronás államsegélyt kér az államtól, amelynek eminens érdeke az. hogv az ország második városa minél inkább és nagyobb mértékben fejlődjék. (A főmérnök nyugdíjazása.) Még néhány kisebb és admini$?tráp'ostmmmmsmtm