Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-21 / 67. szám

(Szeged, 1918. március 21. DÉLMAGYARORiSZAGr Két interpelláció és négy indítvány egy délután. — A in.irc.usi aözgyuiés első napja. — (Saját tudósttónktól.) Szeged törvényható­sági bizottsága szerdán délután négy órakor kezdte meg márciusi rendes közgyűlését. Az első nap teljesen az interpellációk, indítvá­nyok és köriratok tárgyalásával telt el, a ta­nácsi előterjesztésekre csak csütörtökön kerül majd sor. Az első na-pi tárgyaláson heves, itt-ott szinte élessé váló vita támadt Wimmer Fülöpnek és társainak az összeférhetetlenségi törvény megváltoztatása iránt beadott indít­ványa körül, amelyet a közgyűlés mindössze három szótöbbséggel nem itélt jónak. Wim­mer indítványáról és a körülötte kifejlődőt: vitáról külön cikkben számolunk be, Dr. Kelemen Béla főispán elnökölt, A polgármester havi jelentését, amelyet Rack Lipót tb. tanácsos ismertetett, egyhangúlag tudomásul vették. Pásztor József a bérkocsisok visszaélései ügyéten interpellálja a polgár-mestert. Dr. Szalay József ismerteti az interpellációt .a tanács válaszával. Az tény, — mondja — hogy gyakran történnek visszaélések. Mikor azon­ban ilyen a hatóság tudomására jut, mindig szigorú biintetéséket szab ki az illető bérko­csisokra. Sok esetben azonban níHga a közön­ség- fizeti tul a bérkocsisokat s igy bizony nagyrészt maga a közönség oka a visszaélé­seknek. 'Három hónap alatt IS bérkocsist Ítél­tek el és öt bérkocsis ellen van kihágási eljá­rás folyamattan azért, mert a tarifát nem függesztették ki. Az ellenőrzés lazább, de en­nek oka, hegy nincs elegendő munkaerő. A közönség minden kihágási esetet hozzon a ki­hágási biróság tudomására. Pásztor József: Nem tudomásulvételi já­ték volt a oélja, hanem az, hogy a közönség sé­~relmeit itt hangoztassa és az orvoslás módjá­nak megbeszélésére alkalmat nyújtson. Pre­zentiv intézkedésekre van szükség első sorban, mert tűrhetetlen a bérkocsisak zsarolása. íme-, néhány eset. Vasárnap a belvárosi temetőbe akart menni. Kilenc bérkocsis közül egy som akarta a fuvart vállalni. Detektívet kért és kiderült, hogy a detektív sem ismeri jól a bér­kocsi-tarifát. Még fölsorol néhány ilyen, sőt kínosabb esetet. Nagy baj, hogy a zsaroló bér­kocsisakat 1G—50 koronával büntetik, de a ke­reskedő büntetése 1Ü0—QOO koronánál kezdő­dik, bármilyen csekélységért. Dr. Szalay József: Nem' lehet magasab­ban büntetni a bérkocsisokat. Pásztor József beszéde további során kéri a bérkocsisok ellenőrzésének sűrűbbé tételét és uj szabályrendelet készítését a télre, hogy meg lehessen büntetni majd igen erősen azt a koplalóst, -aki nem vállalja a szén vagy fa szál­lítását, mint történt a télen. Az uj szabály­rendeletben néhány paragrafus kell, ame­lyek módot nyújtanak a sokféle visszaélés in­tenzív üldözéséret Dr. Szalay József rövidéit válaszol. Uj szabályrendeletre nincs szükség ,Ha sokat kö­vetelnek a bérkocsisok, vagy koplalósok, az árdrágitási törvény alá kerülnek. Rekvirálni is lehet a fuvart. A választ tudomásul vették. Következett Balogh Lajos interpellációja, amely 12 pontban összefoglalt kérdést inté­zett a tanácshoz aura nézve, hogy miképpen állnak Szeged vízügyei, igy a folyamszabályo zás, belvizek, vadvizek, talajvizek és ezek ki­használásainaik ügyei. Bokor Pál ismertette a. hosszú interpellációt és a tanács rövid vála­szát, amely szerint ezekre a kérdésekre a köz­gyűlésen megfelelni nem lehet. Balogh La­jos hosszú, háromnegyedórás beszédét azza) kezdte, hogy a választ nem veszi tudomásul, mert ő választ egyáltalán nem kapott. Sűrű és hangos közbeszólások közben kezdi ö maga ismertetni a beszéde alatt mindig népteleneb­bé váló közgyűlésnek a dolgokat. Bizonyítani igyekszik, hogy már nagyon i-s közel áll Sze­gedhez e&v ujjább árviz, amelytől pedig meg •kell menekülni. Közbeszólás: Azt mondja meg, a záárviz ellen, hogy lehet védekezni? Tonelli ISándor: Tegyen indítványt. Főispán, csönget: Miután a bizottsági tag ur most szólal föl először, hallgassuk meg szüzbeszédét . Egy hang: Keresztényi türelemmel'. Végül is a közgyűlés egyhangúlag tudó* másul vette a tanács válaszát Dr. Regdan Károlynak a tornatanitás rendszeresítése és gyermekjátszóterek kijelö­lése iránti indítványa fölött tanács napi­rendretérést indítványozott. — Megnyugtatá­sul szolgál azonban a hatóságnak — mondja a tanácsi javaslat indokolása — hogy társa­dalmi uton igyekeznek mind a sok hiányt pó­tolni. Dr. Regdan Károly nem fogadhatja el a tanács javaslatát. Egyáltalán nincs meg­nyugtatva a gyermekek egészségét illetőleg-, akiket lépten-nyomon a tuberkulózis veszélye fenyeget. Pedig a legfontosabb államérdek, hogy a jövő generáció minél egészségesebben nevelődjék föl. Kéri indítványának a tanács javaslatával szemben való elfogadását. A közgyűlés 88 szóval 15 ellen a tanács javaslatát fogadta el. Dr. Hollós Józsefnek a locsolás nélkül való utcai seprés eltiltása dolgában beadott indítványára a tanács szintén napiremdreté­rést indítványozott, A forgalmasabb utcákon kézierővel való locsolást fognak majd csinál­tatni a háború alatt, Dr. Hollós József azt in­dítványozza, hogy legalább a porosabb utcák­nak locsolását is vegyék föl a programba. Mi­után a tanács ehhez hozzájárult, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanácsi javaslatot. Nógrádmegye köriratát a Moldvában ea Besszarábiában élő magyarok visszatelepíté­se iránt, Csanádmegye köriratát az idei ga­bonatermész szétosztása, Temesmegye körira­tát a távbeszélő dijak fölemelése ellen és Sop­•ronmegye köriratát a varsó—fiumei vasút ki­építése iránt hasonló szellemű fölterjesztéssel 'pártolja Szeged közgyűlése is. A közgyűlés folytatását ezután dr. Kele­'men Béla főispán csütörtökön délután négy 'órára halasztotta. . HÍREK frCocb tengernagy a semleges hajók rekviráíásáré§. Berlin, március 20. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Koch tengernagy, a tengeré­szeti vezérkar helyettes főnöke, ma fogadta a Wolff-iigynökség képviselőjét <és a követ­kezőket jelentette ki előtte: — Okunk van arra a biztos feltevésre, hogy Hollandia és az antant között létrejött egyezmény csakis azokra a holland hajókra vonatkozik, amelyek már ma az antant kezé­ben vannak, nem pedig azokra, amelyek holland kikötőben vesztegeinek. Mintegy 320.000 bruttótonna hajótér marad ilyen mó­don holland kézen. Az antant erőszakos el­járása és különösen az utolsó pillanatban tá­masztott az a követelés, hogv a rekvirált hajóknak a zárt területen is közlekedniük kell a legjobb jele annak, hogv milyen Ínséges helyzetben van az antant. Amerika eljárásá­nak külön oka is van. ö arra akarja a világ­háborút felhasználni, hogv erős kereskedel­mi flottát teremtsen magának. Anglia ismeri az Egyesült Államok ezt a szándékát és ez­ért minden törekvése arra irányul, hogv a tengeralattjárók által elpusztított hajóit pó­tolja, ha másként nem. a semlegesek hajói­nak rekvirálásával. De még igv sem sikerül neki a konkurrenseket: Amerikát és Japánt az angol érdekterületektől és az elárvult an­gol piacoktól távol tartani. Egyébként azon bevált elv szerint, hogy a tolvaj a legszíve­sebben a tömeg közé veevtil és maga is tol­vajt kiált, az antant hatalmai a semlegesek körében azzal kivánják a figyelmet üzeírreik­ről elterelni, hogv Németországot vádolják olyan cselekedetekkel, amelyeket ők maguk követnek el. ocoo Beköszöntött a tavasz. A Gyuri gyerek szobája. Gyuri az asz­taltetején iil, a levegőibe bámul. Vala­mi történhetett vele; alighanem aa apja képen legyintette. Egy kissé ha­ragos és gyors tempóban fújja a füs­töt, ami nála mindig idegességet je­lent. Gémberedetten fütyülni kezd. majd egy könyvet a szoba falához vág. Pista: (Belép a szobába; hosszan nézi Gyu­rit.) Szervusz, öreg. Gyuri: (Leugrik az asztaltetejéről, mogor­ván.) öreg a bün. Na hát mi újság, kicsim? Megtörtént? Pista: Micsoda? Gyuri: Nagyon naiv vagy, fiam. Sztráj­kolnak? Pista: Nem lesz belőle semmi. Gyuri: Látod, ilyen a mi szerencsénk. Most megint járhatunk tudományszomjoltás­ra. A fene szomjas, én nem vagyok. Ki nem állhatom az ilyen szomjúságot, Pista: Hidd el, tanulni kell és az sose árt, ha gyarapítjuk a tudományunkat. Gyuri: Én már látom, hogy te se a Tudo­mányos Akadémia tagja leszel. Éljen ő, a nagy tudás. (íA Pista szemébe fuijja a füstöt.) Tu­dod mit, ka ők nem sztrájkolnak, akkor mi kezdünk hozzá. Pista: Nekünk nem szabad és nekünk nincs is okunk rá. Gyuri: A sztrájkra mindig van ok. Én meg kezdem. (Szünet.) Ja, igaz, voltál tegnap a műkedvelő előadáson? Pista: Szép volt és annyi tapsi A lányok nagyszerűek voltak. Gyuri: Mi az, hogy nagyszerűek voltak. Ez semmi. Szépek voltak, csodásan szépek. Ne­ked elárulom, én is ott voltam a diákhelyen. A szemem megfájdult a nézésben. Én meg most is látom őket, Pista: Csak lassan a testtel! Már megint izgulsz. Tarts, kérlek, mórtéket! Gyuri: Én nem- vagyok szabó. Csak any­nyit mondok, hogy ha lenne, adnék száz forin­tot, hogy* a Horkayt csak egyszer is .látszhat­nám köztük. Pista: No és mi lenne, ha játszhatnád? Gyuri: Mindig az első felvonás elejét és a negyedik közepét játszanám. Ott aztán lehet csókolózni. Remek szerep, ennél jobbat nem írtak. Ez egy isteni szerep. Pista: Ugyan, ne izgulj! Gyuri: Tavasz van, fiam, érted-e, tavasa és annyi szép lány egyrakáson és az ember nem lehet Hcrkay7. Sirni tudnék, ha már elébb nem lett volna okom a sírásra. Pista: Jelenet volt az öregeddel? És csak neki volt kiadós szerepe, ugy-e? Gyuri: Én még nem láttam ilyen atyát. Pista: Hát mi történt? Gyuri: Mi történt, mi történt! Te egy kér­dőjel vagy. Az történt, hogy mondtam, neki, hogy elmegyek a Medgyaszayhoz. És ahelyett, hogy elment volna a drága atya, odajött hoz­zám, egész közelembe és elkezdett tapsolni. De nem ám ugy, ahogy én tegnap este a Gyurko­vits lányoknak, hanem a képemen és mindig a képemen. Pista: Hát ez képtelenség. Gyuri: Fenét az, inkább atyai szigor és naptári dátum tudásának hiánya. Pista, éb­redj, ma köszöntött be a tavasz! Tavaszi éb­redés. Pista: Ni, tényleg, az arcod kezd ébredezni, egyik része már dagadás. (Hirtelen elszalad, Gyuri kinyitja az ablakot és a folyosón, hogy Pista elhalad, ráönt egy korsó vizet.) A buta, azt hiszi, hogy söprés előtt té,nyleg kell lo­csolni . . . —11. "v-cííbí

Next

/
Oldalképek
Tartalom