Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-24 / 46. szám

tízeged, 1918. február .24. / Delmag •/ AmjimzA& 7 ocoo Dugonics emlékének. — A Dugonics-Társaságon pályadijat nyert ifjúsági óda. — Irta: Kovács Dániel, ,a városi főgimnázium YjlII. oszt. tanulója. I. Mit zengenék dalt, szellemed idézőt? mit érne a csillámló szótömeg? •Pihensz, —• álmatlan álom lepte meg sötéd szemed, a végtelenbe nézőt. S halk szavú dal köszönti fel porod, uj pogány, kit uj korszak hozott, az sir fölötted régi néma gyászban. Könnyes a szeme s fekete, roskadt, bággyadt már ereje, fölötte is a régi, régi gyász van s senki som sir vele. II. régi pap, ki messze vagy nagyon már, a nagy vizet száz éve lépted át, mint régiek, ugy hordjuk ira a fát, •az illatost, már készen áll az oltár., Meggyujtjuk, uagylángu, sötét füstjét rezgőn teríti szél, -mint a Végzet tartotta fáklya; !É9 égnek a szent cédrusok, • gyantájuk illatot csurog, s mig szivedig Jievit ia máglya, felszáll a füstburok. III. Oreg pap volt, regényes, régi ódon és álmatag, fehérfejű, szerény, pirosszivü és a lehelletén szerelmi pára; szeme szürke ólokn. ,/Etelka —< rég volt — egy igen ritka magyar kisasszony" régi titka cseppent ki ajkán, ó mi tiszta mézü; s karjeli hősök serege, vitéz szerelmes Etele. Nagy ötvös, ékszered a régi fényű: a bársonyos .rege. IV. Tanító volt a számok nagy tanára, „öregbike a természeti karnak" szépek a számok, száz titkot takarnak s felfedve szép a bölcsesség aránya. S a. nagy „tudákos" .alszik már: örök szám van kövére irva s a körök, a négyszögek tudósa rég leszámolt, az ő városára sok uj kő borult, a régire az emlék pora hullt, az uj a régiből mennyit levámolt, s mégis rui dus a mult! V. iS csendes a por, rég nem zavarja semmi, megáll felette a .ma gyermeke, két szeme kérdésekkel van tele: ha nincs örök, akkor mi célja lenni? Sós könnyű önti el szivét, amig tekint merengve szét: Felelsz-e, bölcs öreg pap ajka? Ö hallgat s csüggedő magunk talán tudni se akarunk. Ó nemtudás bódító pillanatja, Ó köd beiül t agyunk! Ml. Hamus, elégő már a máglya, roggyant, és bucsut int szemünk, a hallgató, csak szóljon újra az altató halotti dal; az óra .már elkoppant. Tegyük sírjára ezt az uj fonást, ez uj virágot, nj halotti gyászt; ezt a magunkért múltba szálló sóhajt. iE keszkenőt, mit könnyel sírt tele egy ködös est s ezzel törölte le sírkövedről á sürii .pókhálórajt, —. Aludj, két bus szeme. (1918.) — Megdördült az ég ... Ma délután hárem és négy óra között valóságos nyári zivatar vo­nult át Szeged fölött. iMuszkaország felől jött a kénszinü, sürii borulat, mely rendszerinü rosszat ígér, veszedelmet, amitől nyáron ag­godalom fogja el a termést váró gazdát, a haranglábakon pedig megszólal a csöndes pusztákon a kisharang, hogy szelíd hangjával elűzze az istenítéletet. Mért ez a kénszinü fel­hő jeget jelent. Jeget, ami ma is megérkezett­haragos égzengés kíséretében. A korai menny dörgésmek nincs rossz jelentősége a nép kö­zött. Ellenkezőleg, az a .hit él a pusztalakók ­ban, hogy a József-nap előtti égzengés jó .ter­mést jelent. Ilyenkor