Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-28 / 49. szám

| SreíiúT, írt te. február ú', . ; " "' POLITIKAI HÍREK. Budapesti íudositönk ielefonjeíeitíése, — (Andrássy tanácskozásai Bécsbfl.) Gróf \ndrássy Gyula, akit a király tegnap több, initit egy órás kihallgatáson fogadott, Ina délelőtt folytatta tanácskozásait diplomaták­Ica! és osztrák politikusokkal. Andrássy csak az éjjel utazott vissza Budapestre. (Apponyinak nem történt baja Bozen­ben.) A 48-as alkofcmánypártbari megdöbbe­néssel értesültek az olaszoknak Bozeu ellen intézett légi támadásáról, de nagy örömmel halofták azt a hirt, hogy az ott üdiílő Appo­nyit a támadás alkalmával semmi baj sem érte. Apponyi mindazonáltal már nem fog sokáig ott maradni, hanem március elején visszaérkezik a fővárosba. (Áprilisig szünetelnek a delegációk!) Bécsből jelentik: Az osztrák és magvar de­legációknak tanácskozásait bizonytalan idő­re ismét eihaiasztofták. Gróf Czernin külügy­minisztert a béketárgyalások teljesen lefog­lalják és ezért a delegációs tárgyalásokon nem vehetne részt. Előreláthatóan a delegá­ciók áprilisban folytatják tanácskozásaikat. (Szurniay bécsi tanácskozásai-) Bécsből jelentik: Báró Szurrnav Sándor honvédelmi miniszter több. megbeszélést folytatott az Oroszországa! való fogolycseréről. Délelőtt a hadügyminisztériumban, délután Baden­ben. a hadseregfőparancsnokságnál tárgyalt. (Földes Béta népjöléti miniszter lesz.) Földes Béla átmenetgazdatígügyi miniszter' a hét folyamán átveszi a népjóléti miniszté­rium vezetését. Az átmenet gazdasági minisz­térium külön szervezete hir szerint megszűnik és egész terjedelmében beleolvad a kereskede­lemügyi minisztériumba. A népjóléti minisz­tériumot viszont szélesebb hatáskörrel ruház­zák föl. . . HÍREK ocoo Megdobbant a szive sok szegedi menyecskének, édes anyának, kis ianyua-K, liogy végre hazajönnek azok, aki a után annyi ituó sóhajtás szállt, annyi ego' könny iiuüott. jönnek, jönnek a vöröskeresz­tes les*eiezöiapok, a rózsaszínűek cenzúra nelkut es mindegyiket oiyan örouunei veszik át, luim­ha a legiiagyohb íoayerexnenyröi adna hiri bors őfelsége. Az is. A legnagyobb főnyeremény a <«»• ládí tűzhelyhez visszatérő férj, az anyai, mát­kái szívre boruló fiu, völegeny. Itthon a re wénysóg dobogtatja a sziveket, a Készülődés, hogy hogyan ia fogadjuk Őketí A' szerető szi­vekben egyforma az érzés melysége, tisztasá­ga, jósága, akar szegény, akar gazdag varja vissza a maga nagy -.szenvedőjét, Egyforma íorro könnyek íognak elobuggyaMii a lelkek tükréből, a mamonol ragyogó szemekből es egyforma hevességgel fognak összedobnál) ni a szivek, Usak azután? , . , •Mert- jönnek, Elindultak százai és ezrei a szomorú, i'ogságos raboknak, akik talán észten dók óta várják sorvasztó számolgatásával a perceknek a szabadulás pillanatát, akik hosz­»zu hónapok óta k»nor hírt se hallottak az o szeretteikről, akiktől azt sem tudjuk, hogy el­nek-e, ineghajtak-e, mert ieiölük nem hozott hozzánk hirt a posta tőlünk nem juthatott el hozzájuk semmi izeuet. Es hazajönnek a megholtaknak hittek keresni a régi tanyát. Talán pont éjiéikor kopogtatnak he a rácsos kis ablakon, vagy a bezárt kiskapun, éjiéikor, mint a hazatérő lelkek, akik hagy havas me­zőkön, irdatlan'erdők úttalan utaia vágtak neki a sötét éjszakának, ., Bánattól őszbecsavarodott édesanyák, szfn inpru lelkli, íéhér áreu hitvesek iiéjti félnek majd a2 éjszakától, öröm sikollyal az-ajkukon repülnek az ismerős hangok elé, amelyek szá­mon fognák kérni mit^lpni. mui a mult bak ná­luk nélkül történt , . . Jönnek . . . Kiindultak gyalog. ,Százan, ezren, egyenként, ügy amint a hirt megkap­ták, hogy szabad az nt. Elindultak a béke ut­ján, szivükben a hazavágyás olthatatlan láng­jával, amely űzi, hajtja őket és egyben fűti a£ elcsigázott szervezetüket, .megkopott, leron­gyolt, ruháikat. Ninos előttük semmi akadály. A befagyott folyamok, a süppedékes mocsa­rak, a végtelen hómezők és égbenyúló, sötét hegyek fölött ott játszik az édes otthon déli­bábos képe, a holnap reménysége. És szivük­Íven a béktf. A. béke. Ők már megharcolták a maguk nagy harcát, elszenvedték az élet min­den adóját, ők már nem akarnok mást, csak megnyugvást, békét-az élettől, az emberektől, az ellenségtől, mindentől és mindenkitől. Jönnek a szibériai, oroszországi, nagy or­szágutakon. összefogózva, fázva, éhesen. -Sen­ki, egy se akar közülük elmaradni; hiszen most már hazajönnek . . . Csak azután . . Ha hazaértek és a szivünkre öleltük őket, ad­juk meg nekik, a szegényeknek legalább, a mindennapi kenyeret, azt a kenyeret, amelyet olyan szűken mértek az ifthonmaradottaknak. Ezt a kenyeret azoknak, akik hazajönnek, sze­retnénk az adagjában félemelni, fehérebbé, édesebbé tenni, hiszen eleget rágódtak szegé­nyek a rabkenyérén, fekete, száraz, ellopott adagu kenyéren. Szeretnénk, ha eltakarhat­nánk az itt honvaló szegénységünket, és eléjük tárhatnánk olcsón azt, amink még van, hogy -szükséget ne szenvedjenek, hogy a keserűség ife mardosná továbbra is a lelküket. Mert. tud­juk, hogy az első ölelés, az első csók, az öröm után jön a számonkérés. Ezek az emberek bé­két akarnak, pedig kénytelenek leszünk be­vallani, hogy amíg ők távol voltak, itthon há­ború volt, a legcsunyább háboru. Egymás* martuk, egymást akartuk megölni a drágaság­gal. 'Mert sokan vagyunk, sokan, romlásnak indult magyarok . , , —f. — Osztrák ellenzéki vezérek meghívása a királyhoz. Bécsből jelentik; Parlamenti kö­rökben elterjedt hirek szerint az ellenzék pártvezérei meghivást kaptak audienciára őfelségéhez. Ezek előreláthatólag már meg is kezdődnek. — Hőfer kitüntetése. Bécsből jelentik! Lapjelentések szerint Hőfer vezérőrnagy, volt közélelmezési minisztert a király vasár­nap bucsukihallgatáson fogadta és átnyújtot­ta neki a Vaskoronarend első osztályát. — Szterényi Brassóban. Brassóból jelen­tik: Sztórényi József kereskedelemügyi minisz­ter kedden beszámolót tartott Brassóban. Vá­lasztói bankettet rendeztek tiszteletére, ame­lyen Szterényi felköszöntőt mondott a?, erdélyi magyarsúg és szászság barátságára, — Rösa Izső és Weiner Miksa lobban van. Mély részvéttel értesült az egész szegedi tár­sadalom -arról, hogy dr, Rósa Izsó országgyű­lési képviselőt röviddel fölgyógyulása után ujabb betegség ágyba döntötte. Weiner Miksa kamarai alelnök körülbelül egy hónap előtt a Lloydban -rosszul lett. Nyomban a lakására vit­ték, ahol azóta fekszik. Többheti betegeskedés után ugy Hósa, mint Weiner jobban vau. Rö­sa ágyon kiviil tölti a nap nagy részét. Weiner pedig a jövő héten már ki ís jár. A szegedi polgárság bizonyára övömmel értesül ugy nagy kort elért rt a város életében halhatatlan ér­demeket szerzett képviselője, mint a puritán és örökké tevékeny kamarai alelnök állapotában beállott kedvező fordulatnak. Weinert egyéb­ként. a jövő hónapban ujabb megtiszteltetés éri polgártársai részéről. Obláth Lipót ugyanis a Lloyd márciusi közgyűlésén lemond elnöki tisztéről és akkor — mint egyedüli jelöltet, bt­. » zonyára egyhangú a g — fogják megválasztani a Lloyd elnökéré. — A megyar nyelvtanítása Bulgáriában. A Délmagymprszág olvasóit annak idején rés> letesen informáltuk arról az akcióról, amelyet Jakab Dávid tanár inditott avégből, hogy a magyar nyelv tanitásót Szófiában állandósít­sák. Jakab tanár