Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-08 / 31. szám

Szeged, I0i8. február 8. ' < Szervezkednek a ÍÁj magyar szent korona országainak Vasutas Szövetsége szegedi kerületének vezetősége, a szegedi vasúti központi leszámoló hivatal alkalmazottainak meghívására, csütörtökön délután négy órakor ismertető előadást tartott a közeinapokban megindult országos vasutas-szervezkedésről. A szegedi kerület képviseletében megjelent Kotányi (Manó felügyelő, kerületi elnök, Bakonyi Ármin főellenőr és Kulinyi József ellenőr, kerületi titkár. A leszámoló hivatal alkalmazottai a tanácstereimben gyülekeztek, azonban a nagy testület érdeklődő tagjai, akik közül mintegy százan eddig is a szövetség tagjai voltak, nem fértek el a nagy teremben és igy a melléktermekben és a folyosón is szorongtak. Megjelentek az összes női' alkalmazottak is. A hivatal osztályfőnökei közül Kiermr Lajos főfelügyelő, osztályfőnök üdvözölte a kerület vezetőségét. Felkérte a kar társait, hogy hallgassák meg a szövetség szegedi kerületének vezetőit, akik hivatva vannak a központi vt? tetőség nj, demokratikus berendezkedésével kapcsolatos szervezkedést vezetni és irányítani. ö, úgymond, elejétől kezdve hive volt es marad a szövetségnek, mert megvan győződve arról, hogy a vasutasoknak az országos szervezetre szükségük van. Bízik a vezetőségben, liogy az elkövetkezendő uj alakulások közepett a szövetség a vasutasok anyagi és erkölcsi érdekeit a törvényesség határain belül kellőleg és hathatósan fogja képviselni. Épe pen azért ajánlja, hogy azok, akik ezideig haboztak a tagok sorába lépni, lépjenek be. Kitáriryi Manó felügyelő örömmel tett eleget a meghívásnak, különösen örül annak a nem remélt kedvező és lelkes fogadtatásnak, amelyben a szövetség körül való tömörülés eszméje láthatólag is jelentkezik a hallgatók nagy száma által. (Röviden rámutat arra, hogy a szövetség átszervezése kategóriák szerint időszerű és okszerű, mivel az egyes vasutas kategóriáknak végre kellő súllyal kell érvényesülniök egy országos egyesületben, a Vasutas Szövetségben. Meggyőződésekkel bizonyítja, hogy az erők szétforgácsolódása sohasem vezetett célra és ha valamikor, ugy ma feltétlenül szükséges a magyar vasutasok tömörülése. A Vasutas Szövetségben mindenki megleli a kellő képviseletét és a szövetségnek egyetlen célja vau: a vasutasok boldogulását előmozdítani. Rendbontást, felforgató törekvéseket a szövetség vezetősége nem tür. Reméli, hogy az erkölcsi erők tömörülésével az illetékes tényezőket a központi vezetőségnek sikerülni fog meggyőzni, az óhajokat, a rég vajúdó sérelmeket orvosoltatni, — de ehhez szük séges, hgy ne 30.000 vasutas, hanem 150.000 álljon a szövetségben. A szervezés és az eddigi eredmény imertetésére a titkárt kéri fel.. Kulinyi József titkár feltárta azokat a bajokat, amelyek úgyszólván szunnyadásra késztették a Vasutas Szövetség munkáját. Elismeri, hogy a központ vezetősége nem küzdötte ki azokat az előnyöket, amelyeket pru grammjában igért és amelyeket a több izben benyújtott memorandumokban a változó kor arányoknál sürgetett. Azonban annak nem a központi vezetőség volt az oka, hanem maguk a vasutasok, akik erejüket szétforgácsolva, nem egységesen, hanem töredékekben jelentkeztek. Ilyen nagyobb töredéke volt eddig a vasutasoknak a szövetség is. A vasutasokat eddig is biztatták Ígéretekkel, most is biztatják. A vasutasok varinak olyan jó hazafiak, hogy az uj rendszer és kormányváltozással szemben is türelemmel viseltessenek. Fegyelemmel, a nagy időkhöz méltó megértéssel tesznek eleget az ország elsőrendű érdekeinek és Srterén.yi kereskedelemügyi miniszternek a Vasutas Szövetség előtti ama kijelentését, liogy segíteni fognak a vasutasokon^ megnyugvással veszik tudomásul, És amikor a behümagyakob^áu i szegedi vasutasok. miniszter fegyelmet követel a vasutasoktól, a vasutasok bátran mutathatnak arra, hogy ha fegyelmezettek nem lennének és lettek volna, ugy a sok nyomorúság és szenvedés már reg az elégedetlenek táborába sodorta volna a személyzetet. Azonban a magyar vasutasok nenr fogják a háború alatt kivivett tlsztessagüket és a felsőbbség által több izben elismert kiválóságukat megtépni hagyni. Meggondolatlan lépésekre nem ragadtatják magukat. Tűrnek, szenvednek, sorakoznak, hogy erkölcsi erejük tömörülésével a becsület utján jogos követelésüket, tisztes megélhetésüket biztosítsák, Hiszik, remélik, hogy a kormány -a vasutasok hazafias magatartását, a háborúban átszenvedett nyomorúságát egy végleges, tisztes megélhetést biztosító fizetésrendezéssel fogja honorálni. Ennek a honorációnak biztositékául szükséges az országos egyesülés, amelynek az anyagiak mellett, a vasutasok társadalmi helyzetének fellendítése, a társadalomban való megbecsülésének kiküzdése, az egymás javán, szellemi és erkölcsi helyzetének emelésén való összmunkálkodás a célja. Tehát- messzemenő célokat szolgál a szövetség eszméje és hogy