Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-16 / 39. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉS! ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Egyes sxási ára I4 fillér. ¥11 évfolyam,. 89,- siám. Kiadöhivatai: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonjas 81. Szombat, február 18. A szociális bizottság. Vijágdöntő események felé fordiíya a figyelmünk állandóan. Helyi kicsiny, de' életbevágó dolgainkat mégsem hanyagolhatjuk el- Annyival kevésbé, mert mi vafini keveset segíthetünk azon. amit a naevnémetek hiu erőlködése, a bolseviki politika hibái, a francia háborús őrjöngés, az amerikai áilhatatlanság és .az angol hódítási düh elrontanak. Itthon falán származik valami hasion abból, ha munkát és teret szentelünk olvan esemé/ nyek kommentálásra,-amelyek e célra a ma' vészes és nagv fordulatokban gazdag időkben is kínálkoznak. A szegedi szociális bizottságot olyan szükséglet hivta 'életre, amelv régóta megnyilvánult országszerte, de a háboru nyomán erősbödött és kiélesedett. Szociális alkotások hiánva Szegeden is. másutt is. nyomasztóbban fogja éreztetni hatását, mint valaha. A régi. mindig elhalasztott feladatokat most gyorsabb tempóban kellene megoldani. Az idő sürget. Százezrek pusztultak e! és százezrek lettek nyomorékká vagy beteggé. A szaporodás stagnál- Az emberi élet. melyre a magyar állam a háboru elüt. nem túlságos gonddal őrködött, értékessé lett. Akár az áruknál: kevesebben vagyunk, többet érünk. A negyedik évfordulóhoz közeledő véres viaskodás az állami, társadalmi és városi feladatok egész sorát állította elénk. A szociális érzéket saját érdeke kényszeríti- mindenkire. A világháborúnak kellett .iönni. hogv belássuk: a szociális alkotások nem egv osztály, hanem az egész társadalom érdekében létesülnek. Ilyen körülmények között nem lehet elvitatni a polgármestertől azt az érdemet. yhogv a szükségletet felismerte és a szegedi közigazgatás munkáját a szociális bizottság megalakításával helyes irányba kívánta terelni. Mi a nekünk kedves reményekről nehezen mondunk le. Még mindig hisszük hogy e bizottság élete nyomót fog hagyni a város fejlesztésének munkájában, rokkantakról való gondoskodás problémájával azokon a helyeken sem tudtak eddig sikerrel megbirkózni, amelyeken hónapok 'alán évek óta foglalkoznak vele, Nem 'mondjuk, hogy -ez jól vau igy. de tudomásul kell venni. Az ügy szegedi előadója minden esetre kötelességében állónak tarthatta volna hogv alapos készültségi! javaslattal álljon a bizottság elé. Ennek azonban tárgyi akadálvi is vannak. Nagykoncepcióiti városfejlesztő munkát nem várhat addig Szeged főtisztviselőitől, amig meg nem teremti, erre a lehetőséget. A mai munkabeosztás a városházán a legi-.árosafcb. És a főjegyző, akinek kötelessége lenne uj munkabeosztásról gondoskodni, a háborúra való hivatkozással halogatja ezt. holott ép a háboru tette halaszthatatlanul szükségessé. Amint már többször kifejtettük: verejtékes és önfeláldozó, lelkes és lankadatlan munkásságra lesz szükség- Se személv. se dolog nem állhatja ennek útját- A lehető legjobban kel! elvégezni, amit az adott körülmények között elvégezhetünk. Éz az egyetlen szabály, amit követni és érvényesíteni e város és ország életérdeke. itervári német bizottság abba akarja hagyni a tárgyalásokat az oroszokkal - Jsleíifés a bresifiliovszlii tamáeskoTás két utolsó m aixüf 4e Mja kjeiül csa,k nyilvánosságra, liogy mikép folyt le a bresztlitovszki béketárgyalások két utolsó napja. A hosszas tanácskozások, mint ismeretes azzaí végződtek, hogy Tropkflij kilóiéin tette: Oroszország részéről a háboru véget ért, az oros'z hadsereg leszerelését hak'idékbalanul megkezdik. Most a részletek jöttek meg, amelyekből kiderül, hogy az orosz külügyi népbiztos semmiféle precizírozott megállapodásba nem akart belemenni, halnem tiltakozva a német imperiaüszíikus politikja ellen nyíltan kimojndta, hogy ilyen ellenféllel Oroszország békeszerződést nem köthet. Kühlmann német külügyi áilamítitkár azt fejtegette ezzel szemben. hogy Némtország békeszerződés nélkül! nejm fogjai a háborút befejezettnek tekinteni és fentartja a cselekvési szabadságát katoaiíai tekintetben is. Trockijt még ez a fenyegetés sem tudta máts álláspontra bírni. —' | Közel egyhét mult el azóta, hogy ez \ történt. Afó'ta a német főhadiszálláson j hosszas tanácskozások folytak éts ezek bevégzése után adják dta|k közre, hogy a bresztlitovszki tárgyalásokon milyen álláspontot hangoztatott Kiihlmann. Ennek oka azzal! magyarázható, hogy a német haditanács amellett döntött,hogy nem fog a pujszía fenyegetés mellett máradni. Jellemző a hCsy'zetre a Vorwaert cikke, mely felhívja a figyelmet arra!, hegy vajsárnaip lejár az oroszokkal kötött fegyverszünet ós a nép nem fogódná őreimmel ha ezután egy folytatólagos német hadjárat következne. A Vorwaertz telhát niafeycyi dipicimatikusah fejezi ki a nép érzelmeit ugy olyan esemény előtt ,amely a háboru meghosszabitása miatt, a ni ilyen fonteg, ép olyan káros is. Feltűnést kelthet még az a i elhivat a lós jelentés, mely arról ad hírt, hogy ha Németország tényleg újból felvenné a háborút a leszerelő Oroszországgal szemben, a mo-( naichía közös megállapodás szerint kitartana eddigi béke politikája mellett és függetlenítené magát attől a német akciótól. BERLIN, február 15. A Pétervárra küldött néniét bizottság tevékenysége az utóbbi napokban egyre növekvő nehézségekbe ütközik. A mértékadó szemóiyiséI iár el. gekkel való megbeszélések, amelyek nélkül a jelenlegi viszonyok folytán Pétervároai a tárgyalások folytatása nem lehetséges, a német bizottság számára lehetetlenné válnak, mert az orosz népbiztosok, különösen Lenin és Trockij azzal az ürüggyel állanak elő, hogy más sürgős ügyeket kell eítáézniök. Majd ezek, majd azok az okok késleltetik a tárgyalásokat. Miután még az utóbbi napokban az a sulyo,s eset ás megtörtént, hogy a n,émet hadi és polgári foglyokra vonatkozó ügyben az orosz kormány egy általa tett Ígéretet máshap visszavoint. komolyan felmerül az a kérdés, liogy vájjon, van-e még célja annak, hogy a német bizottság a jeje'enlegi körülmények között tovább időzzön-e Péterváron. BERLIN, február 15. Az orosz kormánynak a\z volt a szándéka, hogy a Péterváron levő összes német polgári és hadifoglyokat ai rokkantak kivételével állítólag az élelmezés akadélyai miatt azonnal elküldi az orenburg! kormányzóságban levő fogolytáborokba. Minthogy éz az intézkedés az Oroszországben levő általános fejetlenség miatt rendkívül veszélyes lett volna a foglyokra a nézve, a pstervári német bizottság a legeréíyesebb tiltakozást tette ez ellen. BÉCS, február 15. A területi kérdések szabályozására küldött némtet osztrák-magyar és orosz bizottság bresztlitovszki utolsó két ülésének lefolyásáról jelentik: A fefcr. 9-i ülést azzal, nyitotta ineg Kühlmann-, hogy összefoglaló ismertetés tett az eddigi tárgyalások kilátásairól. Megállapította, hogy a két álláspont között nem történt lényeges közeledés. Czernin felszólalt és azt indítványozta, hogy hagyják nyitva azt a kérdést, hogyan kell megítélni a tervbe vett területi változásokat és éneikül állapítsák meg, hogy a változások valóban útját állhatják-e a béke megkötésének, vagy se. Trockij azt felelte erre, hogy orosz szempontnak, az önrendelkezési iog elvének elutasítását jelenti, az az értelmezés, amelyet az ellenfél ad ennek a kifejezésnek. Ennek folytán teljesen renfénytelenué vált a tárgyalások ilyen alapon való folytatása. • Tiltakozott ezután a kievi radával kötött