Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-17 / 40. szám

19.1*. F»I»I'»ER 17. § Gróf Khuen-Héderváry Károly meghalt. (Budapesti tudási, ónk ieUfőftkÍMtése. f A magyar politikai életnek egyik erős osz:opa dő't ki. Gróf Khuen-Héderváry Karoly szombaton 1 uja albán Budapesten meghalt, határozott, markáns egyénisége a politikai !(ifzdőtér,eí) sokszor középpontja volt a tegSZíixvédélyeisebb harcoknak, <le nyugodt odorával, derűs optimizmusával a gyiüölködést politikai ellenfelei rászéről is távol tudta tartani személyétől. A választójogi bizottságban, amelynek elnöke volt, szükség tett volna az ő tapasztalt, körültekintő irányítására. Elhunytával a nemzeti munkapártot, amelynek megalapítója és elnöke volt, súlyos gyász,* a magyar közéletet pedig fájdalmas veszteség érte. Gróf Kihuen-Hédervái'y hatvankrilenc éves volt és a legmagasabb királyi kitüntetések birtokosa. Már bus'zonöt év előtt megkapta az aranygyapjaí-rendet, mint bán a titkos tíanáesosságot, mint többszörös magyar miniszterelnök pedig megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a va>skorona-rend 1. osztályát. A IV. Károly király trónraléptét .jelentő difczkiildcittségnek ő volt a vezetője a német udvaroknál s az udvar kegyét és kitüntetését sok más formában is élvezte. A háború alatt igen áldásos és nagyarányú társadalmi munkát folytatott. Elnöke volt a Kárpáti bizottságnak és nagyrészt az ő munkásságának is volt köszönhető, hogy az elpusztult kárpárti falvak felépültek. Nagy munkát fejteit ki a katonasirok rendezésén is ép a Vörös félhold révén állandóan összeköttetésben volt Konstantinápdlyal. Nyolc nappal ezelőtt kezdett betegeskedni. Szlavóniai birtokán járt és az uton megfázott. Előbb influenzát, majd inrékeiós tüdőgyulladást kapott, amely azonban normális lefoiyásunnk látszott. Csak pénteken mutatkozott s'zivgyengeségy kezelőorvcisa, Lumnitzer tanár ekkor sem aggodalmoskodoft. Éjszakára azonban állapota válságosra fordult. Lumnitzer tanár, kezelő orvosa megjelent a betegnél, de már nem segíthetett rajta. Éjjel fél négy órakor minden agónia nélkül következett be a halál. A haldokló betegágyánál ott volt a kiváló politikus neje: gróf Khuen-Héderváry Károlyné és fia, ifjabb gróf Khuen-Héderváry Károly. Májaik fia, gróf Khuen-Héderváry Sándor, a kit táviratilag értesít ettek a gyászesetről, vasárnap érkezik meg Berlinből. Holttestét hétfőn délután 3 órakor fogják beszentelni az Akadémia oszlopcsarnokában, azután a holttestet Hédervárra s'zállíitják, ahol a qsaládi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Budapestről tedeforuRja tudósi tónk: A munkapárt szombaton este értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy külön,gyászjelentést adnak ki gróf Khuen Hédervári haláláról. A koporsónál g'róf Tisza István fog beszélni, Héderváron a temetésen, a párt képviseltetni fogja magát. v tisztviselők nagygyűlése Szegeden az egységes munkaidőért. (Saját tudósítónktól.) Megírta annak | idején a Délniagyarország, hogv nagyarányú mozgaimat indítottak Szegeden a tiszt* ; viselők az egységes hét órai munkaidő kivívásáért. A mozgalmat, a Tisztviselők és Alkalmazottak Országos Szövetségének szegedi szervezete kezdeményezte és a Femimre ták Szegedi Egyesülete közösen készítette, elő. Mindkét egyesület három-három tagból, álló bizottságot delegált, am-ely permanens, ülések keretében irányította a teendőket. A fenti két egyesület hatos delegált bizottsága az eddigi előkészületek során szükségesnek tartotta egy „Szociális Bizottság" létesitését is, amelv a tisztviselők és nő tisztviselők panaszait felveszi és azok elintézésére vállalkozik- Oiyan esetekben, amikor egyes cégeknél, vagv vállalatoknál tisztviselőket hibájukon kivül anyagi károsodás ári, a két egyesület ügyésze ingyenes jogi tanácsban részesiti az illetőket, ha ezek az esetről a szociális bizottságnál jelentést tesznek. A bizottság minden csütörtökön este 7-től 8 óráig hallgatja meg a panaszokat a Feminista Egyesület helyiségében. Az egységes munkaidőért való mozgalom csak ugy járhat teljes sikerrel, ha a tisztviselők kellőképen átérzik maguk is ennek fontosságát és azt a szolidaritás és a szervezkedés minden erejével támogatják. Sok rosszul fizetett tisztviselőnél anyagilag is nagyjelentőségű lesz a hét órai egységes munkaidő kiküzdése. mert az azonfelüli szolgáltatásért külön órcklii illeti majd meg a tisztviselőket. A mozgalom sikerének érdekében-a két egyesület nagygyűlést rendez Szegeden, amelyre Budapestről le fog jönni dr. Kurdi Zsigmond, az országos nevii szocialista publicista és. iró, a Tisztviselők és Alkalmazottak Országos Szövetségének elnöke, továbbá Gergely Janka, a Nőtisztviselők Országos Egyesületének elnöke. Ezen a nagygyűlésen a budapesti előadók megvilágítják majd a mozgalom célját, beszámolnak az eddigi