azok a vasutasok javára szolgáltassanak, min denkor kellő és energikus súllyal hassanak, 3 szükséges az uj idők szellemében való megértése és megérzése a dolgoknak a vasutasok részéről. A vasutasok sorsát maguk a vasutasok vannak hivatva intézni és egy ilyen ÓT- ' szágos nagy szervezet elismerést kell, hogy kiváltson, ugy fent, mint lent. Jelenti, hogy a szegedi kerület két hónap alatt olyan eredményt ért el, amely az országos elnöki értekezleten a legszebb elismerést aratta. A szövetségbe belépett az üzlet vezetőség teljes személyzete és a vonatról naponként seregesen történnek belépések. A vasutasokat nem kell félteni. A kinevezettek táborából történhetnek letiltások, de az esküt tett alkalmazottak csak országos egyesülés felé fognak törekedni. A külön kategóriák szerinti szervezkedést nem helyteleníti, de rámutat arra, hogy egy országos egyesületnek tennie kell, mivel e nélkül a vasutasok — töredékekben — soha nem érhetnek célt. Az előadást a leszámoló alkalmazottai élénk figyelemmel és tetszéssel hallgatták. Többen részt vettek a vitában, majd megállapodtak abban, hogy a szegedi vasutasok a Szegeden való .társadalmi életük fellendítése érdekében külön akciót is fognak indítani. Az ülést Kftiídr főfelügyelő zárta be, megköszönve a szegedi kerület vezetőségének a vasutasok egyesítése érdekében kifejtett hasznos tevékenységét. •"csssskabessebsssmssssemkisibiss!^ Wekerle ragaszkodik a választójog alapelveihez, - Ezenfelül a megegyezés uf|a nincs elzárva. — Károlyi a kormány programfáróf, — A Ház ülése. ~~ {Budapásfi tudósítónk tetetőmfeleiitéSje.) A Ház csütörtökön folytatta a kormányprogram vitáját. Szász Károly elnök az iilés' megnyitása után bejelentette, hogy engedélyt adott arra, hogy Polónyi Géza a kormányalakításról, Barta Ödön pedig a népnevelés érdekeinek a megvédéséről sürgős interpellációt terjesszen elő. Az első felszólaló Simőfiyi-Seniftdam Sándor volt, aki a keresztény-szociálisták nevében fejtette ki álláspontját. Azért léptek be — mondja — a kormánypártba, mert annak programjában megtalálják az ö céljukat Megállapítja, hogy ők soha le nem morzsolódtak, megmaradnak továbbra is törekvéseik (mellett, de a jelenlegi viszonyok között helyesnek ta^tiák, hogy erejüket, amely folyton növekvőben van, szeretettel rendelkezésére bocsássák a kormánynak. Ezután Bizony Ákos állott fel szólásra. Kijelentette, hogy pártja mint függetlenségi és 48-as párt, továbbra is teljesíti feladatát. Polónyi Géza: Nagyon helyes! Bizony Ákos: Nem szándékozik a kormánnyal szemben ellenzéki álláspontot elfoglalni, Támogatják elsősorban a kormány választójogi javaslatát, de a program többi pont/ ját is, amelyet üdvösnek tartanak. Helyesli, hogy a magyar föld megbízható kezekben maradjon. (Helyeslés.) A magyar hadsereg, amelyet a kormány programja igér, nem az, amiért ők ötven évig küzdöttek, de már ez is korszakalkotó nagy reform. A mi a 67-es politikától elválasztja őket, 'az a független Magyarország teljes kiépítése, a közös intézmények megszüntetése. Ideáljuk a teljesen önálló magyar jiadsereg és 'az önálló külpolitikai képviselet mellett az önálló gazdasági berendezkedés. (Károlyi Mihály bkzéde.) Gróf Károlyi Mihály: A kormányprogram egyes részei kötelességévé teszi, hogy ezekben a kormányt melegen támogassa. Három kardinális pontban azonban szemben ,a kormánnyal. Ez a katonai kérdés, a gazdasági önállóság s a német szövetség kimélyitése. Az uj párt programjában seholsem látja .a 48-as program megvalősitását. Ezért lehet .a pártnak Andrássy az elnöke. Az u.i párt a 48-as jelszót megtartja, de az elvet feladja. Amit a kormányelnök igér az nem a kormány programja, hanem fejedelmi ajándék. A király ezt nem a kormánynak, hanem a nemzetnek adta. Majd beszél a Németországról való szövetségről. Nem hive a szövetség kimélyitésének, mert a középeurópai koncepció a béke egyik legfőbb akadálya. A pacifista elveket veszélyesztetné egy ilyen közös vámrendszer és vámháborura vezetne az antanttal. Ez megint fegyverkezésre kényszerítené az államokat. Követeli a főrendiház reformját. Ismerteti az uj pártalakulás körül történteket. Az egyesülés által a kormánypárt kisebb lett, a miniszterelnök teljes fiaskója ez az egyesülés. — Beszél a bolsevikizmus vádjáról. Meg van arról győződve, hogv* olyan ember, aki minden áron békét akarna, nem létezik. Ö sem a minden áron való békének hive, hanem megegyezéses békái akar, mint amilyent Czernin fejtett ki. — — Ha én bolseviki volnék, — mondotta, — lenne bátorságom azt t>e is vallani. A forradalomtól félti az országot, de a háborútól is ép ugy félti. Nem hiszi, hogy volnának olyanok a fronton, akik tea helyett vért akarnának szürcsölni. (Wekerle válaszia.) Ezután dr. Wekerle Sándor miniszterelnök szólalt fel. Károlyi nagyszabású programot kiván. Olyan programot ért ez alatt, a melyet nem lehet megvalósítani. Kijelenti, hogy az özvegyek és árvák ellátására legkö-