Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-15 / 38. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAft. A szerkesztőség teletopja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egéiz évre 30.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. icám ára U fillér. Szeged. 1918. VII. évfolyam, 38. szám. Klad6blvetal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kladöhiv~fal telefonba: 81. Péntek* február 15. Si Wilson az egész emberiséghez. Wikson már szólt néhányszor az egés'emberireghez. Párisi híradás szerint ismét ilyen nagy szerepre készül. Hogy most elméletein kiviil mi lesz inée abban az üzenetben, áneiv az amerikai kongresszushoz címezve, az egész emberiségnek fog szólni, nem lehet tudni. Ennek cka nemcsak a mi logikánkgyarló -.relében, hanem a kiismerhetetlen Wilsoni taktikában is van. Három hete körülbelül, hogv Wilson tizennégy pontban foglalta össze a békének szerinte elfogadható 'föltételeit Beszédére Czernin elmondta a legőszintébb és legszebb békébe*?édet, mely a világháború alatt elhangzott. F~Iajánlotta: kezdjék meg az ellentétek kiégvénütését Ankrika és a Monarchia. Vó'aszu! tegnapelőtt ujabb üzenet érkezeit. melyben Wirson tizennégy kojikret pont helvett már csak négv (ilttíUhm érdekii pontban foglalia össze a béke föltételeit. De ezen kiviil is felismerhetők a beszédben a békés irányzottól való. talán még bátortalan és nem egészen határozott visszavonulás ielei. Ilyen körülmények között, vesszük a hírét annak, hogy n mostanif^ismét kiétesedetr helyzetben a béke vagv háború fölött való e\sö döntés iogát Anglia Wiisonnak ajánlja •föl. A hír nem egészen hiteles, de kitűnő forrásból származik. Amellett valószínűnek is látszik. Még mindig nem lehet biztosan tudni •a keleti belvzet végleges kialakulásét. az ereménvek egyik elmaradhatatlan hatása lesz azonban, hogy fegyvereink Nyugaton megerősödnek- A versaillesi haditanács ismer a végső győzelem mellett határozott. Akkor azonban nem voli még kész az ukrán béke és nem történt meg Trockii nyilatkozata Oroszország haderejének leszereléséről. A -bobeviki béke nem elésriti ki a nngvnémeteket. inégi3 bizonyosnak látszik, hogv a nénit kormány nem fog olvat akarni, ami a keleti front kínálkozó megszüntetésének elébe vág. Ha i£V •lesz. a versaillesi haditanács óta lénvegr-ren változott a helvzet. Érthető tehát, ha az antant Wilsonihoz fordul és segítséget vagv legalább tanácsot kér tőle.-Lehet ugyan e küidöttségiárást a tengerentúlra azzal is magvarázni. hogy az angolok az eddig kapott vagv kilátásba helyezett amerikai segítséggel elégedetlenek. Az erők megfeszítésének azt a mértékéi ugyanis, melyet Amerikától az eddigi felek szerint várnak, túlságosan kevésre értékelik ahhoz, hogv más nemzetek vére árán győzelemhez Sussanak- Mielőtt tehát tovább kockáztatnának a — magukéból, harcban küldik ismét a kitűnő angol — diplomatákat. Wilson tehát üzenni készül uiból. akár e küldöttség, -akár a kongresszus utján. Aki azt keresi, mikor lesz következetes, igazin nem tudja. ho\u tegye e jobb sorsra ' érdemes •embert. Melyik üzenetéhez legyen hii csak Ö két legutóbbi közöl"? Az .antant iigve fölötte rosszul áll. de ez nem Wilson számára föltétlen ok. hogv a béke mellett döntsön. Azok a sokszor emlegetett általános emberi szempontok nagyon mellékesek. Wilson is csak akkor fog jót üzenni az emberiségnek, hu majd a saját érdekei kívánják- Addig tőle is vérezhetünk és belepusztulhatunk a béke után való sóvárgásba. fiz angol kormány szükségesnek tartja a tárgyalások lehetővé tételét. -Balfour beszéde az alsóházban. - Róbert Cecil a a minden áron való békéről. — LONDON, február 14. (Reuter-jeteptés.) A trónbe&zédröl megindult alsóházi vita folyamán Holt képviselő sajnálkozását fejezte ki azon, hogy a legfőbb haditanács határozatával egyértelmüieg a háború folytattását tartja a kormány az egyetlen sürgős feladatnak. Azt kérdezi, hogy más megoldásról nem lehet-e szó. A háború lehet-e csupán az egyetlen alkalmas eszköz a kívánt célok elérésére. Balfour külügyi államtitkár válaszában kijelentette, hogy a versaillesi haditanács az ez idő szerint szóban forgó katonai kérdések megvitatására ült össze. Valóban ugy volt, hogy a versaillesi haditanács megvizsgálta Czernin és Hertlhig beszédeit is, hogy ezekben nem lehetne-e kibékhö gondolatot találni és mivel ilyet nem állapithatott meg, a katonai rntézkdések sokkal fontosabbakká váltak, mint aminők valaha voltak — találhatott-e valaki, — kérdezte Balfour, — bármelyik beszédben is olyasvalamit, ami kielégíthetőnek mondható a szövetségesek háborús céljaira néjzve. Közbekiáltás: Igen Wilson! Balfour: Nagyon helyes. Wilson célzást tett beszédében Czernin grőfra. Rámutatott a két beszéd hangjában levő különbségre. Mi azonban csak a megszabott formulát tekintjük és tudtommal Wilson se talált a beszédben olyant, ami kielégíthetne bennünket. A versaillesi tanács kijelentette, hogy egyetlen féladatunk a háború folytatása. A kormány azonban nincsen azon a véleményen, hogy a hadviselő felek ne tegyenek lépéseket a tárgyalások lehetővé tételére. — A kormánynak az a felfogása, hogy a központi hatalmak magatartása qzt mutatja, ihogy a diplomácia a jelen pillanatban teljesen ki van kapcsolva. A császár utján világosan kijelentették a németek, hogy ép olyan kevéssé akarják elfogadni azokat az ideálokat, amelyeknek Wilson kifejezést adott és amelyekért Amerika és Anglia harcolnak, mint 3 évvjel ezelőtt. — Tiartl&ig és Czernin beszédeinek hangja, de nem lényege közötti különbség azt mutatja, hogy Ausztria-Magyarország valamivel józanabb lelki állapotban van, mint nündesriiató szövetségese. Azt mondául azonban, hogy Czjernhutek h beszéde arra vall, hogy Németország hajlandó a megegyezésre, a legnagyobb 1mértékbcto eksztravagancJáii«k t ibrik fel lelőttem. A háború nem fog befejeződni ei#b, amig Németország és az antant nem készek a békefeltételekről tárgyalni. Egyes urak ugy beszélnek, mintha embereiknek 'egy asztalhoz Valló liivása volna az á módszjer, amellyel a békéhez jutunk. A békét ezzel csak akkor értük el, ha előzően fennáll h gondolatoknak és céloknak bizonyos kötzösségte, amely a tárgyalást lehetővé teszik, hogy azután az el nem intézett részleteik elintéztesselek. LONDON, február 14. Az alsóházban lord Róbert Cecil Holt kéődésére kijelentette, hogy azok a szónokok, akik a vita folyamán felszólaltak, leginkább azt az érvet hangoztatják, hogy a háború befejezésére ne a katotaai eszköz legyen az egyetleiá Ai kormájiiy elismeri az érv igazát és feladatának tekinti, hogy minden lehető eszközt felhasználjon céljának elérésére.. A kormány nem akaőja magát azonban az ellenség előtt megalázni és égy mindén áron való békét szerezni. Ezt abban a meggyőződésben fHem cselekszi, hogy az Hyen békét a nép nem fogadná el és hölgy ez nem alkothatná alapját az európai népek tartós békéjének. Holt indítványát ezután az alsóhoz 159 j szóval 28 ellenében elvetette. A német főhadiszálláson véget értek a tanácskozások. BERLIN, február 14. A nagyföhadiszálláson való tárgyalások, amelyben tudvalevőleg a birodalmi kancellár, a helyettes kancellár és a külügyi hivatal államtitkárja is részt vett a felfogások Teljes tisztázására vezefceftt. A katonai és polgári vezetők között teljes az egyetérts. Berlin, február 14. (A Berliner Tageb&tt jól értesült forrásból közli, hogy a német na gyföhadiszáfl ásóim a tanácskozások a katonai tényezők és a polgári párttok felfogásának tökéletes megegyezésével értek véget. Végleges, hafárcteat nincs. Az eredményt néhány nap mulvm fogják publikáljuk