eredményekről és az itteni szervezés munkáját is elősegítik- A naggyülés pontos idejét később fogják csak nyilvánosságra hozni. A „Magánalkalmazott" cimii budapesti szaklap a szegedi tisztviselők mozgalmáról legutóbbi számában a következőket írja: — Erélyes akciót, kezdeményeztek az egységes hétórai munkaidő végleges bevezetéséért a szegedi kartársaink és a tisztviselők ezirányu akcióját a Tisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének szegedi fiókja vezeti. A szegedi tisztviselők jelenlegi osztott munkaidő mellett ott egyes vállalatok és intézetek 10—11 órát is dolgoztattak naponta alka'mazöúiaikM. a nélkül hogy a hivatalos órán felüli munkáért egy fillér különdijzásí is fizettek volna. A biztosító-intézeteknél és a gyáraknál, ahol az üzem teljesen szünetel, reggel 8 órától egykét óra megszakítással este 7—8 óráig kell. dolgozni a tisztviselőknek- Számos kisebb, vállalatnál vagy magáncégnél még jobban burjánzik ez a rendszer. Növeli a tisztviselők elkeseredését az a körülmény, hogv sok helyen nincsen rendes világítás, szűkében vannak a fűtőanyagnak és.sö.ét, fűtetlen helyiségekben dolgoztatják az alkalmazottakat, akik munkaerejükön kivül igv egészségüket is áldozzák szűkös megélhetésükért. Az egységes hétórai munkaidő behozataláért harcolnak tehát szegedi kartársaink is és a háborúra való, tekintettel a feltorlódott munka elvégzését ugy akarják biztosítani, hogv a hét órán leiül végzett munkáért a külőnómdii rendszeritcsét akarják• A mozgalom megszervezésére kiküldött kilences bizottság az összes szegedi Évfordulón. ÍRnhaai feMr volt. Tiszta lánggal égett, (Mint fényes csillag, két sötét szemem! Lelkem aludt, mint pihegő ki« gyermek afes kaik sétákat muzsikált szivem. Jöttem feléd! Igy láttál meg először, Olyas csöndes volt kiesi szobám. A Csipkerózsa halk me&éje szállt ráuk, iICrizastéaiuBiok hűvös illatás. í 2 .... v, afoa.i:; • i v Zenélt a essond, amikor odatettem Erős kezedbe két fehér kezem: Az álomtündér, lásd, akkor hagyott el ÍS a valóság jár azóta velem! iDe néha mégis, csöndes Őszi estén, Ha két karod simogatva fon át, iKiesi szobámnak régi halk meséit iSyermekmesellyal álmodom tovább! . . • JSerájew/Mé Távéin Margit. • r' Sziluettek, Irta: Sípos Iván. A második anyám olyan szép, mint a püspöktemplomnak az a képe, amely elé az édesanyámmal jártam imádkozni. Haja fekete, szinte acélkékbe játszó. Az arca sima és olyan Üde, mint a messziről hozott fehérrózsák, amelyek a kertünkben nyílnak. Apa azt mondta rá: érett asszony; ez valami nagyon szép lehet. Termete nyúlánk, magas, a válla, melle, karjai gömbölyűek, mint a karambolgolyók a kávéházban. A kezei picikék, fehérek; vékony, hosszú ujjai vannak és a körmei rózsaszintiek. Legjobban szeretem a kezeit; ha megengedi, kétszer, háromszor is megcsókolom. De a szemei . . . istenem, én nagyon félek a szemeitől, Amikor pa'jkoskodom, nem bánt, csak rámnéz hosszasan. Ilyenkor rettenetes az arca, mint az ég, amikor beborul. Én csakhamar elelszédülök valami delejes áramtól ő pedig sietve kimegy a szobából. De akkor este nem tudok elaludni és utána gyakran rannak vízióim. Néha sétálni megyünk. Az utcán megfordulnak az emberek, ha látják és tisztelettel kitérnek előle. Ezt is biztosan a szemei teszik. Mondják, hogy színésznő volt és egy banketten ismerte meg az édesapám, amikor anya még élt. De én eddig sohasem mertem megkérdezni, igaz-e? Esténkint hintaszéken szokott Ülni, a kályha előtt, amely parázslóan izzik, lámpát nem enged gyújtani. A mellette levő kis asztalon könyvek vannak,' furcsa fedelű és fantasztikus rajzú könyvek. Egyszer megnéztem egyet, csontvázak és szellemek vannak benne rajzolva. Amikor én már aludni megyek, meggyújtja a vörös ernyős lámpát és sokáig olvas, néha ir is. Hallottam, amikor a szobaleány mondta: „ördögi praktikát" tanul. A cselédek is félnek a szemétől, sőt apa is. Pedig apa nagyon bátor ember; egyszer öt férfivel verekedett meg egymás után párbajban. Mégis azt mondta néhány hét előtt a második anyámnak: — Ha van hatalom a földön, amelytől félni kell, az csak a maga két szeme lehet. De engem még ezzel sem fog legyőzni és jaj magának, ha! . . . Édesanyával mindig tegeződött apa, ennek sohasem mondta másként, csak, Mag;a. A második anyám azt felelte apának erre a fenyegetésére, — Édes barátom, akkor menekülni fog. Mint a többiek. Mert maga is férfi és a férfiak egyformák mind. Az apa az ajkába harapott, hogy kiserkedt belőle a vér. És azt vágta oda dacosan: — Lehet, hogy a maga közelében eddig csak bábuk forogtak. De én megtanitom rá, mi a: férfi! Anya nevetett gúnyosan, apának lángbaborult az arca: — Majd fogunk még másképp is beszélni, Jó napot! És bevágta maga utánoz ajtót, hogy az egész ház megrengett belé. Azóta egyszer láttam csak; azután a második anyám három napig sirt. >