ebben az ügyben a bolgár közoktatásügyi miniszternél is volt kihallga­táson, aki örömmel fogadta Jakab tervét és hajlandónak mutatkozott arra, hogy a szófiai középiskolákban nyelvünk oktatását elren­delje. Kikötötte azonban, hogy a megfelelő tan­erőket a magyar koignány bocsássa rendelke­zésére, miután magyarul tudó tanárai nin­csenek. Jakab tanár Bulgáriából való vissza­térte után dr. Kelemen Béla főispán közbenjá­rásával memorandummal fordult gróf Appo­nyi Albert közoktatásügyi miniszterhez ebben az ügyben. Most egyik budapesti lap híradása szerint Jakab kezdeményezése testet is öltött, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy ő azt tervezte. Szófiában ugyanis a bolgár kormány képviselőjének jelenlétében magyar tanfolyam nyilt meg a 'Magyar Keleti -Gazdasági Köz­pont támogatásával. A tanfolyamon Rontás Ferenc, az-MÍK3GÍK -szófiai kirendeltségének képzett és lelkes vezetője tanítja nyelvűnket. Rostás annakidején Jakab tanár magyar tan­folyamát meglátogatta több izhen. hogy a nyelvtanítás módszerét rt technikáját megfi­gyelje, Nyelvünk terjesztése Bulgáriában igy jó kezekbe -került é* bennünket, szegedieket az ügy már azért is érdekel közelebbről, mert hi­szen a kezdeményezés városunkból indult ki. — Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kádas György szegedi gyógypeda­gógiai tanítót a borosjenői állami gyógypeda­gógiai nevelő- és foglalkoztató-intézethez. Fe­hérvári Sándor szegedi gyógypedagógiai taní­tót a siketnémák körmöebányai intézetéhez he lyezte át, s — a város sertései. A közélelmezés céljaira a váfos sertéseket hizialtatott, -Szegeden is és Békéscsabán is. Most lett volna az ideje, hogy a sertések vágásra kerüljenek és rendelteté­süknek niegíeielően a közellátás szükségletei? fedezzék a húsból és zsírból. Bár hét előtt, hirt adtunk arról, hogy a békéscsabai sertések leg­közelebb megérkeznek és éppen akkor, amikot a szállítás ideje elérkezett, a központból meg­tiltották a sertések szállítását, a hízott sértése­két pedig lefoglalták. Ebbe az érthetetlen in­tézkedésbe sem a város polgármestere, sem a közélelmezési hivatal vezetője nem'törődhettek hete és ebből eredt, hogy- Balogh Károly a na­pokban felutazott Budapestre, hogy megvédje a város érdekeit, az illetékes faktoroknál a bé­késcsabai sertések feloldását kieszközölje és a sertések xdeszőliitására az engedélyt- meg-' kapja. Balogh Károly interveniálása ered­mennyel járt. mórt a földművelésügyi minisz­ter a békéscsabai sertések hizlalására az enge­délyt megadta és ennek az engedeíynek alap­ján a közélelmezési miniszter a lefoglalást fel­oldotta, egytón megengedte, hogy a békéscsa­bai sertéseket a szegedi közellátás céljaira ide szállíthassák. A város vezetőségének előre való gondossága és ismételt közbelépése folytán a közellátás ismét sertéshúshoz és zsírhoz fog jutni és egyelőre megszűnik az az állapot, ami­re még gondolni is kellemetlen, bogy a lakos­ság zsir nélkül maradjon. A központban az a nézet, hogy lisztben és zsírban gyengébben ál­lunk ma, mint tavaly júliusban és ha ez az állítás födi a valóságot, anuak semmi más az oka és előidézője, mint, a különböző központok é* leginkább a Zsirközpont. Ideje volna mái­rendet teremteni a központok között és különö­sen arra törekedni, hogy a központok gáncsot, ne vethessenek a városok közélelmezési törek­véseinek. — A városi közélelmezési hivatal fel­hívja azokat, akik a békéscsabai sertésekből je­gyeztek, hogy március 4-től kezdődőleg utal­ványért jelentkezzenek Ortulay István osztály­vezetőnél (közélelmezési hivatal, első emelet 4.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom