Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-21 / 67. szám

Szerkesztőség sze6ie®, karasz-utca 0. szafli, A szerkesztőség telefonja: 305. |&«FiZI?f$: ÁRA i egész évre 3S.— K. n««pilm «.­félévre . . ff,- K. egyl*éajiríi 3.­atsa'&Ht Árat I4 Clltr, évfulyani, 67. siám. Klaééhlvetal: szi«b», kArAsz-utca 9. szAm. A ktadékivatal telafon'a: 01. Csütörtök, március 21. Kereskedők, iparosok. Wimmer Fülöp indítványával kapcsola­tosan két pillanatfelvétel jnT eszünkbe, A Lloyd jubiláris közgyüIéSé. amelynek fény­pontja Som-oervi Szilveszter polgármester fel­szólalása volt. Hv ajkakról szokatlan szava­kat 'hallottunk, az agrár Szeged polgármeste­re meg nem szokott -húrokat pengetett, ami minden 'kereskedelmileg, iparilag gondolkodó szivét reménységgel 'öltötte el: ui perspektí­vát kezdtünk és véltünk látni. Ez az egvik. A másik: Szeged törvényhatóságának mai közgyűlése, amelynek szégyenfolttá a keres­kedői és ipari világ teljes nemtörődömsége volt. Ez eredményezte, hogv Wimmer indít­ványa szégyenletesen — 3 szavazattal — megbukott. Mit várjon a város polgármeste­re. aki szivére ölelte a kereskedők, iparosok összességét és kereskedői programot adott, mit várion a város tanácsa, amelv átlátta az • indítvány jogosságát, fontosságát, .amidőn azt sürgősen letárgyalta és elfogadásra ajánlta? Várhatnak ők a hefvi kereskedők­től, iparosoktól egyöntetűséget, egyöntetű alkotást? A napokban ebben a lapban írtam a ke­reső osztályok szervezkedésének szükséges­ségérő! és oda konkludáltam. hogv megér­demlik kereskedőink, iparosaink, hogv fát vágjanak rajtuk, mert ők okai annak, hogy •helyzetük olyan, amilyen. Ugv látom, hogv még mindig kevés az, ami eddig történt, sok­kal nagyobb terhet kellene rájuk rakni, sok­kal erősebben kell őket megbélyegezni, mert még mindig kerülik az egyöntetűséget, ke­rülik -a közös érdekűk megvetésére iránvuló akciók közös támogatását, kerülik érdekük megvédését Csak kütön-kü'ön. esetleg együt­tesen sirni és keseregni tudnak és szeretnek, de ha érdekeikért síkra száll valaki, azt csú­fosan cserbenhagyják! Mert a mai közgyű­lésen egyetlen kereskedő, egyetlen iparos nem találkozott, aki az indítvány mellett felszólalt volna; kerestük lámpással a Lloyd elnökségét, választmányit, az iparospárt ve­zetőségét nem találtuk. Helyes tehát mind az, ami történt, a lécke Jogos és kiérdemelt? Van egv vigaszunk .és ez az, hogv az összeférhetetlenségi törvénv tervezett módo­sítása ugvis meglesz, inert megérett, de a közgyűlésen történtek mutat iák a helvi Lloyd és iparosság —• külső szervezete mellett és dacára — teljes belső szervezetlenségét. Mert ha ez nem volna, a közgyűlésről a ke­reskedői és ipari érdekeiteknek távolmarad­niok nem lett volna szabad, sőt felszólalásuk­kal maguk adhattak volna méltó választ az ellentáborból őket megvetőknek! S hogy mindez megtörtént, vagv azt mutatja, hogy kereskedőink a jelenlegi helyzettel meg vau­tok elégedve, vagv azt. hogy a tett indít­vány bordereiéről riin .-seriek tisztában. •Bármily feltevés :-s legyen a helytádö. egy a szomorú valóság, hogv kereskedőink iíti igv gondolkodnak és gondoskodnak ér­dekeik megvédéséről ott, ahol különben is — város agrár jellegénél fogva -- a kisebb­ség szerepével kell beérniük. Gál Miksa. £orö £an$8ovne a népek ligájának megalakítását sürgeti. - A központi hatalmakat i* invitálja, - H09yan lehet mefszafeadulns a porosz mHIfarszmusfé!. - Békés hang az anflol alsóházban. ­Mig Verdun körül napok óta ismét a borzalmak dübörgéséi ontják az ágyuk és az egész nyugati fronton uj összecsapásra, minden eddiginél hatalmasabbra és döntőbb­re készülnek a felhalmozott vas- és vér­huulámok, addig th angol alsóházban lágy, tavaszi teóriák zenélnek a népek ligájáról és a nagybéke garantálásáról. Lord Lands­downe egy felszólalással kapcsolatban ha­marosan kifejtette, hogy akadálya alig van a liga megteremtésének. Az Unió. Német­ország és a monarchia akarják létrehozni; a hatása üdvös és maradandó lenne; a né­met müitrizmusnak ís többet ártana, mint a háború — és a szép kívánság visszhangja­ként mégis a pusztítás furiái dühöngnek. Ta­lán jó lenne tehát a tragédia utolsó felvoná­sát elhagyni és helyette koncertet rendezni a népek ligája javára, melyre az antant szabadjegyet kapna. Akkor talán megjelenne ázon Anglia is, melyről ezúttal a derék Landsdowhe lord egészen megfeledkezett. LONDON, március 20. (Reuter-jelentós.) Az angol alsóházban Barmoor lord azt in­dítványozta, hogy fogadják el a népek ligá­ja megteremtésének alapelvét. Lord Landsdowne válaszában kifejtette, hogy a népek ligájának két lényeges kö­vetelményét keli teljesíteni. Először a ligának az összes nemzetek számára nyit­va kell állani, másodszor pelig megfelelő végrehajtó hatalommal kell rendelkeznie, hogy a liga ily módon nyomást gyakorol­hasson. Ha ez a két feltétel meg lesz, ak­kor bizalommal mondhatjuk, hogy a vi­lágnak garantáljuk majd a békét. A hangulat jelenleg a népek ilyen ligája tekintetében igen kedvező. Az Egyesült­ÁUamok a liga Iránt nagy érdeklődést ta­núsítanak. Ami a központi hatalmaknak egy Ilyen ligához való tartozását illeti, Ausztria-Magyarország és Németország nyilvánosan kifejezték már azt a kívánsá­gukat, hogy részi vegyenek egy Ilyen Irá­nyú nemzetközi mozgalomban. A javaslat lényege abban van, hogy a ligába felvett hatalmak bizonyos határig mondjanak le szuverénitásukról, hogy hozzájáruljanak olyan egyezményhez, amely magában fog­lalja a háborúra vonatkozó nemzetközi törvény egyesítését. A szónok szívesen látná a központi ha­talmak belépését a népek ligájába, mert ha Németországot egy Ilyen szervezetbe behozhatnánk, ugy többet tennénk, hogy a porosz milltarizmustól megszabaduljunk, mint bármilyen más rendszabály által. Brafiano utolsó erőfeszítése m béke ellen. — Aat Avapcacu-kormáng lemondásának előzmény®!, — BUKAREST, március 20. Az Avarescu­kormány lemondásáról és annak előzmé­nyeiről a Gazetta Bukarestilov érdekes rész­leteket közöl, amelyek kétségtelenül mutat­ják, bogy Bratianu hívei még az utolsó perc­ben is a béke megakadályozásában íáradoz- ­tak. A szombaton tartott koronatanács után hivatalos közlemény jelent meg, amelynek értelmében Avarescu felhatalmazást nyert, hogy a központiakkal béketárgyalást kezd­jen. Ugyanaznap délután Bratianu hivei gyű­lést tartottak, amelyen a háború folytatása mellett nyilatkoztak. Ferdinánd király va­sárnap délutánra ujabb koronatanácsot hí­vott össze, amely 2 3 óra hosszat tartott. A koronatauácson hosszú vita Indult meg a helyzetről; a koronatanács többsége azon­ban Bratianu ellen foglalt állást. Végül elha­tározták, hogy a koronatanácsot hétfőn ís folytatni fogják. Ez a koronatanács 3 óra hosszat tartott. Bratianu és hívei hevesen támadták Avares­cut, ugy hogy az kénytelen volt leniondani; lemondását azonban a király nem fogadta el. Ugyanaznap délután Bratianu házánál ujabb tanácskozásra gyűltek össze a háborús párt tagjai ós ezért a kamara és a szenátus ülését, amely délutánra volt kitűzve, nem lehetett megtartani. Időközben az antant­barátok tovább dolgoztak, végül is Avares­cu kénytelen volt újból benyújtani lemondá­sát, amelyet ezután a király már el is fo­gadott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom