Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1918-02-24 / 46. szám
tízeged, 1918. február .24. / Delmag •/ AmjimzA& 7 ocoo Dugonics emlékének. — A Dugonics-Társaságon pályadijat nyert ifjúsági óda. — Irta: Kovács Dániel, ,a városi főgimnázium YjlII. oszt. tanulója. I. Mit zengenék dalt, szellemed idézőt? mit érne a csillámló szótömeg? •Pihensz, —• álmatlan álom lepte meg sötéd szemed, a végtelenbe nézőt. S halk szavú dal köszönti fel porod, uj pogány, kit uj korszak hozott, az sir fölötted régi néma gyászban. Könnyes a szeme s fekete, roskadt, bággyadt már ereje, fölötte is a régi, régi gyász van s senki som sir vele. II. régi pap, ki messze vagy nagyon már, a nagy vizet száz éve lépted át, mint régiek, ugy hordjuk ira a fát, •az illatost, már készen áll az oltár., Meggyujtjuk, uagylángu, sötét füstjét rezgőn teríti szél, -mint a Végzet tartotta fáklya; !É9 égnek a szent cédrusok, • gyantájuk illatot csurog, s mig szivedig Jievit ia máglya, felszáll a füstburok. III. Oreg pap volt, regényes, régi ódon és álmatag, fehérfejű, szerény, pirosszivü és a lehelletén szerelmi pára; szeme szürke ólokn. ,/Etelka —< rég volt — egy igen ritka magyar kisasszony" régi titka cseppent ki ajkán, ó mi tiszta mézü; s karjeli hősök serege, vitéz szerelmes Etele. Nagy ötvös, ékszered a régi fényű: a bársonyos .rege. IV. Tanító volt a számok nagy tanára, „öregbike a természeti karnak" szépek a számok, száz titkot takarnak s felfedve szép a bölcsesség aránya. S a. nagy „tudákos" .alszik már: örök szám van kövére irva s a körök, a négyszögek tudósa rég leszámolt, az ő városára sok uj kő borult, a régire az emlék pora hullt, az uj a régiből mennyit levámolt, s mégis rui dus a mult! V. iS csendes a por, rég nem zavarja semmi, megáll felette a .ma gyermeke, két szeme kérdésekkel van tele: ha nincs örök, akkor mi célja lenni? Sós könnyű önti el szivét, amig tekint merengve szét: Felelsz-e, bölcs öreg pap ajka? Ö hallgat s csüggedő magunk talán tudni se akarunk. Ó nemtudás bódító pillanatja, Ó köd beiül t agyunk! Ml. Hamus, elégő már a máglya, roggyant, és bucsut int szemünk, a hallgató, csak szóljon újra az altató halotti dal; az óra .már elkoppant. Tegyük sírjára ezt az uj fonást, ez uj virágot, nj halotti gyászt; ezt a magunkért múltba szálló sóhajt. iE keszkenőt, mit könnyel sírt tele egy ködös est s ezzel törölte le sírkövedről á sürii .pókhálórajt, —. Aludj, két bus szeme. (1918.) — Megdördült az ég ... Ma délután hárem és négy óra között valóságos nyári zivatar vonult át Szeged fölött. iMuszkaország felől jött a kénszinü, sürii borulat, mely rendszerinü rosszat ígér, veszedelmet, amitől nyáron aggodalom fogja el a termést váró gazdát, a haranglábakon pedig megszólal a csöndes pusztákon a kisharang, hogy szelíd hangjával elűzze az istenítéletet. Mért ez a kénszinü felhő jeget jelent. Jeget, ami ma is megérkezettharagos égzengés kíséretében. A korai menny dörgésmek nincs rossz jelentősége a nép között. Ellenkezőleg, az a .hit él a pusztalakók ban, hogy a József-nap előtti égzengés jó .termést jelent. Ilyenkor kíváncsian néznek szót az emberek az apró tanyaházak előtt és keresik a. szivárványt, amely bővebb magyarázatni szolgál, vájjon miből is lesz a jó termés. Ha a zöld ®zin széles, akkor a búzából ígérkezik az istenáldás, ha pedig a piros sáv a szélesebb, akkor patakokban fog folyni a bor. Ék hogy ennek a régi tapasztalatokon alapuló népies mondának mi magunk is igazat adjunk, szívesen állapítjuk meg, hogy tavaly január hóban hallottuk először az ég haragos játékát, amikor az égboltozatot átölelő szivárvány zöld és piros szallagja feltűnőén széles volt s boldogok a hivők, akik szentül erősitik, hogy az lKLT-es „jó közepes" búzatermést és a csodaszámba menő nagy bortermést mér akkor megjósolták az égiek. Még az is a népszokáshoz tartozik, begy a József-nap előtti mennydörgéskor kimegy a nagylány a ház háta magé és a fölvett göröngyöt apróra törve,'szétszórja a földön. —i Kaprot vetettem, — mondja ilyenkoi. ; Próbálják meg most már a " hitetlenek, hogy nő-e valósággal kapor a korai égzengéskor szétszórt főidből? És hogy teljes legyen a mai napra rendelt babonás hiedelmek soroza ta, még azt is föl. kell említeni, hogy szombat lévén s amikor az égzengés és viharos jégesb átvonult fölöttünk, közben a napsugár is bájosan ki-mosolygott a komor felhők mögül. Ez pedig azért történt, mert Mária szombaté* szokta kimosni a ruháját, hogy vasárnapra tiszta legyen, a ruhának pedig meg kell száradni s> ezért ma is, mint minden szombaton, kell, hogy kiragyogjon .az édes, a mindent megenyhítő és kiengesztelő napsugár. — Közös miniszteri' értekezlet. Budapestről jelentik: (Vasárnap délelőtt Bécsben közös miniszteri értekezlet lesz gazdasági és élelme zési kérdésekről. Az értekezleten magyar részről Wekerle Sándor miniszterelnök, Popovics Sándor, SztérSnyi József, gróf Serényi Béla és Wiridischyrátz .Lajos miniszterek vesznek részt, — Kitüntetések. Kiss Pál, Katona L. Géza, Pap István, Maszlay (Márton, Geiger Ádám. Batyezán Miklós, Csáki István, Olasz Istvá*, Kalapos Pál, Kővári József, Tatár József, S. Nagy Sándor, Csáki János és Ágoston István 5. honvéd gyalogezredbeli népfölkelőket az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismeréseid a bronz vitézségi éremmel, tüntették ki. — 4 bécsi munkások békegyülése. Becsből jelentik: Az osztrák munkások vasárnap békegy ülést tartanak. A gyűlés napirendje az orosz béke és a világbéke. — Dugonics Andi ás pasztell ja. Dugonics András piarista-tanár és a népies irodalom úttörő bajnoka halálának 100 éves évfordulója alkalmából a Dugonics-Társaság által rendezendő ünnepély napján igen érdekes krétarajzot mutat be a Délmag yaéoriszág kiadóhivatala., a Várnay L. könyvkereskedés kirakatában. A ma is teljesen ép és gyönyörű pasztell-mü Fluck Dezső miniszteri osztálytanácsos családi ereklyéje, aki tudvalevőleg nagyanyai ágról Dugonics András leszármazottja. A mii 1796-ban készült, mestere Wagner festőművész és Dugonicsot, mint a pozsonyi országgyűlésen résztvett követet, 5® éves korából ábrázolja. , — Ti3za tanácskozott Czerninnel. Bécsből jelentik; Gróf Tisza István pénteken grói Czeniin külügAniniszter meghívására Bécsben résztvett a Kühlmann államtitkár tiszteletére adott reggelin. Tisza a reggeli után megbeszéléseket folytatott a külifevnjiniszterrel és délután gróf Czerninnel együtt a diplomatákat vivő különvonaton visszautazott Budapestre. t Mária férjezett Bezuk Kúrolyné és Andor .megyéi esküdt. Antal és felesége 'Szilber Anna gyermekei: Terézia férjezett Bánhidy Józsefné, Csongrád vármegye táblabírája és Mária. Terézia gyermekei: József, Ilona férjezett Boros Frigyesné, Mária férjezett Fluck Ferencné és Terézia férjezett Sdojka iGusztávné. Ilona, férjezett Boros Frigyesné gyermekei: iEndre neje Jobbágyi Ilona, Vilma férjezett Bolgár Istvánné, Margit férjezett Jezernic£ky Á'kosné, József szegedi közkórházi igazgató-főorvos, neje Bakonyi Vilma, Róza férjezett Bekker Béláné és végül Jolán. Mária férjezett Fluck Ferencné gyermekei: Béla cs. és kir. tábornok, neje báró Waliter Burg Antónia, Dezső min. oszt, tanácsos neje Balogh Irén. Erzséba: férjezett Nóvák lEmilné, Rózsa férjezett Szarvady (Lajosné, Ferenc cs. ós kir. huszárezi des, első felesége hr. JorUasch-iKoch Mária, második felesége Magyar Ilona. Terézia férjezett iSzojka Gusztáváé gyermkek Kálmán orsz. képviselő. Funny férjezett Vigh Gyuláné. Dugonics Terézia férjezett Beniczky Miklósáé unokái: Beniczky Dénes törv. biró, Terézia férjezett Borostyán Sándorrié, Beniczky 'Sándor árvaszéki ülnök, Beniczky László földbirtokos, Emília első férje Beniódky Andor, második férje Harsányi Pál, Mária férjezett Ekler Vik'tonné, Terézia férjezett Lőtincz Károlyné. Az előbbi három Beniczky M'klós szolgabíró gyermekei, utóbbi négy pedig Etelka férjezett Endre László gyermekei. A mai kegyeletes ünnep alkalmából még csak azt tartom érdemesnek megemlíteni, hogy a Dugonics-szobor megalkotásának szép eszméjét Kcmpelen Győző, a Szegedi Híradó egykori szerkesztője pendítette meg 1860-ban, majd ugyanezen a helyen a későbbi szerkesztő, Nagy Sándor (a ma is élő kiváló Senex iró) karolta föl, lelkes, buzdító cikkeket írván a lapban. Az első alapot Reményi Ede hegedűművész szolgáltatta a szobor költségeihez egy Szegeden tartott hangverseny jövedelméből, mély alap később a Szegeden és a vidéken rendezett hangversenyek és színielőadások jövedelmeiből gyarapodott, Meák Gyula gyógyszerész nagyszabású sorsjátékot rendezett, melynek nagy jövedelme szintén a szoboralaphoz csatoltatott, majd Szabó Imre takarékpénztári pénztáros 1874-hen gyönyörű hang versenyt rendezett, az Olóasó-egylet és a Dugomicsvkör támogatásával, melyen Szeged minden művészlelkű fia és leánya résztvett, végre Dáni Ferenc akkori főispán elnöklete •alatt egy bizottság (30 tagból álltf vette gondjaiba a szobor ügyét, mely, mint e táica elején említem, 1876. ang. 19-én meg is valósult. A Dugonics-TárÁaság gyönyörű kötelességet iró le ma, .amidőn szép ünnep keretében hálásan emlékezik meg halálának 100-ik évfordulóján a nagy magyar iró fényes szélieméről.