Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-19 / 65. szám

Szagtól, 1918. mlreino 19. PÁRIS (Havas-jelentés): A közvélemény a japán beavatkozás tekintetében nagyon megoszlik. Az uj miniszterelnök kinevezése előtt a végleges döntés nem fog megtörténni. BERN: Washingtoni jelentés szerint Trockij az Egyesült Államok oroszországi követének kijelentette, hogy a szibériai expedíció japán és az antant részéről teljesen felesleges, minthogy az orosz kormány maga is el van szánva a hadsereg újjászervezésére és maga is ellen tud állni a németekkel szemben. BECS: Itteni politikai körökben szerzett értesülés szerint a román kormány a március 6-jki prelimináris békében tudvalevően elfogadta a központi hatalmak ástál követeit naíarkhgazítasokat. A monarchia feiteteieit nem tettetett részleteiben is közölni, mert Avarescu mnwsztereinoK visszalépésé után az eisó román öeKeueiegatus, Argentoianu is visszalépett. Marginioman még nem Kapta meg nmevezeset es igy a targyalasohai üUKaresaie vaio visszoterese után toiyiaijaK. iioiuap lejár a legyverszuneti szeiíoues, oe Ketsegteien, Uogy meg xogjaK nosszaomtani, juuu/hnu; A Secoio jelenti SzaioniKiooi: Aiuaniaoan nemet es osztran-rnagyar csapatodat xoncentrainaK, mert az oiasz iionuiaK. e reszet tartják a Kozponu nacaiman a legseOeznetoooneK, fia olasz toparancsnoK megtette az eloKeszuietexet Aíoánia kiürítésére. brötetí: urpi rorgáoh János követ vasarnap este kiseretevei iuevöe utazott, flyugafomba vonul a városi főmérnök. Mg o áru vegteieu nagy a&r tovaona az, nogy a miLiüüiiKoii iiOriiutnyoK ertüeteuen utodo-n mostonati vouau moauiezüvasarixenyei szőrűben. üogy nnértí . . . azt csau egy tényből lehetne poiito&ai ertelenioeu megmagyaraani. cl ez az, hogy oroittaoktol lógva „ehenzeki" képviselőt kiudutt a torvénynozasoa. Bedig ez esak érenyszamoa megy. A magyar, mely hogy mityen értékes au yag, csodásan beigazolta a viiagiháhoru — mmaig a szaoad'sag es a tüggetxenseg eszmének volt a ütve. Azért rajongott, ezeit élt mmaig s ezert hat meg otyau szépen, nyugodtan es hősiesen. A lüggettense-gi eszmekert ki is tog tartami s ezt a nemes iajt• érzéséi nem nogy emyomm nem vouia szabad a i'eisoobsoge-kuek, hanem tnkáoo apomi kellene, mert ezzet sokkal toob nasznat veszi nemi a xiiaza, mint a mtucten szotol megrettenő, gyava szoigaieikaeegnek. Kun Béla vaiasztoi, mint a nagy-utcán, sétáló, pozsgasarcu, éruőuweuües vásárhelyi j fiuk is igazoljak, mar ettoi az elvtől nem té- ! rithetok el. Bs bocsanat a hasonlatért — ha \ nem lennének a magyarsag es a iiiggetlenség 1 szent tüzét ébresztgető, igaz- lelkes zasziovtvoi a nemzetnek, talan meg az orosz cárt íb inkább megválasztanák" követgüknek, na az Kossuth. Lagos eszméivel, hagyományaival és üzenetevei jönne, mint valami patinás ösmameiukot: Szép dolog ez, meg kell a lélek ilyen nagyszerű és tántorithatlan erénye előtt a kalapot emelni. Cserzy Mihály. <Sajút tudási tónktól,) Mész ez év januáriában jelentette a Délmagyarország, hogy í óth Mihály városi főmérnök komolyan foglalkozik a nyugdijbavonulás gondolatával. Ugyanakkor közöltük Tóth Mihálv főmérnök nyilatkozatát a városi mérnökség ügyeinek rendezéséről. A főmérnök akkor kijelentette, hogy nvugalombavonulása előtt meg akarja csinálni a mérnöki hivatal rendezését, miután a mai helyzetet továbbvinni nem lehet. Akkoriban tényleg beadványt intézett a tanácshoz, amelyben közölte, hogv a mérnöki hivatal mai rendszerében nem kénes megfelelni a követelménveknek, de még kötelessé-, geinek sem. Igy történt, hogv a tanács a közgyűlés utasítására kisebb bizottságot alakított a mérnökség ügyeinsg megvizsgálására és azoknak a módoknak megállapítására, amelyek mellett, a fennálló bajokon segíteni lehetne. A bizottság össze is iilt és csak néhány napja, hogv befejezte munkáját. Megállapítottak az összes módokat, amelyek mellett a mérnöki hivatal zilált állapotán segíteni lehet és ezt jegyzőkönyvbe foglalva mint jelentést, bemutatják a tanácsnak, a melv viszont a közgyűlésnek tesz jelentést az tigv mikénti elintézéséről. Miután az ügyet igv sikerült elintézni, Tóth Mihálv főmérnök, aki már több mint 38 esztendeje szolgálja a várost, elhatározta, hogv beadja nyugdíjazás iránti kérelmét. Ez hétfőn délelőtt meg is történt. Ugyancsak •hétfőn délben foglalkozott a kérelemmel a városi nyugüijbizottság dr. Somogyi . Szilveszter polgármester elnökléséve.. A nyugdíjbizottság, mmtán megállapítást nyert, hogy a főmérnök szolgálati ideje teljesen ki van, javasolja a közgyűlésnek, hogv a főmérnököt ez évi április elsejétől kezdve nyugdíjazzák. A tanács ugyanilyen javaslattal terjeszti a nyugdíjazási kérelmet a közgyűlés elé. Miután a közgyűlés előreláthatólag magáévá teszi a javaslatokat, bizonyos, hogv a közgyűlés határozatának jogerőre emelkedése után ki fogják írni a pályázatot a főmérnöki állásra. A. pályázók köziil nevezi aztán ki á főispán az ui főmérnököt. A nyugalomba vonuló városi főmérnök 1845-ben születeti. A technikát Budán végezte, Ezt megelőzőleg a keleti vasútépítési vállalatnál dolgozott Erdélyben, maid 1873ban Szabadka választotta meg épitész-mér.nöknek. Szabadkán többször miniszteri, majd városi elismeréseket kapott. 1878-ban költözött Szegedre, ahol magánmérnöki irodát nyitott; nem sokkal ezután kinevezték Szeged tb. főmérnökévé. A következő évben, -mielőtt az árviz elpusztította volna Szegedet, Tóth Mihályt is behívták a vészbizottságba s az alföldi vasút mellett Szeged-Algvő felé ideiglenes védtöltés készítésének műszaki bevezető munkáit, majd a vasúti állomási védtöltés kiépítését bízták rá. Az árviz idején a város vizmentesitésén dolgozott, maid nagv fölmérési munkákat végzett. 1880-ban választották meg a város osztálymérnökévé. Három évvel később a város rekonstrukciója körül szerzett érdemeiért legfelsőbb elismerésben részesült. A vágóhíd tervezéséért a közgyűlés fejezte ki neki elismerését, ezenkívül még sok elismerést kapott. Nagv része van a koiera-járvánv leküzdésében és a szegedi rakpart helyreállításában. 1890-ben nevezte ki az akkori főispán Szeged "város főmérnökévé. Már ebben az állásában készrtc:te a körtöltés biztosítására szolgáló betonfalak tervét s a város vízvezetéki berendezkedésének terveit. Általában, működése kiterjedt a város újjáépítésével kapcsolatos műszaki munkálatok irányítására, vezetésére és nagyrészben tervezésére is. Általánosságban megszavazták a választójogi javaslatot. — Tisza, Vázsonyi és Apponyi felszólalása a választólogi bizottság illésén. — (Budapesti fudósifénh ttlsfmleimése.) A választójogi bizottság hétfőn délelőtt folytatta tanácskozását Beöthy László elnöklésével. A kormánv tagjai részéről Wekerle, Vázsonyi, Tóth és Esterházy miniszterek Jelentek meg. Az első felszólaló Tisza István volt, aki válaszolt Vázsonyi Vilmos igazsagügyminiszter szombati beszédére. Gróf Tisza István: Nem akar visszaélni a bizottság türelmével és igv álláspontjának csak csonka képét adhatja, midőn csupán a vitaban felmerült egyes fontosabb Kérdések^ röl nyilatkozik. Mindenekelőtt a nemzetisejti kérdéssel foglalkozik. Kiismeri, hogv a háború tanúságai ezt a kérdést bizonyos fokig uj vilagitásba helyezték. Ova mt azonban az egyoldalú megítéléstől, mert tó' haboru igazolta azt is. hogv nemzetiségeink egv része hú allampoigárnak mutatkozott es hogv elsősorban jó bánásmóddal igyekezzünk a temzedségek szeretetét megnyerni, nem szabad eltérni. A tótság derekasan harcolt, a hazai rutén nép pedig a galiciai ruténekkel e.ientétben. íeitétienul államhünek mutatkozott. Az ercléivi román betörés szomorú tanmsagoKkal járt. amennyiben az elienseges haderővel ósszeKöttetA>be jutott románság sakríszben megfeledkezett hűségéről. Ezek a tapasztalatok mutatják, hogv hazánkban több. teijesen eltérően kezelendő nemzetiségi kérdés \an, sőt a román kérdés is vidékentcént különböző. Igv tehát gyakorlatilag az egyes kérdésekben konkrét alapokon kell azokat az elveket kezelni, amelyeket az igazsagügv miniszter helyesen felállított. A tótság hangulata is vidékentdnt különböző, sőt felekezetek szerint is. Általában a tótság. még ahol erősen inficiált cseh csapatokkal került is érintkezésbe. a csábításokra erős reakcióval feleit. Radikálisan keli elbánnunk azonban minden szállal, amelv a tótokat a csehekkel akarja összekötni. Konstatálnunk kell. hogv az erdélyi magyarság helyzete sokkal lobban van megtámadva, mint a háború előtt hittük. Most bátrabban hell fellépnünk, hogy a iobb jövőt előkészíthessük. Addig azonban, amig ez: meg nem tettük, nem szabad olyan választójogot alkotnunk, amelv az erdélvi magvarságot kiszolgáltatja a románságnak. Igaza van az igazságügvminiszternek. hogv a választójog nem olyan lényeges, hogv á nemzetiségi veszedelem gyógyszerének volna tekinthető, de a radikális választójog csak akkor alkotható meg, ha a tényleg ható gvógv | eszközöket megteremtettük. Ami a gyógyszereket illeti, az igazságügvminiszternek a büntetőjogi reformokról elmondott szavait örömmel fogadja. & választókerületek uj beosztása ugyan alkalmas lesz arra hogy a választójog jelentékeny kiterjesztésének veszélyeit .kiküszöbölje, de csak szük határok között. Ha a választójogot anyagilag elhibáztuk olv tömegekneK adván Választójogot, melyek azzai nemzeti szempontból aggályogtórányban élnek, akkor ezen semmiféle ui kerületi beosztás sokat nem változtat. A szóló ezután állást S*glal a hat elemi osztály elvégzésének mint a választó. előfeltételének követelése mellett. E különösen az erdélvi magvarságra és a á -ágra volna jelentősége. Megfejelne ez . k a követelménynek is, melv a válasz eot a magyar irás-olvasáshoz köti. A vdíasJóto, megadása az analfabétáknak biz mos fokcenzus mellett megfontolható >mú. Végül felszólítja a korm . >tt hogv tegye lehetővé engedékenységgel a kor.promisszumot. Ez egyetlen megoldás volna, mert a há*