Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-09 / 32. szám

szegeti. mg. lebreiár 9. b&itffáfoléi R munkapárt nem akarja késleltetni a választójog letárgyalását. — Tisza beszéde a választójogi bizottság ülésén. — (Budapesti tudósítónk jelentése.) A képviselőház választójogi bizottsága pénteken végre megtartotta első illését. A tanácskozás első napján az előadó terjesztette elő jelentését. Az érdemleges tárgyalást kedden kezdi meg a bizottság, A kormány tagjai közíil megjelent a tanácskozáson Wekerle Sándor miniszterelnök, Vázsonyi Vilmos igazságügyi miniszter, Tóth János belügyminiszter és Földes Béla átmenetgazdasági miniszter. Az ülést gróf Khucn-Héderváry Károly elnök nyitotta meg a képviselőház i. számu bizottsági termében. Kérte a tagokat, hogy minden melléktekintet nélkül, kizáróan az ország érdekét nézve tárgyalják a javaslatot, amelynek a célja az, hogy a nemzetek felvirágoztatásának alapvető törvénye legyen. Ezután megemlékezett a választójogi küzdelem történetéről és a bizottsági tárgyalás előzményeiről. Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter azt a javaslatot tette, hogy az ülés tárgyalásairól gyorsírói jegyzeteket készíttessenek, 'azonban ne a nyilvánosság számára, mert ez — mondta — ellenkezik a bizottság struktúrájával, de meg azért is, mert azt szeretnék, ha a bizottság tárgyalásai fesztelenek volnának. Javasolja azonban, hogy a gyorsírói feljegyzések a bizottság elnökének rendelkezésére bocsáttassanak és az elnökség adjon majd ki a lapoknak kivonatot ezekből a gyorsírói jegyzetekből. A bizottság Vázsonyi indítványát elfogadta. Mielőtt az előadó előterjesztette volna jelentését, Bakonyi Samu indítványozta, hogy ne az első bizottsági teremben tartsa üléseit a bizottság, hanem a delegációs teremben, amely alkalmasabb volna erre a célra. Gróf Tisza István ellenezte ezt a tervet, mondván, hogy nem válik a tárgyalás előnyére, ha a defegációs teremben tanácskoznak, mert ez arra vezetne, hogy dikciókat tartanának, már pedig a cél az, hogy fesztelen eszmecsere során tárgyalják le a választójogról szóló javaslatot. A bizottság ezután meghallgatta Vertán Endre előadói jelentését, amely történelmi viszszapillantást vet a javaslat előzményeire. Behatóan foglalkozik az 1874-ik évi választójogi törvénnyel, amely tulajdonképp ma is érvényben van és amely az 1848-iki alapvető választói törvénnyel szemben nem jogkiterjesztést, hanem visszaesést jelent. A Kristóffy-féle tervezet, amelyről egy későbbi kor lesz hivatott megállapítani, hogy a nemzet letörésére volt-e szánva, uj etapot jelent a választójog történetében. Ettől kezdve, mondhatni, állandóan napirenden van a választójog kiterjesztésének kérdése. Gróf Andrrássy Gyula javaslata az akkor támadt belpolitikai körülmények folytán még a bizottsági tárgyalásig sem jutott el. A Lukácsféle választójogi törvényt még nem próbálták ki. A háború elemi erővel vetette fel újra a korszerű átalakulás kérdését. Egy modern választójogi javaslatnak alapelvei ezek : ne zárja ki a választójog gyakorlására képeseket, ne kedvezzen egyes osztályoknak és alkalmas legyen az autonóm lejiődésre. Részletesen vázolja ezután az uj törvényjavaslat alapelveit, amelyek megfelelnek a demokrácia követelményeinek. Az állam nemzeti jellegének megóvása az első szempont, amelynek vezetnie kell bennünket. E javaslat teljes mértékben megoldja ezt a feladatot. Vertán előadó kéri a javaslat elfogadását. Az elnök kijelenti, hogy a bizottság nem kíván most érdemleges tárgyalásba bocsájtkozni, ha nem azt a jövő ülésre halasztja. Kérdi kiván-e valaki a miniszter, vagy az előadó utján adatokat l>eszerezni. Gróf Tisza István azt kérdezi, liogy a választókerületek beosztásáról szóló javaslat mikorra várható és a Károly-keresztesek számának megállapítása milyen vaiőszerüségi számitás szerint történt. Polónyi Géza szintén a kerületek beosztásáról szólott. Igaz, hogy a kormánynak tájékozódnia kell, hogy vájjon a második szakaszban lefektetett elveket elfogadják-e. E kérdést ugy lehetne megoldani, hogy a választókerületek beosztásáról szóló javaslat a 2-ik szakasz letárgyalása után legyen kész. Teleszky János a javaslat elkészítését a második szakasz letárgyalása előtt követeli. fiock János azt vitatja, hogy a javaslat megokolása olyan világos, hogy kiegészítésre nem szorul. Rövid idő alatt beszerezhető adatok bekérése ellen nincsen kifogása, de a javaslat tárgyalásának elhúzásában nem megy bele. A kerületek beosztásáról szóló javaslat olyan, hogy az magában is elbírálható. A kormánynak előbb tisztában kell lenni a választójogi javaslat sorsával. Gróf Tisza István azt hangoztatja, hogy az irni-olvasás tudás statisztikai számadataira nem lehet építeni. Egyébként kijelenti, hogy semmi oldalról sem forog fent az a szándék, hogy a javaslat elintézését késleltessék. Az elnök végül azt javasolta, hogy hetenkint a bizottság négy ülést tartson: kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken. A javaslathoz a bizottság hozzájárult. A legközelebbi ülés kedden délelőtt lesz. A pénteki ülés ezután félegykor véget árt. HÍREK •agimmabshttftaaaasaabeaatsmmaabaahasaiieisvrbjaiiaaaasabaaamck •*s»b»a««aa«ssbsv'i«»bb«aa*s»««b3qaas8aa*«s«aa». Páris bombázása büntetés volt a német városok bombázásáért. Berlin, február 8. A Wolff-iigynökség jelenti; Német bombavető-rajok a január 30-ról. 3l-re virradó éjszakán támadták meg első izben tervszerűen és erélyesen Páris városát. A támadás eredményes volt. a veszteségek és károk francia hivatalos jelentések szerint nagyok. Az a büntetés azonban, amelyet Páris városa kiállt, igazságos volt. Már negyedévvel ezelőtt figyelmeztettük Franciaországot szikratáviratban, hogy hagyja abba a hadműveletek területén kiviíl lévő nyílt német városok bombavetéssel való megtámadását. Megfenyegettük, hogy ha nem hagyja abba ezeket a támadásokat, Parisnak kell fiiajd lakolnia, A francia kormány nem hallgatott rá. Karácsony szent estéién megtámadták ellenséges repülők Mannheim nyilt várocát. Január hónap folyamán megtámadták Trer, Heidelberg, Karsruhe, Rastatt és Freíburg nyilt városokat, teljesen céltalanul. A büntetés órája elkövetkezett. Franciaországot ismét megintettük de már nem szóvaló, hanem tettel. Ha ezt a figyelmeztető büntetést szintén nem szivlélnék meg, ha ismét kellene békés német városoknak ellenséges repülők bombáitól szenvedniök, akkor ujabb megtorló büntetést fogunk kiszabni Pár:s városára, olyan mértékben és olyan erővel, amilyent visszaeső bűnösökkel szemben kell alkalmazni. ocoo — Tőzsde. Budapestről jelentik: Aa értéktőzsdén pénteken szilárd irányzat uralkodott. Magyar Hitel 1237. Osztrák hitel 804, Fabank 778, Kereskedelmi Bank 5125, Salgótarjáni 959, Urikány 615, Rimamurányi 961, Államvasút 898, Adria 1552, Atlanti ka 1145. — Kihallgatások a királynál. Bécsbőt jelentik: A király ma Jenő főherceget, Wekerle miniszterelnököt és báró Hazai Samut fogadta kihallgatáson. — József Ferdinánd főherceg kitüntetése. Bécsből jelentik: A király megparancsolta, hogy József Ferdinánd vezérezredesnek, az ellenség előtt tanúsított -eredményes szolgálataiért a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék és egyidejűleg a kardokat adományozta neki. — Árdrágiíoíták a marhahús órát. Dr •Somogyi Szilveszter polgármester februó 10-től kezdődő érvénnyel fölemelte a marha hus kilónkénti árát. No, nem fillérekkel, nen; is koronákkal, hanem mindjárt két koronává . Hiszen a régi közmondás is azt tartja: ha lué. legyen kövér. És a mészárosok szeretik a: ilyen közmondást, megkörnyékezték tehát „jó polgármestert" és ime, nem hiába környe kezték. Tudják jól a kis ravaszok, hogy a pci gármester nem igen tndja megtagadni a kérelmek teljesítését. Az áremelés indoka persze s élőmarha árának emelkedése. Az uj árak fel ruár 10-től kezdve igy alakulnak: Marható kilója 10 korona helyett 12 korona, a máson rendü marhahús kilogrammonkénti ára nyo. helyett 10 korona. Február 10-ével megszűrt a borjúhús ármukszimálása. A polgármestr ugy* találta, —t a mészárosok előadása ny mán —, hogy borjúhúst nem muszáj enni sz gény embereknek. A borjúhús árának megú iapitását igy a mészárosokra bizta. No, ne kell félni, ötven, hatvan koronáért ezután lehet borjúhúst kapni. Hiszen lehet emelr szabad emelni . . , mért ne emelnék hát? A uj árak egyelőre február végéig érvényese Amennyiben addig nj árakat nem állapitat. nak meg, ezek az árak lesznek érvényesek t vább is, , i | , — Az ínterurbán-beszélgetéseh dijának beszedése. A mult hónap vége felé lépt életbe az az uj rend, hogy kagyló nélkül mit den telefon-állomásról lehet interurbán-beszt getést folytatni. Ezzel azonban vége lett annrt, a rendszernek is, hogy a telefonszámlákat L kézbesítették és ugy inkasszálták be. Most u . a rendszert léptettek életbe a postán, hogy In szólnak a teleíoneiőfizetöknek: Ennyi összeg;., . tartozik a telefonszámlákért, szíveskedjenek <,. a postán befizetni. Az uj rendre vonatkozói kérdést intéztünk Kőrösy István postafőnöktrt aki a következőket mondta: — Hogy igy ni arad-e a rendszer, va meddig marad igy, nem tudom. Amig azonlc eddig csak 200—280 telefonállomásról besz* tek interurbán, most az interurbán-beszv telefonállomások száma meghaladja az ezi. Annyi ember pedig nem áll rendelkezésünk! hogy az ezer emberhez külön-külön elmenjü;, a telefonszámlákkal és külön az interurbán számlákkal. Persze, ha a mai rend beválik a postaigazgatóság véglegesiti elhatározó hogy minden telefonállomás interurbán, i igyekezni fogunk megoldási módokról gontíi kodni, hogy a telefőnelöfizetőknek ennyi ke metlenséget se okozzunk. Addig azonban, ar.ii. ebben az ügyben végleges határozat nir c , nem tudunk egyebet csinálni, minthogy teleiou