Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-15 / 62. szám

Szerkesztőség: ÍZESED, KÁRÁSZ-UTCA 9. szái*L A sxerkesa^ség fefsfooja: 305. m ad 1918 előfizetés! ára t e»ász évre 38.— K. ».— K. tóiéveé . . 18 — K. egyfifaapra 3.— K. ss*« ára I4 Kitér. Klaééhlvaiali 9UMSB. KÁRÁ SZ-UTCA SXAflL a kterfttihrjtel taiefonfa, Háborús március. Irta: Várossy Gyu;a. tfll évfolyam 82. szám. Péntek m rcius 15. Július Cézárt Rómában e napon szúrták le, s a zsarnokság 'helyére a demokrácia uralma lépett. Lelkével a csillagok közt szárnyaló Petőfink 'szintén ez Iduson mennydörögte el alvó nemzetéhez prófétai ihletű költeményét és olvaslíák fel a magyar nép követelésének tizenkét pontiát. A jogok 'harsonájának föltámasztó zengésére talpra állt á nemzet, rákényszerítve. emberi és állami jogaiért, fegyvert ragadott, s miként Rómában és mindenütt. a nagv világon, nálunk is, az emberi és faji lélek e legtermészetesebb kívánalmait vérözön követte. Ugy látszik, a lelkek és népek szabadságának elnyomásában valamely végtelen öröm. vagví határtalan félelem, vagv mind á kettő ott rejtőzhetik, mert a szabadságmozgalmakat számtani 'pontossággal és mindig követte a golyó, a bitófa. Tökölyi, Rákóci. Kossuth és fannvi ezer más idegenben, a nagy Költő, sok tízezred magával. jeltelen sírokban aludva, a 'dicsőség mezején esett el. Az emberi lélek szabadabb mozgásának, a magvar állam természetes jogainak nemzetünk becsületes megélhetését célzó berendezkedéseinek virradatát ma hetevenedikszer ünnepeljük. 'Mert akkor még csak a virradat köszöntött ránk. Ezt tizennyolc évig temetői éjszaka követte, melyet hatvanhétben az ujabb pirkadást hozó nagv kibékülés váltotta föl. Emlékezzünk! Az egyéni és nemzeti jogok nemes küzdelmében elvérzett hősök földjén. mi az utódok, egv nagvon keveset arattunk már. Annyira amennyire szabaddá lett a betű, a szó, a kivándorlás, de a gyülekezés nem. Lehetsz már, ha neked tetszik, 'felekezeteken kivül álló és saját vallásodnak saját napja. A jóerkölcsöktől kezdve a földig minden vehető és eladható. A haza nem. de a becsület és jobb meggyőződés, ügv kézalatt, igen. Szabad a tanítás is! A régi kasztok azonban még állanak, a jogainkat korlátozó, avult intézmények, ha inogva is, még mindig élnek. Hazánk ma uira vérözönben úszik. Ellenségeink azt a magvar államot akarják feldarabolni. melvnek alapvető jogar még máig sem keitek életre. A budai palota hallgatagon tekint le a kék Duna tükrére: a magvar fiuk és apák vére idegen mezőket öntöz, de még nincs magvar hadsereg: a horvát, szerb, tót, román garázdálkodásokat megfékezni akaró kormányzati kereket a láthatatlan markok még mindég leszorítják. A világháború a szabad kereskedelemért, a föllenditendő iparért és ujabb világpiacokért. meg ezekből folvó haszonért folyik. Minden embernek becsületes és közhasznú képzettsége után természetes ioea van a méltó ellenértékre: melv saját magának és családjának gondtalan életet és öregségét, maradékainak pedig az ui élet . kezdéséhez szilárd alapot nvuit. Az önálló államisággal biró külföldhöz viszonyítva, hol vannak azok a magvar kézipari, gyáripari és kereskedői lehetőségek, melyek a magvar munkásnak és mindenféle kereskedelmi alkalmazottnak csak némi tőkegyűjtésre is x kilátást nyújthatna, nak? Hiszen mindég, mindég gyarmat vagyunk! Hol van a virágzó, a külföld nyomásától megszabadított magvar ipar. kereskedelem és gyárvilág? Ezek a minden szabad és független államban nekik járó természetes jogaikat még mindég nem kapták meg. A nagyarányú, szabad kifejlődésüket bénító bilincsek még mindég rajtunk vannak! Jobb munkadíjakat hogv fizessen a nincsetlen iparos. a. tengődő kereskedő? A kézi és gyári iparral együtt a magvar kereskedelmet, mely ma még voltaképen nincs is, csak ezután keli megcsinálni. Pedig mennvi rátermett, zseniális emberünk volna e pályán! Számuk, 'szorgalmuk határtalan! A március 15 a szabad és gazdag Magyarország szimbóluma. Ha majd elül a harci zaj. el fog következni a mindent megalkotó utolsó március Idusa, midőn hü magvar nemzetével a mi megértő, jóságos királyunk fölkent keze kiépiti a hozzá ragaszkodó azt a Magyarországot, melyről 1526 óta minden jó magvar álmodik, hol a kiváltságok elvesznek, a jogok uralkodnak, a mezőn, 'műhelyben és gyárban pedig a munkás és munkaadó egymást támogató megértéssel fognak kezet. Ez lesz hazánk igaz márciusi ünnepe, midőn a nap már nem virrad, hanem teljes fényével ragyog... fi román békeszerződés határozatai. - Arqentolsnu visszaérkezett JassyhéL - A tanácskozást már megkezdték* — /Vlarghilomatt-korniány van alakulóban.- — A Romániával kötött előzetes béke után a megindult tárgyalások mindeddig rendes mederben haladnak. Argentoianu, a román delegátus vezetője néhány nappal ezelőtt Jassyba utazott, hogy a központi hatalmak részletes feltételeit megvigye a román királynak és a kormánynak és felhatalmazást kérjen a szerződés aláírására. Csütörtökre volt előzetesen jelezve Argentoianu visszaérkezése és az első román delegátus vissza is jött a kitűzött időre. A tárgyalások már ismét megkezdődtek, kedvezően haladnak és bukaresti jelentés már ismerteti is békefeltételeink egy jelentékeny részét. A dolgok ilyen állása mellett joggal lehet számítani arra, hogy hamarosan meg lesz Romániával a végleges béke és egy olyan román kormány kerül az ország élére, amely nemcsak békeszerződést ir alá, hanem békésebb húrokat is akar majd pengetni velünk szemben. BÉCS, március 14. A Romániával kötendő békeszerződés megállapítandó határozatai a kővetkezők: 1. A régi kereskedelmi szerződés meghosszabbítása és egész sor rendelkezéseinek módosítása, amit az a körülmény tesz szükségessé, hogy Románia semlegességének Időszakában a rendelkezések némelyikét hátrányunkra alkalmazta. Romániának nem szabad a legtöbb kedvezmény Jogát igénybe venni, amennyiben Ausztria-Magyarország egy másik állammal szorosabb összeköttetésbe óhajtana lépni. 2. Románia kötelezettséget vállai mezőgazdasági terménye! feleslegének átengedése tárgyában arra az időre, amelyre ezt a másik szerződő fél igénybe óhajtja veiinL A feleslegek Igénybevételének hosszabb Időre leendő megállapításáról lesz szó. 3. Bunyós határozatokat íoguak megállapítani arra vonatkozólag is, hogy a nyers olaj feleslegeket szükségletünk erejéig engedje át nekünk. Az a híresztelés, amely szerint petróleum ©gyedárushását akarnánk létesíteni, nem felel meg a valóságnak, *söt a magántermelést feutartjuk. 4. Ujabb határozat a román vasutakra vonatkozik. Gondoskodás fog történni a monarchia vasút! rendszeréhez való csatlakozásról, továbbá az ellen, hogy velünk szemben ellenséges díjszabási politikát alkalmazzanak. 5. Blztosltandók lesznek az aldunai hajózási érdekeink. Nem tekintve egyéb megfontolásokat, elhatározásunkra nézve az a körülmény is irányadó volt, hogy ml a megszállás ideje alatt az aldunai kikötőben igen költséges beruházásokat hajtottunk végre. BUKAREST, március 14. Argentoianu román békedelegátus Jassyból visszaérkezett Bukarestbe. A tanácskozásokat ma megkezdték. BUKAREST, március 14 Marghitoman ma gróf Czernin külügymlr'ítenié! hos: szabb látogatást tett. Itt a I' 'ból érkezett hírekből arra következtetne' ' ,jy Marghlloman-kormány van alakulóban, mert Czernin tudvalevőleg arra törekszik, hogy Romániával nemsokára a béke helyreállítás? után szomszédos baráti viszony álljon helyre. BERLIN, március 14. A WoiB-Ugynök ség jelenti: A Romániával való bizottság' tárgyalások hir szerint kedvezően végződ tek. A főtárgyalásokat Ismét megkezdték, miután a román megbízottak visszaérkeztek Btikarestb*