Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-28 / 49. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉS! ÁRA: egész évre 3&— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18. -- K. egy hónapra 3.— K. Eaj-tm a^ám ára I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, I9I8. VII. évfolyam, 49. szám. GsUtörtiik, február 28. •m Jfehézségek merültek fel a román béketárgyaláson a gazdaság! kérdések miatt - Ausztria szabadi behozatalt akar, Németország monopolizálja Románia gazdasági iparát a mi rovásunkra. ~ Miért volt Andrássy és Tisza a királynál. A romániai béketárgyalással kapcsolatosan Németország részéről olyan kijelentések hangzottak el, hogy a román békekötésnél elsősorban Magyarország érdekeltsége forog fenn. Hertling birodalmi kancellár pedig legutóbbi nagy beszédében azt a nyilatkozatot tette, hogy Németország ezekért az érdekekért sikraszált. Magyarország érdekszférájába tudvalevően főként gazdasági és katonai kérdések tartoznak Romániával szem ben. A magyar politikai pártok vezéreinek kihaMgatása kétségkívül a bukaresti tárgyalásokkal függött össze. Ugy látszott. Itógy a szövetséges kormányoknak sikerült oly megállapodásra jutni, amely számol Magyarország jogos és vitális érdekeive!. Hiszen a bukaresti előzetes tárgyalások már -megkezdődtek és lehetetlen, hogy Magyarország. Németország és Ausztria megegyezés nélkül üljenek !e tanácskozni a békefeltételekről a románokkal. Annál meglepőbb, hogy most — bár nem hivatalos forrásból — az a hir érkezik, hogy Németország és Ausztria a gazdasági és katonai kérdésekben is szembehelyezkedik a magyar kormánynak felfogásával. Ausztria szabad utat kivan a Dunán, hogy a gabona és tengeribehczatalban ne legyen Magyarországra utalva, Németország pedig az említett forrás szerint szinte monopolizálni akarja Románia iparát és idegenkedéssel fogadta a magyar határkiigpzitási terveket isMagyarország a múltban sokszor felüt- :j dozta érdekeit és megelégedett látszatsike- j lékkel. Azt hisszük, hogy a világháború tanulságain 'okult közvélemény szilárdan megfog állani amellett, hogy az ország gazdasági érdekeit nem engedi kisemmizni. Magyarországnak nincsenek gyarmatai, a világpiacon nem léptet föl versenytársul gazdag iparú népeknek. Fejlődésének és gazdagodásának feltételeit a szomszédos országoknál kell feltalálni, amelyekkel a jövőben barátságban akar élni. Ha igaznak bizonyulna az a szándék. — amiben kételkednünk kell — hogy akár -Németország, akár Ausztria háttérbe akarnák szorítani Magyarországot a gazdasági természetű kérdések megállapításánál, a közvélemény egységes -frontját találnák ezzel á törekvésükkel szemben, BUDAPEST, február 27. Tudósítónk jelenti kitűnő forrásból; A Romániával való béketárgyalásokkal kapcsolatban gazdasági téras nehézségek merültek fel. Az osztrákok Romániából szabad behozatalt akarnak a Dunán Ausztriába, mert szerintük Magyarország agrár érdekből nem látta el kellően Ausztriát agrár-dolgokkal, első sorban gabonával és tengerivel. Ausztria gondoskodni akar arról, hogy a* Dunán szabad behozatalt biztosítson magának. üe nemcsak. Ausztriával támadtak ilyen nehézségek, hanem Németországgal szemben is. Németország valósággal monopolizálni akarja Románia gazdasági iparát. A hódítás jogán rátette kezét minden értékesebb természeti kincsre: petróleumra, bányákra, ugy, hogy például a petroleum-iorrá soknak csak tíz százalékát akarja a mi rendelkezésünkre bocsájtaní. Ezen okok miatt van szükség arra, hogy a gazdasági miniszterek és a miniszterelnök a magyar érdekeket kellőképen megvédelmezzék. Némi differencia merült fel abbeli követelésünk dolgában is, hogy határainkat Romániával szemben a jövőre nézve határktigazltássfii biztosítsuk. A németek idegenkedéssel fogadták kormányunk ama kívánságát, hogy Romániából Magyarországhoz csatolják a sziratégiailag fontos pontokat, a liatárhegyeket Predeáhiál, Nagyszebennól, Verdorovánál és a Susltáuál. Ezért kellett a kormány álláspontját Andrássy és Tisza állásfoglalásával megerősíteni, nehogy a németek azon a véleményen legyenek, hogy Magyarországon csak a közvélemény egy kis töredéke kívánja a védelmi határ kiigazítását. Bécs, február 27. A Reichsratba beérkezett irományok között van Neumann és társai képviselőknek a miniszterelnökhöz intézett interpellációja Ausztria gazdaság: érdekeinek a Romániával \ aló béketárgyaiásou érvényesítendő kép , iseletéről, amely a következő kérdést tartalmazza: La; jelentések szerint a Romániával való béketürgyalásokon Wekerle miniszterelnök, Szterényi kereskedelemügyi miniszter és Marsovszky őfelsége szernél] - körüli miniszteri tanácsos és a külügyminiszter képviseletébe:: Gratz osztályfőnök, volt ntagyar pénzügyminiszter is részt fog venni. Az aluli róttak ennélfogva azt kérdezik, hogy ki fogja képviselni az osztrák állam érdekeit a Romániával való tárgyalásokon. Delegációink Bresztlitovszkban ülést tartottak. Az orosz, bolgár és török kiküldöttek csütörtökön érkeznek meg. BRESZTLITOVSZK, február 27. A Magyar Távirat! Iroda jelenti: A török delegáció Hakld pasa berlini nagykövet vezetésévei ma délben ideérkezett. A bolgár küldöttség valószínűleg holnap jön meg. Az orosz kiküldöttek az Oroszországban mutatkozó állandó közlekedési zavarok miatt csak holnap este érkeznek meg Bresztlitovszkba. .Ma délelőtt és délután Ausztria-Magyarország, Németország és Törökország küldöttségei több órás ülést tartottak, amelyen az orosz delegáció elé terjesztendő békeszerződés tervezetéről tanácskoztak. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Naponta 4-5000 hadifogoly érkezik haza Oroszországból. — Hat Hétig tartják őket vissza a hadseregparancsnokságrsáf. ~ SA.JTÖflADISZÁLLÁS. február 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az orosz kormány február 10-ikétt, egy ide jiííeg azon nyilatkozatával, hogy a hábörut befejezi, elrendelte* liogy valamennyi hadifoglyainkat szabadon bocsássák. A hadifoglyok már megkezdték a hazafelé való vándorlást és még eleinte csak néhány száz hadifogoly lépte át naponta a határt, must naponta 4—5006 érkezik leginkább a keletgaüciaj fronton- A hazaérkezőket 14 napos vesztegzár alá helyezik, nehogy az oroszországi ragályos betegségeket behurcolják. A hadifoglyok hozzátartozóit nyomban értesítik családtagjuk megérkezéséről, de rögtön nem szabadságolják őket, hanem I hétig tartják még vissza a hadseregparaticsnokság körletében egyrészt személyazonosságuk megállapítása és igazolásuk céljából, másrészt, hog( egyenruhával ellássák őket és hogy a hosszú ut után ápolásban részesüljenek.