Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-15 / 62. szám

-"' j-n-® ponti temető megvalósítása sürgősen aktuális­sá vált. A törvény ugy intézkedik, hogy a te­metőket az utolsó temetéstől számított $3 év eltelte után lehet kiüríteni A tanács nem ho­zott határozatot ebben a kérdéstón. hanem eldöntését a háboru utáni időkre hagyja, ami­kor talán a temetők túlzsúfoltságán is köny­nyen lehet majd segíteni. — A kereskedelmi slfcalmssaotiak nyugdija. Budapestről jelentik: Szterényi József keres kodelemügyí miniszter felszólította a Keres­kedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületét, hogy tegyen javaslatát a kereskedelmi alkal­mazottak uyugdii-ügyében. Az egyesület csü­törtökön este Schlanger Mór elnök vezetésével gyűlést tartott, amelyen megvitatták a nagy­fontosságú kérdést. A kereskedelmi alkalma zottak nymrdijbiztosttásáról szóló törvény a közelebbi időben elkészül. — Kereskedő és Iparén UM" címmel «} formában' és programmal jelent meg az OKJTÓ1Z hivatalos közlönye, mely ezentúl mint politikai és közgazdasági hetilap elsősorban a kiskereskedelem és kisipar érdekeit fogja •szolgálni. A lap tartalmából kiemeljük — a szakszerűen szerkesztett rovatokon kivül — iMatlékovit-s Sándor, dr. Eeleky Géza és dl. Szana Sándor cikkeit, továbbá a tojásdrága ság és a gyufahiány okairól szóló"érdekes ri­portot. Az érdeklődőknek mutatványszámot küld a Kereskedő és Iparos tliság kiadóhiva­tala (VI,. Andrássy-ut 23.) Egyes példány .minden tőzsdében. — KfirfcMJá«i*a, iiaota sztlepfftuuml, Natieaéi ra#asaílé, saereíifcek és alkatrészek üasy iöaeafcwi fmphaték fteíáöíé Saudűr gésrahtóráfeati, Kiss ». fa­foía, Kíss-ulea. — Ékszereit lavjfíassa és alakíttassa a ..Rovaf^-kávéházzaJ szemben iavö ..Temes­vári" araoYmiivestiéL vasárnap a Korzó-moziban. Mivel & rés látott Móricot misdanki meg akarja aázfci. az előndátok .5, fél 7, 8. ét fél 16 ómkor kez­dődnek. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET OOOO . Szover I Uraké hangversenye. Aizlnhiz.i iroda jeleuti: Miivészi nivóju hangversenyt rendez március 25-én a szegedi színház, .8 órai kezdettel a Tisza-szállóban. Swycr Ilonka jön le Szegedre TTareányi Zsolt, a kiváló iró és Márkus Dezső igazgató, a jeles muzsikus tár­saságában. iSzoyer Bon ka Puccini. Grieg, 'Brahms, Massenet, .Mahler, Gounod, ITAl­bert, Maillart müveiből énekel .Márkus Dezső zongora kísérete mellett. Harsányí Zsolt fölol­vashat tart, szünet után pedig szabad előadás­sal szórakoztatja a közönséget. A helyárak a következők: Páholy 36 korona, ztolle 10 koro­na, körszék 8 korona, zártszék 6 korona, álló­hely 2 korona. A jegyeket már árusítja a szín­ház nappali pénztára. A Medj?yasz*v-e«tók wáreifcs Sl-én és 22-én lesznek a Korzó-moziban. 'A március tóra bélyegzett jegyek 21-én, a 7-re bélyegzeí t jegyek 22-én érvényesek. . - - ' • Régi világból. © — Szegedi iSrféneíek. ­Szeged, 1018, március 15. i ili '*iiMin ' - • i • Irt II ím • ii i i n i i I • • I f," xácit a kereskedelemügyi miniszter a cellulózt, a faanyag és a papír gyártását, fel dolgozá­sát és forgalomba hozatalát rendelettel sza­bályozhatja. E rendelet kapcsán a kereske­delemügyi miniszter megalapította a „Cellu­lózé- és Papírgyári Szövetség"-©*, amely netrn mis, mint a cellulózé és papír gyártásával fog­lalkozó vállalatok kényszertársulása. A ren­deletek kihirdetésük napján léptek életbe. A kereskedelemügyi miniszter a papirügyek miniszteri biztosává Mely Ferenc, miniszteri tanácsost nevezte ki. — learí e'kkelr *i«1">7?rn'á=íi Buda­pestről jelentik: Szterényi József kereskede­lemügy miniszter, m'nt ismeretes, tervbe vet­te az ipari cikkek makszimálását. Ehheu az tiayhen az országos központi árvizsgáló bi­zottsár a napokban előkészítő értekezletet tar tott. E szerint a következő iparcikkek árát fogiák makszimálni: A vasiparban a vágat és annak félgyártmányait, továbbá a különböző idomvasakat, a drótszöget, patkószeget, eke­vasat, kapát, ásót, lapátot, a láncokat, lőpavt­kót. szerszám vereteket. A gépiparban az egy­szerűbb mezőgazdasági gépeket, ekéket, bore nát, vetőgépeket, széna gyűjtőket, szecskavá­gókat. répavágókat, kukoricamorzsolót, a két­hajtásu és járgányos cséplőgépeket. A kő, föld. ámfao és űveiyipjfijrban a tégla és tetőcsé­repet, cementet és az égetett meszet, az épí­tési homokot, táblaüveget.Á faiparban a fű­rész-faárukat, parkettet és n hordókat. A bőr, sörte stb. iparban a lószerszámokat, a cirok és nyírfa seprűket, meszelőket. A fonólparbam a gazdasági kötélárukat. A paphiparbmi '< cellulózét, az iró- és csomagolópapírt. Aa flélm&steriptorbmi az egyes élvezeti cikkeket A vépyvjktrtkm a gyufát, a gyantát, a gép olajat, a foszfortartaJmu műtrágyát éá az am­moniákot. — Zsinaéő^sl értesítés. A pénteki vecserste félbatkor, a, márciusi tizenötödikét ünneplő prédikáció háromnegyed hatkor kezdődik. — A keaderfonógyárl utráfb. Megírtuk, hogy a Szegedi Kenderfonógyárban szerdán reggel óta szünetel a munka. A sztrájkot be jelentették az .iparhatóságnál, mielőtt azonban megindult a hivatalos egyeztető eljárás, Wlm­pter Fülöp vezérigazgató egyezkedést kísé­relt meg. A munkások küldöttsége csütörtö­kön délelőtt megjelent a vezérigazgató előtt és átvette a gyárnak az ügy elintézésére vo­natkozó feltételeit. A tannkások ezzel eltá­voztak és azóta nem jelentkeztek. A gyár fel­tételeit Wimmer azzal hozta a rmmkásküldött,­ség tudomására, hocy további engedményü­ket nem hajlandó tenni. A munkások még nem adtak választ. — Z irsrád utalványt e«'k Jgavn'vátiy •ellenébe- foínak «<M. S/erdán a zsirszéda utalványok kiosztásánál tudvalevőleg botrá­nyok játszódtak le. A türelmetlen közönség valósággal ostrom alá fogta a közélelmezé&i hivatalt. Mára állítólag kiderült, hogy legin­kább azok elégedetlenkedtek, akik üzérke­désre használták fel a kiverekedett utalvá­nyokat és 6—8 koronáért árusították. A visz szaélések megakadályozására a közélelmezési hivatal a jövőtón csak olyanoknak ad utal­ványt, akik igazolni tudják, hogy szappanfő­zésre alkalmas zsiradékuk van. — A temetőben sem 'ehet már laktat kapni. A esBtörtöki tanácsülésen ezéba kerfilt a központi temető ügye. Bokor Pál h. polgár­mester szóba hozta, hogy a felsővárosi gyevr, a rókusi és az alsóvárosi temetők már rövi­desen megtelnek és a régóta tervbe vett köz­Hadikölesönöket és egyéb értékpapírokat kulánaan vesz, elad és megelőlegez a SZEŐEDI HITELBANK R.