kíváncsian néznek szót az emberek az apró tanyaházak előtt és kere­sik a. szivárványt, amely bővebb magyaráza­tni szolgál, vájjon miből is lesz a jó termés. Ha a zöld ®zin széles, akkor a búzából ígérke­zik az istenáldás, ha pedig a piros sáv a szé­lesebb, akkor patakokban fog folyni a bor. Ék hogy ennek a régi tapasztalatokon alapuló né­pies mondának mi magunk is igazat adjunk, szívesen állapítjuk meg, hogy tavaly január hóban hallottuk először az ég haragos játé­kát, amikor az égboltozatot átölelő szivárvány zöld és piros szallagja feltűnőén széles volt s boldogok a hivők, akik szentül erősitik, hogy az lKLT-es „jó közepes" búzatermést és a cso­daszámba menő nagy bortermést mér akkor megjósolták az égiek. Még az is a népszokás­hoz tartozik, begy a József-nap előtti menny­dörgéskor kimegy a nagylány a ház háta ma­gé és a fölvett göröngyöt apróra törve,'szét­szórja a földön. —i Kaprot vetettem, — mondja ilyenkoi. ; Próbálják meg most már a " hitetlenek, hogy nő-e valósággal kapor a korai égzengés­kor szétszórt főidből? És hogy teljes legyen a mai napra rendelt babonás hiedelmek soroza ta, még azt is föl. kell említeni, hogy szombat lévén s amikor az égzengés és viharos jégesb átvonult fölöttünk, közben a napsugár is bá­josan ki-mosolygott a komor felhők mögül. Ez pedig azért történt, mert Mária szombaté* szokta kimosni a ruháját, hogy vasárnapra tiszta legyen, a ruhának pedig meg kell szá­radni s> ezért ma is, mint minden szombaton, kell, hogy kiragyogjon .az édes, a mindent megenyhítő és kiengesztelő napsugár. — Közös miniszteri' értekezlet. Budapest­ről jelentik: (Vasárnap délelőtt Bécsben közös miniszteri értekezlet lesz gazdasági és élelme zési kérdésekről. Az értekezleten magyar rész­ről Wekerle Sándor miniszterelnök, Popovics Sándor, SztérSnyi József, gróf Serényi Béla és Wiridischyrátz .Lajos miniszterek vesznek részt, — Kitüntetések. Kiss Pál, Katona L. Géza, Pap István, Maszlay (Márton, Geiger Ádám. Batyezán Miklós, Csáki István, Olasz Istvá*, Kalapos Pál, Kővári József, Tatár József, S. Nagy Sándor, Csáki János és Ágoston István 5. honvéd gyalogezredbeli népfölkelőket az el­lenséggel szemben tanúsított vitéz magatar­tásuk elismeréseid a bronz vitézségi éremmel, tüntették ki. — 4 bécsi munkások békegyülése. Becs­ből jelentik: Az osztrák munkások vasárnap békegy ülést tartanak. A gyűlés napirendje az orosz béke és a világbéke. — Dugonics Andi ás pasztell ja. Dugonics András piarista-tanár és a népies irodalom úttörő bajnoka halálának 100 éves évfordu­lója alkalmából a Dugonics-Társaság által rendezendő ünnepély napján igen érdekes kré­tarajzot mutat be a Délmag yaéoriszág kiadó­hivatala., a Várnay L. könyvkereskedés kira­katában. A ma is teljesen ép és gyönyörű pasztell-mü Fluck Dezső miniszteri osztályta­nácsos családi ereklyéje, aki tudvalevőleg nagyanyai ágról Dugonics András leszárma­zottja. A mii 1796-ban készült, mestere Wag­ner festőművész és Dugonicsot, mint a po­zsonyi országgyűlésen résztvett követet, 5® éves korából ábrázolja. , — Ti3za tanácskozott Czerninnel. Bécsből jelentik; Gróf Tisza István pénteken grói Czeniin külügAniniszter meghívására Bécs­ben résztvett a Kühlmann államtitkár tiszte­letére adott reggelin. Tisza a reggeli után megbeszéléseket folytatott a külifevnjinisz­terrel és délután gróf Czerninnel együtt a diplomatákat vivő különvonaton visszautazott Budapestre. t Mária férjezett Bezuk Kúrolyné és Andor .megyéi esküdt. Antal és felesége 'Szilber Anna gyerme­kei: Terézia férjezett Bánhidy Józsefné, Cson­grád vármegye táblabírája és Mária. Terézia gyermekei: József, Ilona férjezett Boros Frigyesné, Mária férjezett Fluck Fe­rencné és Terézia férjezett Sdojka iGusztávné. Ilona, férjezett Boros Frigyesné gyerme­kei: iEndre neje Jobbágyi Ilona, Vilma férje­zett Bolgár Istvánné, Margit férjezett Jezer­nic£ky Á'kosné, József szegedi közkórházi igazgató-főorvos, neje Bakonyi Vilma, Róza férjezett Bekker Béláné és végül Jolán. Mária férjezett Fluck Ferencné gyerme­kei: Béla cs. és kir. tábornok, neje báró Wal­iter Burg Antónia, Dezső min. oszt, tanácsos neje Balogh Irén. Erzséba: férjezett Nóvák lEmilné, Rózsa férjezett Szarvady (Lajosné, Ferenc cs. ós kir. huszárezi des, első felesége hr. JorUasch-iKoch Mária, második felesége Magyar Ilona. Terézia férjezett iSzojka Gusztáváé gyer­mkek Kálmán orsz. képviselő. Funny férjezett Vigh Gyuláné. Dugonics Terézia férjezett Beniczky Mik­lósáé unokái: Beniczky Dénes törv. biró, Te­rézia férjezett Borostyán Sándorrié, Beniczky 'Sándor árvaszéki ülnök, Beniczky László föld­birtokos, Emília első férje Beniódky Andor, második férje Harsányi Pál, Mária férjezett Ekler Vik'tonné, Terézia férjezett Lőtincz Ká­rolyné. Az előbbi három Beniczky M'klós szol­gabíró gyermekei, utóbbi négy pedig Etelka férjezett Endre László gyermekei. A mai kegyeletes ünnep alkalmából még csak azt tartom érdemesnek megemlíteni, hogy a Dugonics-szobor megalkotásának szép esz­méjét Kcmpelen Győző, a Szegedi Híradó egy­kori szerkesztője pendítette meg 1860-ban, majd ugyanezen a helyen a későbbi szerkesz­tő, Nagy Sándor (a ma is élő kiváló Senex iró) karolta föl, lelkes, buzdító cikkeket írván a lapban. Az első alapot Reményi Ede hegedű­művész szolgáltatta a szobor költségeihez egy Szegeden tartott hangverseny jövedelméből, mély alap később a Szegeden és a vidéken ren­dezett hangversenyek és színielőadások jöve­delmeiből gyarapodott, Meák Gyula gyógy­szerész nagyszabású sorsjátékot rendezett, melynek nagy jövedelme szintén a szobor­alaphoz csatoltatott, majd Szabó Imre taka­rékpénztári pénztáros 1874-hen gyönyörű hang versenyt rendezett, az Olóasó-egylet és a Du­gomicsvkör támogatásával, melyen Szeged minden művészlelkű fia és leánya résztvett, végre Dáni Ferenc akkori főispán elnöklete •alatt egy bizottság (30 tagból álltf vette gond­jaiba a szobor ügyét, mely, mint e táica ele­jén említem, 1876. ang. 19-én meg is valósult. A Dugonics-TárÁaság gyönyörű köteles­séget iró le ma, .amidőn szép ünnep keretében hálásan emlékezik meg halálának 100-ik év­fordulóján a nagy magyar iró fényes szélie­méről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom