Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-20 / 66. szám

Szarkesztöség. SZEGED, MÁRÁSZ-UTCA 9, SZÁM, A szerkesztőség feiefonja: 305, Tovább harcolnak. Az antant-hatalmak miniszterelnökei és •külügyminiszterei — mint faára egv Reuter­jelentésből 'kiáifült — Londonban tanácsko­zásra jöttek össze, hogy az orosz béke által teremtett helyzettel és a Romániával való közeli békekötésünk kel foglalkozzanak. Az antant-államférfiaknak nem ez az első és nem ez az utolsó találkája a háboru alatt. Tanácskoztak ők már jónéhánvszor Albioti ködös levegőjű fővárosában 'is, de üdvös, eredmény eddig nem származott abból sem — rájuk, sem az emberiségre. Ahhoz már túlságosan edzettek vagyunk, hogysem azon tépelődjünk: miért jöttek össze ilyen várat­lanul.- minden előzetes, beharangozás nélkül C!emenceau-ék? Bizonyára, mert nem volt­mit íitkohiiok. Ha íeti volna mit titkohnok, ha ezen a tanácskozásukon is —- mint annyi másikon — nagyfontosságú elhatározásokra kellett volna jutni ok. gondoskodtak volna ró­la. -hogv a központi hatalmak ideiében meg­tudják, hogv ők most nagv dolgokra készül­nek. jó lesz tehát reszketni. Ez a sok resz­kettess ingatta meg a központi hatalmak erejét annyira, hogy most Romániával is bé­két kénytelenek kötni. Az antant, mintha nem lenne semmi ré­sze a mai helyzet felidézésében, másokra .haragszik. Ugy tesz. mintha nem is lettek volna támadó céljai a háborúban. Olvan fö­lénnyel 'Szavaiba világgá megint kenettelies igéit az emberiességről,- a békéről, az igazsá­gosságról. mintha Szerbia ezek nevében or­gyiDkolt volna. Anglia ezek uralmáért növelt? volna hatalmassá tengeri haderejét, mintha az olasz kebleket ez hevítette volna, amikor elárultak bennünket és Románia lobogóján ezek az eszmék íényiettek volna arany betűk­kel. amikor hátba támadtak. A, harctéren ve­szedelmesen alul maradt az antant. Az igék, melyeket hirdet, hogv eredetileg táplált hó­ditó célját és kudarcát leplezze, hogv a to­vábbi vérontás számára közvéleménye előtt jogcímét' keressen, a mi lelkünkből nőttek, a polgárság lelkéből. Mi nem akarunk hóditani. Mi békét akarunk. Mi az igazság után, a nyugalmas polgári munka fáradalmai ér örö­mei után vágyunk. Nekünk kel! az örök béke ezen a földön/Nékünk és utódainknak. Mert mi nem a kulturélet vívmányainak pusztulá­sában. hanem megerősödésében leljiik örö­münket. Bs nem az a kedvünk szerint való, amikor az emberek ölik egymáot. hanem az. amikor szeretik. Az- antant áliamfértiainak egv nagv ér­deme van ebben a háborúban: hogy ezt a polgárság lelkét uraló érzést fölismerték. Legnagyobb szégyenük: hogy szédelegtek vele. Most is a békére, a Jogra, az igazságos­ságra hivatkoznak, amikor kinyilatkoztatják, hogy-tovább harcolnak. Az orosz és román békén — ha -ez utóbbi is létrejön - - mit sem változtat, hogv ők nem ismerik el. Csak győzelmekkel, nagv és döntő győzelmekkel lehetne változtatni rajtuk. Be ezekkel — az elmúlt három és fél év tanulsága szerint .— nem szolgálhat' az antant. Hogv nem kíváncsi tehát az okos francia, á józan angol nép. hogy miért akarják folytatni vezetőik ezt a rettenetes méretű embermészárlást még to­vább, tovább? £gvre csökkenő kilátássá & sikerekre, egyre nagyobb megbizonyosodás­sal e világkatasztrófa példátlan arányu áldo­zatai, kiszárai ihatatlan* pusztításai, borzal­mas csapásai és súlyos következmétivei felől. eidnzETésj ARA: egész évre 38.— K. ntgjjgriRm 9.-- K. félére . . 18.— K. egyTjómspra 3.— K. ®jisy®« mse&tat á-ra 14 hllér. VII, évfolyin. 66, szám. Kiadóhivatal: SZt'SES, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal ieiefsnfa: 81. Szerda, máreias 20. fi londoni antant konferencia a háboru ontott. - Az Oroszországgal kötött békiszerződést nem Ssinsrl el. - ihi olasz és francia mmieiierelnSköksi az ao§€íl király kihallgatáson fogadta. — LONDON, március 19. (Reuter-jelen­tés.) A legfőbb haditanács ü|gsei és a ini­niszíerelnök vezetésével tartott fontos poli­tikai tárgyalások megtörténtek. Az utóbbi tárgyaiások Londonban voltak I4-én, 15-ési és 17-én. A tanácskozásokon jelen volt An­* • k güa, Franciaország és Olaszország minisz­terelnöke és több más miniszterek, katonai és egyéb tanácsadóival. LONDON, március 19. (Reuter-jelen­tés.) A külügyi hivatal a következő közle­ményeket adta ki: Az antant miniszterelnökei és külügy­miniszterei Londonban egybegyűltek. Köte­lességüknek tartják, hogy tudomásul ve­gyék azt a politikai büntettet, amelyet a né­met béke nevében az orosz nép ellen elkö­vettek. Az orosz kormány elfelejtette, hogy Németország négy esztendőn áí a nemzetek függetlensége ellen és az emberi jogok el­len harcol és ' San hiszékenységéfeen azt remélte, hogy rábeszélés utján hozzájut­hat olyan demokratikus békéhez, aminőt a háboru utján nem érhetett el. A következmények gyorsan jelentkez­tek. Amidőn a német béke megvalósult, ki­derült, hogy eliez hozzátartozik orosz terü­letek elözönlése, az oroszok minden védő­eszközének elpusztítása vagy eíharácsolása és az orosz országoknak Németország ja­vára való átszervezése. Ez az eljárás sem­miben sem különbözik áz annekszlótól. — Oroszország képviselői kénytelenek voltak kijelenteni, hogy amidőn vonakodtak az elé­jük tett békeszerződést még elolvasni is, nem volt tnás választásuk, minthogy alá­írják. Nekünk az antant kormányainak uem lehetett kétségünk a? Iránt, hogy milyen Íté­letet fognak mondani erről az eljárásról a világ szabad népei. Lengyelországot most a negyedik feldarabolás fenyegeti és ami Orosz országra és Lengyelországra nézve fennáll, ugyanaz áll nagy? mértékben Romániára nézve is, amelyet könyörtelen uralomvágy­gyal legyűrnek. Hangos szóval hirdetik a békét, a sza­vak köpenye alatt azonban a háboru brutá­lis valósága és a törvényt nem ismerő hata­lom féktelen uralomvágya leselkedik. OÍyan békeszerződéseket, mint ez, nem ismerünk és nem ismerhetünk el. Mi tovább fogunk harcolni, liogy a fosztogatás e politikájának "vszersmindenkorra véget vessünk s hogy tervezett igazságtalanság a békés uraló ir c helyét el ne foglalja. LONDON, március 19. (Reuter-jele., tés.) A király és a királyné a mult héten ki­hallgatáson fogadta Clemenceau francia és Orlando olasz miniszterelnököt. GENF, március 19. Clémenceau, Or­lando és Bissolatti egy párisi laptúdósitó előtt kijelentették, hogy a londoni konferen­cia tulnagy programja nem engedte meg, hogy valamennyi függő kérdést megoldja­nak, Bissolatti megjegyezte, Rogy b!ztos je lek vannak arra vonatkozólag, hogy német és osztrák-magyar csapatok közös támadá­sa a déli fronton megkezdődik. Japán'® nxibériai —- az utsíó BÉCS, március 19. Amsterdami jelen­tés szerint a japán koronatanács meghoz­ta végleges határozatát arra nézve, hogy Japán Szibéria ellen tényleg megkezdi ak­cióját, BERLIN, március 19. A Vossische Zei­mellet! döntött. ellenzi. — tung newyorki jelentése szerint Wilson el­nöknek a kongresszushoz intézett üzenete már elkészült. Az üdvözlet ünnepélyesen ki­jelenti, hogy az Egyesült Államok nem en­gedhetik meg, hogy Japán Szibériában fel­léphessen. Pdlgárttáboru kitörésétől fartanatc Spanyolországban MADRID, március 19. (Havas-jelentés,) | A kortez mai megnyitása után felolvasták j a trónbeszédeí, amely kijelenti, hogy a pápá- j hoz, valamint a világ valamennyi népéihré f való viszony a legszívélyesebb. A kormány programját a fegyverkezést illetőleg befo­lyásolja a többi nemzetek példája, még a legbarátságosabb is, mert ezek mindegyike mml

Next

/
Oldalképek
Tartalom