Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-21 / 67. szám

•Szaged, 191.8. márciM 21. BÉCS: Lichnowski hercegnek emlék­iratai ugy Berlinben, mint á bécsi politikai körökben a legnagyobb szenzácó erejével hatottak. Bécsi politikai körökben azt hiszik, hogy az ellenséges külföldön ezt az esetet megfelelő módon ki fogják használni arra a célra, hogy bebizonyítsák, hogy Németor­szágra hárul a felelősség a háború kitöré­seért. BERLIN: A német kormány azt az ér­tesítést küldte Pétervárra, hogy a béke ra­tifikálása után az orosz minisztériumokba német bizottságokat fognak kiküldeni, ame­lyeknek az lesz a feladatuk, hogy ellenőriz­zék a békeszerződésben megállapított köte­lességek teljesítését. GENF: Toklói jelentés szerint a japán kormány március 16-lkán két hadosztályt behívott és a japán kikötőkben kihirdette az ostromállapotot. BERLIN: A birodalmi gyűlés megkezd­te a Daimler-ügy tárgyalását. Wrisberg tá­bornok, a hadügyminiszter helyettese kije­lentette, hogy a stuttgarti ügyészség csalás kísérlete és hadluzsora miatt indította meg az eljárást. A cég azt a levélét, amelyben azzal fenyegette meg a hadügyminisztériu­mot, hogy korlátozni fogja az üzemét, a'a államügyészség a birodalmi főüigyészhez tette át annak megvizsgálása végett, vájjon van-e abban hazaárulás kísérlete. A cég ál­tal követelt árfokozás 50 százalékot tett ki. BERN: Pétervári Jelentés szerint a bol­sevik! vezérek a kormánynak ujabb áthelye­zése mellett foglaltak állást, meg pedig Moszkvából Nlsnl-Novgorodba vagy Pernbe. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 20-ikán este: A harctereken nincs újság. Verdun előtt is a tüzérségi harc hevessége az esős és ködös időjárás mellett csökkent. A király látogatása az olasz fronton. BÉCS, március 20. Őfelsége báró Arz vezérkari fönök és rendes katonai kíséreté­ben a délnyugati harctérre utazott vasárnap délután, ahonnan ma tért vissza Badenbe. őfelsége több parancsnokságot, számos csa­patot és intézetet megtekintett a venezia! tartományban és Déitirolban. A fronton je­lentkezett őfelségénél Miksa főherceg, aki a délnyugati harctéren egy parancsnokság élén áll. Bíz&imM® vita m birodalmi gyűlésen Hollandia miatt. BERLIN, március 20. A birodalmi gyü­lés főbizottságában Erzherger képviselő fel-" világosítást kért arra nézve, hogy a biro­dalmi gyiilés mit szándékozik tenni az an­tantnak Hollandiára gyakorolt nyomásával szemben. Az elnök javaslatára ezt a vitát, amelynek során Busche alállamtUkár felvi­lágosítást adott, bizalmasnak jelentették ki, _ _ testmeicgltö VILLAMOS "ííitt' Kapható pomvfi somi világítási vállalatánál Kölesey-utca 4. sz. SCHATZ m. FIAI URI SüABÓ ÜZLETE Telefon 818. OTIesejpülfa 4. Szeged nem kibánja az összeférhetetlenségi törvény megváltoztatását. (Saját tudósítónktól.) A márciusi közgyűlés tárgyalta Wimmer Fülöpnek és társainak az összeférhetetlenségi törvénv megváltoztatása iránt beadott inditvánvát. Az indítvány tud­valevőleg azt kéri. mondja ki a törvény­hatóság, hogv tekintettel az időközben min­den irányban megváltozott viszonyokra, a fennálló összeférhetetlenségi törvénvr hazánk politikai életére nézve károsnak tartja és felír a miniszterelnökhöz, a választási tör­vényt előkészítő