-T, KiHessy-uka 11. szám. mozi. . oooo AZ URÁNIA SZÍNHÁZ MŰSORA- " PiDtekfciü-vasáraapfg: „Tengerparti áfem" egy szere­tem (Sftéaete 5 felv. Suwiwe ©randaissa!. A VASS MŰSORA: Vasárnap 17-éu „Sárkányvár titka1' dráma 3 fetvenáskau. AZ APPOT/> MŰSORA­Vasárnap 17-éa „ÉHgamár Hl." érsma 4 részben. * J«hőva a filmen. Pénteken mutatja be a Korzó-mozi a magyar filmgyártás egyik leg­kiválóbb alkotását, a Jehovát. Kiss 'József örökszép költeményének drámai, sokszor tra­gikus jelenetei fognak előttünk leperegni a fehér vásznon. Jób rabbi szerepét. Ivánfi JenŐ, a Nemzeti Színház kitunSS Shakspere-sziné­sz-e vállalta, Mirjany szerepét pedig Bánhidy Ilonka, a Vígszínháznak ragyogó szépségű művésznője játsza. Előadások pénteken és szombaton 5, fél 7, 8 és fél 10 órakor, vasár* nap 2, fél 4, 5, fél 7, 8 és fél 10 órakor. * Tengerparti A'am. Az idei szezon leg­jobb és legszebb attrakciója kerül péntektől vasárnapig vetítésre az Urániában. A főszer repben Sn&anne Grandai®, .a legjobb és min­denkor a legkedveltebb mozi művésznő mutat­kozik be uj, nagyszerű alakítással. A gyönyö­rű művésznőt mindenki, ki régebben ismer­te, meg fogja nézni és a tolongás elkerülése miatt mindhárom napra számozott jegyeket lehet előre váltani. * Móric fellépte a Koreó-tneziban. A háboru alatt olyannyira nélkülözött Princr Móric francia komikust, a filmközönség dé­delgetett kedvencét fogjuk ma viszontlátni a Korzó-moziban. Ki ne emlékeznék az örökké jókedvű, vidám, ötletes és kifogyhatatlan hu­mora Móricra? A háboru alatt ismertté vált komikusok -egyike sem hasonlítható hozzá. Húzésodik a felééégem eimü kacagtató vígjá­téknak hősét játsza pénteken, szombaton és Irtű: e$erzy Jftiháhf. ' Nagyot nézett a szolgabíró; azután máv nenu szólt egy szót sem, kivette a pénzestóreá­ját és kifizette a.négy forint ötvenhat kraj­cárt. .Hát ilyen világ volt akkoriban . ... Hogy azután, mikor került ki a vendég & várfalak közül, azt csak a jó Isten tudta. Egy­része esztendők multával, tuásrésze sohasem. Azaz, hogy igen; valamelyik este, napnyugta után rossz parasztkoeBin, gyalulatlan deszkák között. Egyezer, egy tavaszi estén, nagyon öreg ráeembert hoztak a várba. Nem birt az isten­adta járni, ugy kellett kocsin hozni. Fehér volt. mint a galamb. Nagy, ősz szakálla félig eltakarta a mellét, a hatja pedig gyűrűkbe® omlott a vállaira. Hogy mi volt a bűne, azt természetesen nem tudtuk, do valószínűleg or­gazdaságért hozatta be Lauosik vizsgálóbíró. Orgazdaságért, annakidejét nagyon sok ember bekmült. Sok meg mielőtt- utána vetették .a hurkot',, •elföldelte magát. Ezen ugyan nctn sok csodálkozni való van, mert különöse11 ® kintlakó emberek kényszerítve lettek m or­gazdaság bűnére.. A betyár, ha szorult az in­ge és érezte; hogy a "lopott lóval nem- bír ü­menek-ülni napvilág előtt, kapta nrasrát és ­-kötötte a legközelebb, eső tanya istállójába.. A gazda nem is kérdezte, hogy mi. uton, módon kerül ehhez a szerencséhez, tudta, hogy „ké­sőn ébredt, föl", a pőregatyás ember és. .ha nem ad"-helyet a lopott portékának: ki tudja hol és mikor oltják el a gyertyáját. Nohát azért akadt számtalan, aki valósággal oi.nko sa vo-lt az üldözött embernek és az „ötön jött" jószágon ő maga adott tul. Az árán pedig? testvériesen megosztozkodtak. Az öreg rácemítóri tehát hozták és mel­lette balról fegyveres katona ült. Egy másik meg vele szemközt, a kisülésen. Ezt ngyan kö­rülvették, gondoltuk akkor igy magunkban, hiszen magával is tehetetlen szegény öreg. Igaz, igy látszólag nem. igen kellett félteni, mindazonáltal az ördög tudja kibe mi lakik. Az eféle különösebb óvatosságra a gyakorlat intette a rend embereit. Mert többször m®$*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom