Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-12 / 35. szám

üllkáöya nomna ti -Szeged, 1918. február 12. megrongált homlokzatát és belső helyiségeit, több, mint sízáz munkás lázasan hozza helyre. Az orosz foglyokkal közölték a béke hírét. Bécs, február 11. Az ausztriai gyárakban és mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatott orosz hadifoglyokkal közölték az Oroszországgal való hadiállapot rnegszün-, tetésének és aiz orosz csapatok haladéktalan leszerelésének hírét. A- foglyok. viharos módon nyilvánították ínég örömükét és nemzeti dalokat énekeltek. Az ukrán különbéke hatása a makszimaJstákra. Stockholm, február 11. Kamenew, Trockij sógora, a Bresztlitovszki orosiz küldöttség egyik tagja nyilatkozott az ukrán- békekötésről egy hírlapíró előtt Stockholmban. Kamenew, ki fontos diplomáciai misszióban Párisba és Londonba utaztában érkezett a svéd fővárosba, ezeket mondotta: — Az Ukrajnával való különbékét & maximalista kormány nem fogja Jóváhagyni. Ennél a békekötésnél a gazdasági szempontok a döntők. A'különbéke Oroszország kiéheztetését jelentené és belső harcokat vonthatna maga után. Nem igaz, hogy azért megyek Londonba és Párisba, hogy elismertessem a bolseviki kormányt. Mi igazán köveset törődünk azzal, hogy elismernek-e vagy sem. Utunk főcéllá, hogy Anglia és Franciaország munkásságát és közvéleményét tájékoztassuk a béketárgyalások eddigi melleiéről. Hiába próbálnak minket olt rábeszélni, hogy folytassuk a háborút, nem adjuk oda magunkat vak eszköznek. Első utunk az angol és francia munkássághoz vezet és csak azután fordulunk a kormányokhoz, hogy megkíséreljük leteríteni az annexion'zmus útjáról. Az or&se különbéke előzményei. Semleges vélemény az ukrán békéről, — Románia kényfelen lesz békét kötni. — Bécs, február 11. Hogy mi késztette Trockijékat arra, hogy letegyenek eddfet halogató rendszerükről és hirtelen, úgyszólván minden átmenet nélkül, a háborúnak formális békekötés nélkül való befejezését ajánlják, erre vonatkozólag itteni jól informált politikai körökben különös elégtétellel mutatnak rá arra, hogy a tulajdonképeni Oroszországot az Ukrajnával történt békekötés nemcsak politikailag gyengítette meg. de gazda ságllag egyenesen elvágta ex'-sztetaúájának lehetőségeit. A Pétervár ott uralkodó éhínség az utolsó jelentések szerint katasztrofális volt. Megtörtént, hogy katonáit, akik a frontról hazaszöktek, visszamentek, hogy legalább ott jusanak valami élelmiszerhez, Az Ukrajnával kötött béke után az élelmiszerszáliilmányok elmaradtak volna. Az ettől való félelem is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bolseviki kormány a háboru befejezését ajánlotta. Diplomáciai körökben egyébként az az általános vélemény, hogv a tannenbergi, mazuri, gorlicei és karfreiti katonai győzelmek mellé sorakozik Czernin és Kühlmann bresztlitovszki diplociai győzelme. A bolsevikiek makacsságán az Ukrajnával kötött béke betömhetetien rést ütött, ugv hogy Trockii kénytelen volt a teljes elszigeteltség veszedelme elől, melyet a bolseviki kormány elűzése és az éhínség követett volna, letenni a fegyvert. Szombaton hajnalban három órakor ér' az Ukrajnával kötött béke Hte Pátervárra és reggelre ctí veit már Bresztatovszkban a Lenin-kormány határozott utasitása az orosz külügyek népbiztosához is haladéktalanul meg kell kötnie a békát. Trockij kérésére azonnal hozzáfogtak a tárgyalásokihoz. A központi hatalmak képviselői természetesen hűek maradiak eredeti alapelveikhez: semmi kártérítés, semmi területnagyohbitás, nincs győző és nincs legyőzött. Ragyaszkodtak azonban Lengyelországot, Litvániát, Esztlandot és Kurlandot illető álláspontjukhoz is és Trockij ezekre nézve is elejtette tarthatatlan álláspontját. Ezeket a területeket tehát a végleges békekötés és a népszavazás elintézése előtt nem fogjuk kiüríteni. A legközelebbi időre várják a Finnországgal és Romániával való békekötést is. Bécs politikai köreiben remélik, hogy a hadiállapot befejezési) nemsokára követni fogja i formális békekötés isi Nagyon sokat várnak attól a hatástól, amelyet a békehirek az antant egyes országaiban a közvéleményre gyakorolni fognak. Lembergi jelentés szerint az Ukrajnával kötött béke és a hadiállapot Oroszország részéről való befejezésének híre egész Kelet-Galíciában viharos örömkitörésre adott okot. Genf, február 10 A Journal de Genéve az ukrán békeszerződés aláírását szimptomatikus jelentőségűnek mondja. Svájc pénzügyi körei a békeszerződés aláírásának hírét a központi hatalmak értékeinek általános áremelkedésével üdvözölték. A Manchester Guardian igy ir: Az Ukrániával megkötött béke híre különösen Franciaországban igen mély hatást fog tenni. A francia kormány vonakodott a bolseviki kormánnyal tárgyalásokát kezdeni, de összeköttetésbe lépett az ukrán központi radával, sőt annak 180 millió frank kölcsönt is bocsájtott rendelkezésére és külön katonai missziót küldött Ukrániába az ukrán hadsereg újjászervezésére. Az ukrán békeszerződés szövege. Breszfütovszk, február 9. Magyar Távirati Iroda jelenti: A tárgyalások legutóbbi szünete kezdetén megálkapitották, hogy a kefeponti hatalmak és az ukrán népköztársaság közt való békekötés alapjait megtalálták. Az összes bizottságok erélyes és fáradhatatlan munkásságának segítségével .és a kölcsönös előzékenység és békülékenység szelleménél fogva sikerült tegnap a szerződés szövegét véglegesen megállapítani és aláírni. Az ünnepélyes záróülést, melyen ezt a szerződést aláírták, csak február 9-én a korai hajnali órákban lehetett megtarta-ii. A békeszerződés a következő bevezetéssel kezdődik: Minthogy az ukrán nép e világháború folyamán függetlenné nyilvánította magát és azt a kívánságot fejezte ki, hogy az ukrán népköztársaság és az Oroszországgal hadiállapotban lévő hatalmak között helyreállítja a békét, Németország, Törökország kormányai elhatározták, hogy az ukrán népköztársaság kormányával békeszerződést kötnek. Evvel aiz első lépést akarják megtenni a tartós és mindegyik félre nézye tisztességes világbéke felé. Az egyes államok meghatalmazottainak névsora után a következő határozatok következnek: I. cikk. Németország, Ausztria és Magyarország, Bulgária és Törökország egyrészről, az ukrán népképviselet másrészről kijelenti, hogy a hadiállapot megszűnt közöttük. A szerződést kötő felek elhatározták, hogy mostantól fogva békében és barátságban fognak élni egymással. II. cikk. Ausíztria-Magyarország között egyrészt, aiz ukrán, népköztársaság között másrészt, amennyiben ezek az államok egymással. határosak lesznek, ugyanott lesz a határ, ahol a háboru kitörése előtt a magyar és osztrák monarchia és Oroszország között volt. Tovább északa az ukrán népköztársaság határa. Tarnogradtó! kezdődően általában a Bilgoraj—Szeezebrzszyn—iRrasztiosztav—Pugaszoy—•Rudin.—Mesirecste—ÍSarnaki—Melnikr—Wysoko'iitov.szk—•Kanienlee-Litovszk—Prusany—Wygonovszkojesee vonalán halaid. E határokat részleteikben az etnográfiai viszonyok szerint és a nép kívánságainak figyelembe vételével vegyes bizottság fogja megállapítani. Arra az esetre, ha az ukrán népköztársaságnak a középponti hatalmak valamely más államával is lenne közös határa, erről külön megállapodást fognak kötni. III. cikk. A megszállott területek kiürítése a jelen szerződés ratifikálása? után nyomban megkezdődik, A kiürítés végrehajtásának módját és a kiürített területek átadását az érdekelt felek megbízottai állapítják meg. IV. cikk. A szerződő felek nyomban a békeszerződés ratifikálása után megkezdik a diplomáciai és konzuli összeköttetést. V. cikk. A szapződö felek kölcsönösen lemondanak hadiköltségeik megtérítéséről, vagyis a háborúra fordított állami kiadásokról, valamint hadikáraik megtérítéséről, vagyis ama károkéról, amelyeket áz államok és hozzátartozóik a haditerületen tetf háborús intézkedések folytán szenvedtek, beleértve az ellenséges országokban végrehajtott rekvíratásokat is. VI. cikk. A hadifoglyokat mindkét részről visszaengedik hazájukba, amennyiben engedelmet nem kérnek, hogy mostani tartózkodási helyükön maradhassanak, vagy pedig más országba nom kívánnak utazni. Az ezzel összefüggő kérdéseket külön szerződéssel fogják szabályozni. A nagyon hosszú és részletes VII. cikk a központi hatalmak és az ukrán népköztársaság gazdasági viszonyát állapítja meg. A szerződő felek ez évi Julius 3l-ig átadják egymásnak mezőgazdasági és ipari termelésük fölöslegét. Aiz áruk mennyiségét s az árakat egy bizottság fogja megállapítani, a mely a békeszerződés után nyomban összeül. A kicserélést részben állami, vagy állami ellenőrzés alatt lévő központok, részben pedig szabad forgalom utián benyolitják le. A végleges kereskedelmi szerződés megkötéséig, de mindenesetre hat hónapig az általános béke megkötése után ideiglenes egyezménnyel kell szabályozni a kölcsönös áruforgalmat, mely egyezményt 1918. junius hó 30-tól kezdve hat hónapra lehet fölmondani. Ez a provizórium életbe lépteti azokat a kölcsönös szerződéses vámokat, amelyek a háboru kitöréséig Magyarország, Ausztria és Oroszország között érvényben, voltak. Azonkívül biztosítja az Ázsiába és főképpen Perzsiába irányuló átmenő forgalmat, amely azelőtt Oroszországon át zárva volt. Ukrajna nem támaszt igényt azokra a kedvez menyekre, amelyeket Magyarország és Ausztriái Németországnak, vagy más, vele vámszövetségbeu lévő országnak ad, amely Magyarországgal és Ausztriával közvetetlenfil, vagy más, vele vagy Németországgal vámszövetségben lévő országgal határos. Ugyanez' a határozat áll fenn a viszonosság alapján Ukranja részéről is. VII. cikk. A közjogi és magánjogi viszo-