igazságflffvi miniszterhez és az országgyűléshez e törvénynek a mai vi­szonyokhoz mért megváltoztatása iránt, le­hetőleg még most a megalkotandó választási törvénnyel kapcsolatosan. Kimondta egyút­tal a törvényhatóság, hogv határozatát hoz­zájárulás és hasonló szellemű felirat elküldé­se végett megküldi a többi törvényhatóságok­nak is. A tanács az inditvánvt tudvalevőleg vártoló javaslattal terjesztette a közgyűlés elé. Wimmer Fülöp: Miután a főjegyző ur nem ismertette az inditvánv indokolását. 5 fogja ezt megteniji. a közgazdasági élet min­dig nagyobb teret követői magának. A mai idők megmutatták, ihogv állami életünknek úgyszólván gerince a közgazdaság, az ipar és a kereskedelem. És mégis mit látunk? Azt, hogv az összeférhetetlenségi törvénv értel­mében a gazda szabadon eladhatta termését az államnak, az iparos és kereskedő azonban nem. mert akkor már nem választható meg képviselőnek, hiszen meggátolta ezt az ösz­szeférhetetlenségi törvéfiv. Hogv ezzel az indítvánnyal éppen a városi törvényhatósá'g elé jön, onnan van, mert hiszen a városok lakosságának, leszámitva a közhivatalnok és lateiner osztályt, valamint az ügyvédeket, orvosokat, zömét az iparos- és kereskedő­osztály képezi, Városi érdek tehát, hogy a kereskedőket és iparosokat ne lehessen ki­rekeszteni a törvényhozásból. O maga is meilette van azonban annaK. liogy- minden iparos és kereskedő állammal kötött szerző­dése összeférhetetlenségi bizottság elé kerül­jön. Igv igazán nem togia a korrupciót nö­velni az összeterhetetiensegi tör vénv módosí­tása. sőt inkább kiküszöböli azt. Utal arra. hogy aa német főrendiházba egv ui törvény szerint tekintélyes tagságot biztosítanak az iparnak és kereskedelemnek. Kéri indítványa eiíogadását. Dr. Kormányos Benő szerint az indít­vány osztalyérueKet. képvisel, bar megengedi, hogv a legnemeseob intenciókból készült, té­ved az indítványozó aboan. hegv az iparos és kereskedő nem lehet a parlament tagja, igaz, hogy az állammal, hegyesebben kor­mánnyal szerződéses viszonyban levő nagy­iparos és gyáros nem lehet a parlament tag­ja. de az iparosok és kereskedők, különösen kisiparosok és kiskereskedők tízezrei lehet­nek képviselők. Tiszteli azt az ambíciót, hogy a gyárosok és nagykereskedők is képviselők akarnak lenni, azonban a mai rendszer he­lyesebb. A képviselői tisztség mindenkor a legteljesebb függetlenséget követelte-a kor­mánnyal szemben, már pedig hogv lehet fti«­getien az, akinek esetleg miiiius szállításai függnek a kormánytól? Indítványozza, a köz­gyűlés térjen napirendre az inditvánv fölött. Dr. Balassa Ármin is mellette van annak, hogv az összeférhetetlenségi törvénvt meg kell változtatni. Csak éppen nem ugy, aho­gyan azt az inditvánv akarja. Ezzel a kér­déssel egyébként már foglalkozik az ország poiitnkai intézősége. Az inditvánv indokolá­sában lényeges tévedések vannak. Ugyanis csak az a kereskedő és iparos nem lehet kép­viselő, aki az állammal hosszabb időre szóló szerződéses viszonyban van. Egv évre szóiő szállitási szerződést akármelyik "képviselő köthet, a -mai törvénv mellett is. Azt azonban senki sem kívánhatja komolyan. líogv a par­lamentbe kerülhessenek gyárosok és nagyke­reskedők évekre szóló szállitási szerződések mellett. Ee azt jelentené, hogv ezeit a kép­viselők örökös és föltétlen hívei lennének a kormánynak. Kérdi, ki hinne a választójogi törvénynek, ha azt látná, hogv eiőre is a töke és nagyipar kezébe játszanak minden hatalmat. Bizonyos, hogv Szegednek meg kell gondolnia, elfogadhatja-e ezt a ,.pana­misztikus" karakterű inditvánvt. vagv sem? Dr. Becsey Károly: Az osszeíerhétetien­ség kérdését' néhánv szóval ei lehet intézni. Nem lehet képviselő az. aki anyagi érdekelt­ségben van a kormánnvai. Nem lehet, mert nem képviselheti szabadon, függetlenül vá­lasztóit, akik pedig nem önös érdekért kül­dik be a parlamentibe. Megszégyenítő hely­zetbe hozná az egész Szegedet, hogv amikor a választójogi törvénnyel meg akarjuk tisztí­tani közéletünket, akkor éppen Szeged akar erre lehetőséget nyitni. Holott az összefér­hetetlenségi törvényt nern lazítani, hanem inkább szigorítani kellene. Fölolvassa az ösz­szeférhetetlenségí törvénvt, amelynek értei­mégen igenis minden kereskedő és iparos tagja lehet a parlamentnek, ha nem szerző­déses szállítója az államnak. Wimmer erősen4" megtéveszti az iparosokát. amikor azt igyek­szik bebizonyítani, hogv kereskedő és iparos nem lehet tagja a parlamentnek. Dehogy nem lehet, csak ne legyen függő viszonyban a kormánnyal szemben. Az inditvánvt nem fogadja el. Dr. Tonelli Sándor hatásosan érvel az inditvánv mellett. Nem volt soha szerződéses viszonyban az állammal, nem is lesz. hihető­leg, teljesen objektív tehát az Ítélete. Furcsá­nak találja, hogy az inditvánv ellen, amely a jogászoktól akarja némileg .megtisztítani a törvényhozást, éppen a jogászvilág három képviselője szólal fel. Kérdi, ki lehet-e rekesz­teni az alkotmányos életből egyetlen társa­dalmi osztályt is. különösen most. amikor demokratikus jelszavaktól hangos az ország, i'ulságos nagv mértékben ültek eddig a par­lamentben a jogászok, és közgazdasági éle­tünk ezt sajnosan érzi is. Nem lehet tűrni, hogv egv osztályra sárga pecsétet üssenek, csak azért, mert az állammal összeköttetés­ben áll. Téves az az állítás, hogv az iparosok és kereskedők csekély részét szorítja ki a parlamentből a mai helvzet. A három milliár­dos ipari termelésnek több mint fele nem juthat be a képviselőházba. Az az állítás sem állhat meg. ihogv az a nagyiparos, aki száüit az államnak, a kormánnvai mint képviselő függő helyzetben lesz. Hiszen a szerződések 3—5 évre szóinak.-Utal végül arra. hogv az összeférhetetlenségi törvénv a termelés ter­mészeténél fogva nem sújtja olyan érzéke­nyen a gazdákat, inint a kereskedőkef és iparosokat. Hozzájárul a tanács javaslatához. Wimmer Fülöp még a zárszó jogán szó­lalt föl. Igaza van Becseynek, hogv a pária­mént kezéből ki kell venni az összeférhetet­lenségi bíráskodást és egv független biróság körébe kell utalni, ö a megszorításokhoz hozzájárul, csak azt ellenzi, hogv egv nagv társadalmi osztálv teljesen ki leaven zárva a •törvényhozásból. Ne azt nézzék, hogv ezt az indítványt Wimmer adta be. hanem az igaz­ságot. Kéri a közgyűlést, fogadja el indítvá­nyát. A közgyűlés 37 szóval 34 ellenében napi­rendre tért az inditvánv fölött. Jíarta jfgoston fogmiiterme Kigyé-utca 1. ^^ cTtlefon 13—84. ^f^ Ír T"

Next

/
Oldalképek
Tartalom